,vV) QL671 .A65 * FOR THE PEOPLE FOR EDVCATION FORSCIENCE ♦ LIBRARY OF THE AMERICAN MUSEUM OF NATURAL HISTORY :>.f' .^^- "'■■'^AQUILA. A MAGYAR ORNITHOLOGIAI KÖZPONT FOLYÓIRATA. PEKIODICAL OF OENITHOLOGY. * JOÜENAL POUK OKNITHOLOGIE. ZEITSCMIFT FŰE ORNITHOLOGIE. SZERK. REDACT. HERMAN OTTÓ. OTTO HERMAN. JAHRGANG Vili. ÉVFOLYAM 1901. CUM TABE. VII, ET ICONIBUS NOX COLORATIS. BUDAPEST. A MAGYAR ORNITHOLOGIAI KÖZPONT KIADVÁNYA. 1901. j^c^"- FBANKLIN-IARSULAT NYOMDÁJA, .^^TNHALT. ERRATA. All Tom. VIII. »Aquila». A 140. oldalon, alulról a 6. sorban: Aecjühalns helyett Avcjitlialitx olvasandó. A 148. old., alulról II. sorban: Chelklonaria in-hical helyett Chelidonaria iirhicn olvasandó A 157. old. felülről 2. sorban : Bhodocena rhammi helyett Bhodorera rhamni oWasamU A 164. old. felülről a 12. sorban: A. és U. helyett M. olvasandó. Pg. 148. in deutschen Texte, li. Zeile von unten soll Hdlilaiibe statt Kokllaube stehen. ^0 J nd des 50 iohkeit läge _., 123 isichtlich ges ... .„ 147 j)gischen . „. 156 _ 165 173 205 tung der nldungen ... ._ 214 .... .- 275 /ögel (Mit afeln 279 Br. Snouckaekt. Chernél I. Gaal G. Chernél I. Haase 0. Ä lli^Cn, Ötven l■\^^ íi'iiiiall;i-.;iU:ik UUIH'IH' Ijîp- csében _. ,„ . Ceryle alcyou (L.) Európában A fenyőrigó (Tardus pilaris) fészkelése Magyarországon „ _ ._ Difformis csőrü madarak (szövegkép- pel) - Phalaropus lobatus (L.) a Balaton madár- faunájában ,._ ,. A danka sirály gazdasági jelentőségéhez Adatok a füsti fecske legészakibb elő- jövetelére ._ _,. _ Deutsche Orrdth. Ges. Madár megfigyelő állomás a Kurische Neh- rungon _ _. ._. _.. .,- M. 0. K. (U. 0. C.) A horvát ornithologiai központ « II (I Gólyák Szilveszter naj)ján _, .,-, « II II Pastor roseus _ m hologisehe Bestehens sehen Ge- ilei' 1 írUt-riiL'u \ '1 jin.i. Seilschaft in Leipzig .._ .... „_ _^ ,, ._ Ceryle alcion (L.) in Europa ._ ._. ._ Über Nisten der Wacholderdrossel (Tur- dus pilaris) in Ungarn .... ,_ Vögel mit difformen Schnäbeln (Mit Textb.) _ Der Phalaropus lobatus (L.) in der Vogel- fauna des Balaton-Sees ._, ._ __ Zur wirtschaftlichen Bedeutung der Lachmöve _ _. _. .... _ Angaben zu dem nördlichsten Vorkom- men der Rauchschwalbe ._ _. ,„ Vogelwarte auf der Kurischen Nehrung Die Croatisohe Ornithologische Centrale Weisse Störche am Sylvestertag _, .._ .._ 181 187 191 194 291 293 295 296 297 297 298 298 299 FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA. TASTALO M. - INHALT. Kleinschmidt 0. A Falco Hierofaloo alakköre _ Schenk J. A madárvouulás Magyarországon az 1899. év tavaszán .,_ _. ,_ ._ „ Chernél I. A madarak hasznos és káros voltáról posi- ; tiv alapon _. _ _ . „ ._ _. ,_. „ í* M. 0. K. (U. 0. C.) Kölcsönös megállapodás a madárvonulás Br. Snoiickaert. Ertl G. Chernél I. Herman 0. Jablonovski J. Herman 0. megfigyelésére Oruithologiai naplóm kivonata 1 899. évről Nidologia et Oologia _ ., _. .„, „. Fászl István .„. Madárvédelem, _. ._ A varjak mezó'gazdasági jelentősége (két szövegábrával s egy táblával) „ _. .,. ._ Pótlék a varju-kérdésliez ___. „_ ,„ ,„. A madarak hasznáról és káráról. (Szöveg- képekkel és három táblával _ „. ... Der Formenkreis Falco Hierofalco . , 1 Der Vogelzug in Ungarn während des Frühjahres 1899 „. ... ._ ... 50 Über Nützlichkeit und Schädlichkeit der Vögel auf positiver Grundlage 1 23 Gegenseitige Vereinbarung hinsichtlich der Beobachtung des Vogelzuges _. ... 147 Auszug aus meinem Ornithologischen Tagebuche von 1899 . 156 165 Stephan Fászl 173 Vogelschutz 205 Die landwirtschaftliche Bedeutung der Krähen. — (Mit zwei Testabbildungen und einer Tafel) _ ... ... .. _. ._ 214 Nachtrag zur Krähenfrage ._ _. .„ ... „ 275 Vom Nutzen und Schaden der Vögel (Mit Textabbildungen und drei Tafeln ._ ... 279 Dr. Almási Gï. Aquila Br. Snodckaert. Chernél I. Gaal G. Chernél I. Haase 0. Kisebb közlemények : Előleges jelentés _ A ni. nemzetközi ornithologiai congressus Parisban . A « Deutsche Ornithologische Gesellschaft » ötven éves fennállásának ünnepe Lip- csében . . _. _ Ceryle alcyon (L.) Európában . . „. ... A fenyőrigó (Turdus pilaris) fészkelése Magyarországon ... Difformis csőrü madarak (szövegkép- pel) - -. -■ -, Phalaropns lobatus (L.) a Balaton madár- faunájában .,_ A danka sirály gazdasági jelentőségéhez Adatok a füsti fecske legészakibb elő- jövetelére _. _ _. _ Deutsche OrniÜi. Ges. Madár megfigyelő állomás a Kurisehe Neh- rungen .. .,_ ... ... ... M. Ü. K. (U. 0. C.) A horvát ornithologiai központ « « « Gólyák Szilveszter napján __ ... ... _., « « « Pastor roseus ... .„ ._ „. Kleiuere Mitteilungren : Vorläufiger Bericht . _ ._ ._ ... .. _. Der III. internationale Ornithologische Congress in Paris. _ Die Feier des fünfzigjährigen Bestehens der Deutschen Ornithologischen Ge- sellschaft in Leipzig ... _. ,„ „^ ... ._ Ceryle alcion (L.l in Europa ... Über Nisten der Wacholderdrossel (Tur- dus pilaris) in Ungarn . _ .„ Vögel mit difformen Schnäbeln (Mit Textb.) _ „. Der Phalaropns lobatus (L.) in der Vogel- fauna des Balaton-Sees ... _ Zur wirtschaftlichen Bedeutung der Lachmöve „, . _ Angaben zu dem nördlichsten Vorkom- men der Eauchschwalbe Vogelwarte auf der Kurischen Nehrung Die Croatische Ornithologische Centrale Weisse Störche am Sylvestertag _ .. 181 187 191 194 291 293 295 296 297 297 298 298 299 Intézeti ügyelt : A !M. Orn. Központnak aranyérem.. A M. Orn. Központ áthelyezése Változások a M. 0. K. hivatalos személy- zetében... _„ _. ._ _ Az intézet gyűjteményei Personalia Revue A Magy. Ornith. Központhoz érkezett nyomtatványok jegyzéke Institnts-Aiig'elegenlieitep : Goldene Medaille für die Ung. Ornith. Centrale 194 Übergang der Ornithol. Centrale . _.. 195 Veränderungen im amtlichen Personale der U. 0. C..__ 299 Sammlungen des Institutes 196,300 302 303 An die Ung. Ornith. Centrale eingelangte Schriften 199. 30i Hee5i,\n O. Neki-olog- : Elhaltak _ Két halott. Index avium alphabeticiis Verstorben Zwei Todte 203 204 311 317 AQUILA. Ill ext'dso figit nidum Regina avium .... A MAGYAR MADÁRTANI KÖZPONT FOLYÓIRATA. PElìlUDICAL OF ORNITHOLOGY. JOUUNAI, POUK L 'ORNITHOLOGIE. ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE. lílHTIÍI) BYTHE HUNGARIAN CENTRAIi-BUUKAU PUBLIÉ PAR LE BUREAU CENTRAL POUR ORGAN DES UNGARISCHEN CENTRALBÜREAUS FOR ORNITHOLOGICAL OBSERVATIONS. LES OBSERVATIONS ORNITHOLOGIQUES. FÜR ORNITH. BEOBACHTUNGEN, Nr. 1-2. sz. 1901. Febr. 5. Budapest, N.-Múzemn. Évfolyam Vili. Jahrgang A Falco Hierofalco alakköre Der Formenkreis Falco Hierofalco s a magyarországi kerecsenynek benne elfog- und die Stellung des ungarischen Würgfalken lalt helyzete. in demselben. Irta: Kleinschmidt Ottó, a M. 0. K. levelező tagja. (3 táblával és 4 szövegábrával.) Yoii : Otto Kleinschmidt, correspoDdierejKlem Mitglied der ü. O. C. (Mit 3 Tafeln und 4 ïextbUclern.) Nagy örömmel és élénk érdeklődéssel üdvö- zöltem magam — s bizonyára nem egyedül — a Falco .sacerröl és feldeggiről szóló igazán nagybecsű czikket e folyóirat R'. évfolyamában, kezdve annak 105-ik lapján. Petényi följegyzései nemcsak hogy fontos fel- világosítással szolgálnak a kerecseny természet- rajzára vonatkozólag, de egyebet is nyújtanak : üdvözletet rég elmúlt időkből, a melyeknek exact gondossága, szeretettel teljes buzgalma oly müveket teremtett, a melyek soha el nem múló alapját alkotják jelenkori vizsgálatainknak. A följegyzések záradékául Csorgey Titusz szellemes fejtegetései a természet ama új fel- fogása előtt nyitják meg a kilátást, a mely a jelenben mindinkább tért hódít, s a mely új életet ígér hozni a mi tudományágunkba. Csörgey egyelőre a következő eredményhez jut : i'A Fulco mrvr és ii lutlco Veidiuiiji inl.ális i'arietásai ajij közös fajnid.«, és a további tanulmányoktól várja e tételnek nemcsak igazolását, de kibővítését s bizonyos számú más fajokra való kiterjesztését is. Az utóbbi tényleg lehetséges is. A Falco sacer- nek teljességgel ugyanolyan a viszonya egyéb fajokhoz : a Falco gyrfalcohoz és islandushoz, a Falco juggurhoz, a Falco tanypterushoz stb., mint a milyen a Falco feldeggihez. A.iuihi. \UI. Mit grossem Interesse und lebhafter Freude habe ich — und gewiss nicht ich allein — den höchst werthvollen Artikel über Falco sacer und feldeggi im IV. -lahrgang (pag. 105) dieser Zeitschrift begrüsst. Die Aufzeichnungen Petényi's bringen uns nicht nur wichtige Aufklärungen über die Na- turgeschichte des Würgfalken, sie sind mehr : ein Gruss aus einer längstentschwundenen Zeit, deren exacte Sorgfalt, deren liebevoller Eifer Arbeiten geschaffen hat, die eine unvergängliche Basis für unsere Studien bleiben werden. Daran anknüpfend, eröffnen Tittjs Csökgey's geistreiche Erörterungen den Ausblick auf eine neue Naturauffassuug, die sich jetzt allmählich immer mehr Bahn bricht und neues Leben in unsern Wissenschaftszweig zu bringen ver- spricht. Csörgey kommt zu dem vorläufigen Resultat : «Falco sacer und Falco feldeggi sind locale Varictäte)) einer gemei nsu tuen Species», und erwartet von ferneren Studien nicht nur die Bestätigung, sondern auch eine Erweiterung dieser These, ihre Ausdehnung auf eine Anzahl anderer Arten. In der That ist letzteres möglich. Falco sacer steht zu andern Arten : dem Falco gyrfalco und islandus, dem Falco juggur, dem Falco tanypterus etc. in ganz demselben Verhältnis, wie zum Falco feldeggi. 1 _ . i-i\\ A külső alkat, valamint a rajzoknak és a szí- nezetnek karaktere egy és ugyanaz, úgy hogy ebből a belső berendezés és az életmód azonos- ságára is következtethetünk, a mit az anatomia és biologia bizonyára igazolni is fog. Ugyanaz a sólyom az, a mely a magas északon bószinü tollazatban a metsző hideggel és fekete ellenfelével, az óriás termetű grönlandi holló- val, erejével s nagyságával daczol, kisebb alak- ban és sötétebb színezetben Skandinávia he- gyeiben lakozik. Barna, gyakran naptól ége- tett és esőtől megfakult tollazatban szeli át az orosz pusztákat. Élénkebb színeket visel a kék Adria partjain, Görögország derűs ege alatt. Halványan s gyengéd kiadásban tűnnek elénk e színek ugyanezen madárnál az afrikai sivatag szélén ; tarkán vílágitnak ismét a délafrikai nap sugaraiban s az indiai templomok magaslatáról a Falco juggur szinte csodálkozva tekint le ránk, hogy benne az átöltöztetett Falco islandust már nem akarjuk fölismei-ni. A ki e tarka társaságot közbüleső alakok nél- kül látja, bámulva fogja kérdeni : «És ez mind egy fajhoz tartozik? — Lehetetlen !» A (i.s/^t'c/csii fogalma belecsökönyösödött már \ rendszertanunkba, mint deszkába a rozsdás szeg, a mely meg nem lazítható. Lehetetlennek lát- szik, hogy a species szót egy új rendszerbe át- ültethessük, azaz e szónak ezentúl új értelem- ! ben való alkalmazásának megkísérlése minden időben heves ellenzésre fog találni s zavart fog hozni a megoszlott vélemények közé. ; i A (ist(//.s/«'c/e.s» fogalmával sem járunk jobban. Mert bár ha az alaklánczolat két szomszédos tagját állítjuk egymás mellé, úgy szívesen alkal- mazzuk ezt a fogalmat és elfogadhatónak tart- juk, hogy pl. a Falco íslandus csak subspeciese a Falco gj'rfalconak, valamint a Falco feldeggi a Falco tanypterusnak. Állítsunk azonban két szélső, vagy helyeseb- ben mondva két nem szomszédos tagot egymás- sal szembe, mint pl. a Falco islandust s a Falco biarmicust, s ez esetben csak elszórtan találunk oly ornithologusra, a ki e kettőt subspeciesként fogná föl. A .s/)('í-/V.s és HuliHprricfi fogalma oz o]vl)ól jelen Der iiiisscre Büu isi ganz und gar derselbe, auch der Charakter der Zeichnungen und Fär- bung, so dasH wir daraus auf Übereinstiminixng im inneren Bau und der Lebensweise schliesseu, die sicher Anatomie und Biologie werden nach- weisen können. Es ist derselbe Falk, der hoch im Norden im weissen Scbneegefieder der eisigen Kälte und seinem schwarzen Kampfgespan, dem riesigen grönländischen Kolkraben durch Kraft und Grösse trotzt und der kleiner und dunkler von Farbe in Skandinaviens Gebirgen haust. Im braunen, oft sonnenverbrannten und vom liegen gebleichten Kleid durcheilt er die russischen Steppen. Lebhaftere Farben trägt er an den Küsten der blauen Adria, unter Griechenlands lachendem Himmel. BlasH und zart iinden wir dieselben Farben am Saum der afrikanischen Wüste bei dem- selben Vogel ; bunt wiederum leuchten sie in den Strahlen der südafrikanischen Sonne, und von den Höhen der indischen Tempel schaut der Falco juggur zu uns herab, schier verwun- dert, da'ss wir in ihm den verkleideten Falco ís- landus nimmer erkennen wollen. Wer diese bunte Gesellschaft ohne Zwischen- glieder sieht, wird erstaunt fragen : « Und das soll alles eine Art sein ? — Unmöglich ! » Der Begriff " Speciesét sitzt nun einmal fest in unserer Systematik, wie ein alter rostiger Nagel, der sich nicht lockern lässt, in einem Brett. Es wird unmöglich sein, das Wort Spe- cies auf ein neues System zu übertragen, d. h. der Versuch, dies Wort fortan in einem neuen Sinne anzuwenden, wird zu allen Zeiten hefti- gem Widerspruch begegnen und Verwirrung unter den getheilten Meinungen anrichten. Mit dem Begriff <^Suhsi)frirs>< ergeht es ims nicht besser. Zwar wenn wii' zwei benachbarte Glieder aus der Formeukette herausgreifen, dann wird man gern diesen Begriff anwenden und zugeben, dass z. B. der Falco íslandus nur eine Subspecies vom Falco g_yrfalco, Falco fel- deggi nur eine solche von Falco tanypterus ist. Stellen wir jedoch Endglieder, oder richtiger gesagt : nicht benachbarte Gliedei-, Falco íslan- dus und Falco biarmicus z. B. nebeneinander, so wird man nur vereinzelte Ornithoiogen fin- den, die einer subspezifischen Auffassung der beiden zustimmen. Pio Begriffe .S/zít/cs und .S'í//<>7)('r/í'.s- sind mit- esetünkben alkalmatlan arra, hogy cigy a termé- szetben észlelt tényállást tisztán és helyesen ki- fejezzen. Ezért is e fogalmak használatától elállók s helyettük a következő rendszert alkalmazom, a mely a modern tanulmányoknak kényelmes eszköze s még sem kényszerít bennünket arra, hogy a kettős nomenklatura régi rendjét telje- sen elhagyjuk. Rendszeremet ornitholugico - systematikus munkám vázolásával fogom legjobban megér- tetni. OcHSENius, a geológus, mondta nékem egyszer a következőket: «A kutató programmja ez: gyűjtés, meghatározás, rendezés, megértés.» Kövessük ezt a jirogrammot, de persze jól tudva, hogy a gyakorlatban az egyes részeknek egy- másba fogódzó körpályát kell képezniük. A zoológus első ténykedése a f/í/«//t'«. A hol e közben szükségessé válik egyes példányok megjegyzése, elégséges azoknak megszámozása. A további munkánál különböző okokból szük- séges lesz a számok helyett neveket alkalmazni, a példányokat ineghatároziii. Hasonló, vagy csak a véletlen (kor, variatio, rendellenes fejlő- dés, mint pl. albinizmus) következtében külön- böző példányok* egy egyenletet (1. Indivi- duum = 2. Indiv. = 3. Indiv. stb.) vagy egyed- alakot, röviden mondva «alakot» alkotnak s közös nevet kapnak, még pedig a meglévők kö- zül a legrégiebbet, vagy ha nem volt még nevük, egy újat. Hogy már most a neveket áttekinthetőbbekké tehessük, remlrzziik i-ünnich, ornithologia borealis |1764) Island. .Scá/'/íy//io.s.ss ; 435 on-içi. - l-TüjirlIdiHif : /*/.s 45'5 cm. A esüd tiíJlns része: Vs. — Vom T((rsus heprdcrt: ''h. Világos fejtetősziiiezel (alapszín): a világos fázisnál : fehér, a sötétnél : fehér, igen gyengéd vöröses lehelettel ; egy (gyűjteményemben levő) Holstenhorgból, Grönlandból, való öreg hímnél ez a vöröses lehelet igen szépen látható. — Mo- sás által győződtem meg, hogy ez a szín valódi, s nem a vértől való szennyezés származéka. Még Hellf Si-liclh'lfiirliinijj (Grundfarbe): bei hel- len Phasen : weiss, bei dunklen Phasen : weiss 1 mit sehr zartem röthlichem Hauch ; bei einem alten Männchen von Holstensborg, Grönland (in meiner Sammlung) ist dieser röthliehc Au- [ flug sehr schön sichtbar. Ich habe mich durch Waschen überzeugt, dass er die wirkliche Fär- sokkal szembeötlőbli ez a formakört jellemző vöröses színezet egy pompásan kiszínezett, God- thaakból (Grönland) való öreg hímnél, a melyet a F. H. uralensísnél részletesebben ismertetek.* .i .s7;/('7 fcjlelőrdjzoliil (foltozás): Többnyire (bár nem mindig) a fej hátnlján a legerősebb, elülfelé egyre keskenyebb, lígy liogy (a világos fázishoz tartozó) egészen gyengén rajzolt dara- boknál csak a fejtető hátulján van néhány sötét vonal. A fejtető rajzolata többnyire sokkal kisebb terjedelmű és (különösen a fejtető közepe men- tén) többet hagy szabadon, mint a következő alaknál. A li'i/(jiiiil:orilib >nsis (Menzbier). Nomenklatorikue kimutatás : — Nomenclatorisoher Nachweis : 11 H idd fulfil m-;i.lensis Mülizliicr, Oinilli. (Ini^r. il. cuiop. RumhIíukI, ^loskau 1882. 1. p. á88. t;ilj. 3. (Orosz nyelveu. Russisch.) Hierofalco uralen.sis Menzbier, Ibis 1884. p. 288. Ural. Hierofaleo uralenais «Severzow et Menzbier n. Nouveaux uiémoiies de la société impériale des naturalistes de Moscou, 1885. (Ural és Nyugat-Szibéria DK-felé a .Jenissey es Amur víz- választójáig : délre az Altai-li egységig. Az Uraiban délfelé a Belaja-folyóig. — Ural und West- Sibirien nach 80. liis zur Wiisserscheide des .feiiissey und Amur. Südlich bis zum Altai. Im Ural südlich l)is zum Belaja-Fluss etc.) Ez az alak még kérdéses előttem. A legna- gyobb evezőkön s a faroktollakon észlelt finom különbségekre nem sokat adok. A fázisok gaz- dagsága (erős variálásai, továbbá a nagyság mellett, a mely tekintetben a 3. alak állítólag felülmúlja az 1. és 2. alakot, fontosabb lehet a rozsdavöröses futtatás, a mely különösen a fej- tetőn s a nyakszirten lép előtérbe. Ez által közelebb jut a F. H. sacerhez. Ama daraboknak, melyeket futólag láttam, lelőhelyük nem volt biztosan megállapítva, a miért is nem szereztem meg azokat gyűjteményem számára. Ügy látszik, az 1. és 2. alak közt középen állot- tak s kissé gyöngébb csűdtidlazatnk volt, mint a 3. alaknak. Bizonyára ezt az alakot goiidolta Pallas, mint az ő Falco lanariusának «nagyobb váifajáti (Zoogr. Rosso-Asiatica 1811. I, j). 330). a mely «az uráli hegyekben él s a nemes sólymok közé soroztatik". Menzbier talán nagyon tágra vette ez alak elterjedését; kritikai vizsgálatának a középső és déli l'ralból kellett kiindulnia. A föntebb már említett Godthaabból (Grön- landból) való kiválóan szép színezetű him F. H. islandus, a mely tiszta színezete, begyén és melle közepén erősen redukált rajzolata, élénken sárga lábai és viaszhártyája után ítélve bizonyára igen öregnek tartható, nemcsak fejetetején, hanem nyakszirtjén is igen szembeötlő rozsdavörös színt mutat, de a mely a valli s a begytollak szélén csak elenyészően csekél}' nyomokban vau meg. E színezet tekintetében tehát különböző lehet az élénkség. Ezt pontosan megegyező fázisok- nál kell egybevetni, mert az összes alakokra jellemző vörös fejtetőszinezet minden alaknál egyénileg variál ; a világos fázisoknál ez hal- vány, vagy el is vész, sötéteknél pedig a rajzola- tokkal van elfödve. A British Museumban található, Keulemaus- tól Sharpé «The Second Yarkand Mission "-jában Dicse Form ist mir noch fi-aglidi. Von den angegebenen feinen Unterschieden an Hand- schwingen und Steuerfedern halte ich nicht viel, wichtiger dürfte neben dem Phasenreichthum ( starken A ariieren) und der Grösse, worin Form 3 die Formen 1 und ü übertreffen soll, der rost- röthliche Anflug sein, der besonders auf Schei- tel und Nacken zu Tage tritt. Dadurch nähert er sich wohl dem F. H. saker. Stücke, welche ich flüchtig sah, waren nicht von sicherer Her- kunft ; ich erwarb sie deshalb nicht für meine Sammlung. Sie schienen zwischen Form 1 und 2 in der Mitte zu stehen und eine etwas schwä- chere Tarsusbefiedernng zu haben als Form 2. Diese Form meinte wohl Pallus mit der «grös- seren Abänderung') seines Falco lanaiius (Zoogr. Rosso-Asiatica, 1811, I. p. 33() fl',), die «in den uralischen Gebirgen lebt und unter die edeln Falken gerechnet wird". Menzbier hat vielleicht die Yerbreitung der Form zu weit gefasst ; ihre kritische Untersuchung wird vom mittleren und südlichen Ural ausgehn müssen. Das bereits oben erwähnte, besonders schön gefärbte Männchen von F. H. islandus von Godthaab in Grönland, welches wegen seiner reinen Färbung, stark reduzierter Zeichnung auf Kropf und Mittelbrust, lebhaft gelber Fänge und Wachshaut, sicher als sehr alt anzusprechen ist, zeigt nicht nur auf dem Scheitel, sondern auch im Nacken sehi' deutliches Rostioth, an den Seiten der Schulterfedern und des Kropfes dagegen nur verschwindend schwache Spuren davon. Es kann sieh also hinsichtlich dieser Fär))ung nur um verschiedene Lebhaftigkeit handeln. Diese muss bei genau entsprechenden Phasen verglichen wei'den, denn die allen For- men eigene )'othe Scheitelfärbung variiert indi- vidviell bei jeder Form : bei lichten Phasen ist sie blass oder verschwindet, bei ganz dunklen wird sie von der Zeichnung gleichsam ver- deckt. Das im British Museum befindliche, von Keuleniiins in Slini|K's iThe Secund Yarkand 12 ábrázolt darab azt liizonyitja, hogy a sz('>baii forgó alak (3.) előfordul Közép-Ázsia fönsíkjain is. mert nem tehető fel, hogy ez az egyedüli onnan ismert madár nem volt más, mint a kereskede- lem útján oly messzi északról egy déli népfaj- ])oz jutott szelídített és késöbli elszal)adnlt vadász-sólyom. Hogy vájjon az ottani madarak egy külön alakot képeznek-e, azt eme egyedüli darab után, a mely futólagos vizsgálat mellett a 2. alakkal meglehetősen egyezni látszik, nehéz eldönteni. Ez a példány sötét, harántosan rajzolt s az eredeti etikettjén a következő vau följegyezve : «Yarkand J jun. 1744. 15, 20, 5, 74.» Vájjon csakugyan nőstény-e ? — Az én méréseim sze- rint a szárnyak hossza 37.8, 38.0 cm. Ezt a madarat a gyrfalco alakhoz vonni nem igen lehet, ha ettől zoogeografiaialag a F. uralensis által van elválasztva. Ez esetben zoogeografiai szempontból még ha szemre semmi különl)ség sem volna, akkor sem lehetne a skandináviai alakot a Yarkand alakkal összevonni, mert elv az, hogy "ha ? ugyanaz, úgy ez a kettő nem ugyanaz». (Lásd: japán és európai madarak, melyek a szibériaiak által el vannak választva.) De lehetséges volna, hogy a Yarkaud-madár oda tartozik, a hova itt egyelőre sorozom : az uralensis alakhoz, s a mindkét alak gondos tanulmányozása, nem pedig azoknak könnyelmű egyesítése vagy ignorálása fog talábibb ítélethez vezetni. Mission» abgebildete Stuck beweist das N'nr- kommen von Gerfalken inmitten der Hochländer Central-Asiens. denn es ist uieht wohl an/nnchiuoii. dass der einzige bekauiitn Vogel ein ani dem Wege des Handels so weit aus dem Norden zu einer süd- liclien Völkerschaft gekommener zahmer, spä- ter entflogener Baizvogel gewesen sei. Ol) nun die dortigen Vögel eine besouderc E(n*m bilden, lässt sich nach dem einen Stück, welches mir bei tlüehtiger rntersu.chung mit Form '2 zieiulicli iiberei)izustimmen s(diieii, schwer l)eurtheileii. Das Exemplar ist duidvol mit Queizeichuung, und die Originaletikette trägt folgende Notizen : « Yarkand Ç jun. 1744, 15. 20. 5. 74». Ob es wirklich ein Weibchen ist? Nach meiner Messung sind die Flügel 37'8 — 38"0 cm. lang. Den Vogel zu der Form gyrfalco zu ziehen, geht nicht wohl an, wenn er zoo- geographisch von ihr durch F. uralensis ge- trennt ist. In diesem Fall würde vom zoogeo- grapliischeu Standpunkt selbst dann, wenn für unser Auge kein lînterschied existierte, ein Zufammenwerfen der skandinavischen Form und der Yarkand-Form unzulässig sein nach dem Grundsatz, «wenn 2 dasselbe sind, sind sie nicht dasselbe». (A'ergl. japanische und europäi- sche Vögel, die durch sibirische getrennt sind). Es wäre indessen möglich, dass der Yarkand- vogel dahin gehört, wo ich ihn hier voi-Uiutig bespreche : zu der Form uralensis und ein sorgfältiges Studium beider Formen, nicht abei- leichtferti- ges Vereinigen oder Ignorieren derselben wird zu einem liessei-en Irthcil fübi'en. //. Alak. Délkeleti Eurói)a és délnyugati Ázsia. A' Duna, ii Volga területe, a transkaspiai terület. |A Fekete- tenger, a Kaepi s az Aral-tó folyóvizeinek területe. Télen e madarak vagj- legalábbis a fiataljai, amely ekéz ok hói nagy obli mennyiségben kerülnek a gyűjtők kezére, délnyugoti. déli és délkeleti irányban elkóborolnak egészen a 7.. S.. 9. és 11-ik alaknak területéig.) Form 4. Südost-Europa und Südwest- A sien. Donau-Gebiet. Wolga-Gebiet. Ti'aiis-Kasjjisehes Gebiet. (Ge- biet der Zuflüsse des Sehwarzen Meeres, des Casjn- und des Aral-Sees. Im Winter streichen die Vögel, junge wenigstens, die deshalb auch öfter gesammelt werden, südwestlich, süd- licdi u. südöstlich bis in die Gebiete der Kormen 7.. 8.. H. ii. II.) Név : ~ Name : Falco sacer Gm. Kerecsen. — Saker.* * Minthojjy a mi jiomenklaturánk csak az 17.58-dik évvel kezdődik, természetes, hogy Brisson nnn tekint- hető auctornak. A német Würgfalk és Schlachtl'alk név összecserélésen és tévedésen alapnl. * Du unsere Nouienclatur erst mit dem .Jalirc I75S beginnt, so ist solbstverständlicli nicht lirisson als Autor anzunehmen. Die ileutsehen X;tinen Wiiryt'alk und Sehlnclitfalk liernhen inif Vi'i-w echstujiu und Inlliiu]]. l:î Tiijók()/tat('> její\ : • — (IrieiitkTenck' JíezeicliiiuuK : Falco Hierof'alco xacer iGm). Nomenklatorikus kimutatás : — Nomenclatorischer Nachweis : Falco sacer Gm. lexdus. F. sarei- Cass.. Iriieweii. Syst. uat. I. ]i. í27;í. Nr. í)3. (1788.) Az eredeti leirás e helyen így lumgzik : -- Die Originalbesehreibuiig lautot an dieser Stelle : F. saeer. F. cera pedihusque cieruieis dcn-so pectore et tectricibus alaniiii pjiinoiilins fuscd maculatis, cauda maculis reniformibus. F. sacer Brisson. p. 98. Nr. 43. Eaj. av. p. 13. NT. :2. etc. ß F. sacer. Forster act. augi. LXII. p. 382, lial)itat [i iu freto Hudsonis. Tartoria, heic ad venatuiu inatitutus : frif/oris ntilifiitissinvKS ; ardeam alliam potissimum veuatur. Aprili et Maji iu locis desertis ova pleruinque 2 poneus. bipedalis, caput (jl)seure fuscum, penuiP abdominis albíp medio fusco maculata^, tectrices alarum remigesque primarite lineis traus- versis albis. cauda fusca ad latéra maculis ovalibus tiansversis ruijris, pedes ad digitos fere pennati. A nyomtatás által kiemelt szavak hangsúlyo- Durch Betonuug dei- durch den Druck her- zása s az által, hog;y a /?-átcsak függeléknek te- vorgehobenen Worte und indem wir ß als ein kintjük, a kétféle leirás eme keverékét egyre, a | blosses Anhängsel betrachten, können wir die- F. sacer auct.-ra vonatkoztathatjuk. ses Gemisch zweier Beschreibungen auf eine, die des F. sacer auct. besciu-änken. Hogy az ugyanazon auctor Falco stellarisa Ob der Falco stellaris desselben Autors [Gmel. [Gmel. Syst. nat. I. p. 274. No. 95 (1788): ide, Syst. uat. I. p. 274. Xr. Do. il7S8.i hierherge- hört, oder zu einer andern Form und zu wel- cher dann wiederum, vermag ich zur Zeit nicht zi; entscheiden. Wahrscheinlich ist ein Falco alatta. A leirás a következő : Hierofalco gemeint. Die Beschreibung lautet : vagy egy más alakhoz tartozik-e, s akkor aztán melyikhez, ezt jelenleg nem tudom eldönteni, ^'alószinüleg valamely F. Hierofalco értetik Falco stellaris. F. pedibiis Cieruleis. corpore nigricante. macidis radiatis, subtus ex albo et nigro mixto. Briss. orn. p. 103. Xr. 11. Blue footed Falcon, Will. nin. ji. s2. c. 11. Starry Falcon. Lath. Syn. 1. p. 79. Xr. ül. Magnitudo babitusque peregrini : abc tauu^u breviores : cauda hjugioi-, irides aurea'. Az utóbbi természetesen egy Asturra s nem Letzteres passt natürlich auf einen Habicht egy sólyomra vonatkozik, de a sárga szemgyürüt uud nicht auf einen Falken, doch wurden wohl bizonyára gyakrabban összetévesztették az iris- die gelben Augenkreise öftei- mit dei- Iris ver- szel. wechselt. Falco lanarius Fall, inec L.) Zoogr. Piosso-As. I. p. 330. (1811) - qiaitim?). Falco cherrug. J. E. Gray. 111. Ind. Orn. IL pl. 25. (1833.) - Falco milvipes Hodgs. in Gray's Zool. Mise. p. 81. (1884.) — Falco cyanopus Thienemann. Ehea 1. p. 62. Taf. I. (1846.) - Falco hendersoni Hume. Il)is 1871. p. 407. (Typus Brit. Museum Ex f. cT ad. Yaikaud.) — Gennaia sacer gurneyi Menzbier nee Bree. Orn. Turkest. 289. 1888. A szániy liossza 41 "5 cm-ig. Flügeliőugc bis 41 '5 cm. A csndbó'l tnlliil föd off : ^-i. \om Tarsus brflederl : ^/-i. Ez az adat. mint mindenütt, csak egybevető- Diese Angabe gilt wie überall nur vergleichs- leg s megközelítőleg érvényes. A csüd tollazata weise und annähernd. Die Befiederung wechselt az egyes daraboknál jelentékeny változásokat bei den xerschiedoiicii Stücken erhelilicb und 14 mulat« azonkívül acsiid beino rc'szoii ini'lyehbrt' nyiilik, mint a külsőn. .1 világos fi'jlcli'i^izinezct : Előhalad ott korban mindig rtzembeötlőleg i-ozsdavöröses, a világos példányoknál halványabban, a sötéteknél inten- zivebben. Ez a színezet egészen normális s nem jelent semmi átmenetet a E. H. feldeggihesi, de bizonyltja az alakkör egységes voltát. .1 sö/rV [i'jlrlnidjzolaí : legerősebb a i'ejhátul- ján, de erőteljességében s kiterjedésében jelen- tékenyen variál. A ieggiiiihorihli silnezd : Ellentétben a tiibbi alakkal, a melyek színezet és rajzolat dolgában bizonyos hasonlatosságot mutatnak a vándor- sólyommal, a sacer mindkét tekintetben inkább a Buteokra emlékeztet, míg más tekintetben (aránylag gyönge lábai s hosszú farka által) a vércsékre is. Mriiii'lii'lösni luiridl. sokkal inkább, mint F. H. gyrfalco, sokkal kévésbbé, mint a F. H. islan- dus. Az állítólag Csehországban és Délkelet- Európában előfordult csaknem teljesen fehér példányok talán albínók voltak, vagy öreg dara- bok, a melyeket a megfigyelők csak röptükben láttak alulról s az öregkori tollazat világos melli színezetéről ítélve egészen fehér madaraknak tartottak. Erős napfényben ily tévedés könnyen előfordulhat. Ez az alak képviseli Mafjiidnn-xziUioii a Hie- rofalco alakkörét s ennek kellene jelen munkám fő tárgyául szolgálnia. De sajnos, épen ez alak- nál lehetetlen egyelőre azokat a kérdéseket tel- jesen megoldanom, a melyekhez ez alak beha- tóbb tanulmányozása vezetett. Az eredmény he- lyett tehát a kérdéseket s az ezekhez rendelke- zésemre álló anyagot kell közölnöm, de az utób- bit kimerítőbben mutatva be. reicht ausserdem ;inf der InnenHeíle de» Tarsus tiefer herab als niif der Aussenseite. Hclh' ScìirUi'ìfiirhuiiij : lm Alter stets deut- lieh roströthlifli, bei hellen Stücken bUisser, bei dunkeln Stücken intensiver. Diese Färbung ist ganz normal und bedeutet keinen Übergang zu F. H. feldeggi, wohl aber beweist sie dir Ein- heit des Formenkreises. Ditiil.lc SrheilclzcicIuniiKi : nin kräftigsten auf dem Hinterkopf, jedoch darin und in dti' Ausdelmung beträchtlich variierend. lliiiifujAli- l-'iirhinifi : Im Gegensatz zu den andern FiU'men. ilie in ihrer Färbung und Zeichnung eine gewisse Ähnlichkeit mit den Wanderfalken haben, erinnei-t der Saker in bei- dera mehr an die Bussarde, in anderer Hinsicht (auch durch die \crhältnisMmässig kleinenFänge und langen SclixAanzi aueh \\ie(ler an die Thurm- faiken. Zietiilicli xliirL' rui-iicfmil, vieluielii- als F. H. gyrfalco. weit weniger als F. H. islandus. l>ie angeblich in Böhmen und in Südosteuropa sm- gekommenen fast ganz weissen Exemplaie wa- ren vielleicht Albinos, oder alte Stücke, die von den Beobachtern nur im Flug von unten ge- sehen und wegen der hellen Brustfärbung des Alterskleides für ganz weisse Vögel gehalten wm-den. Heller Sonnenschein mag eine solche Täuschung leicht möglich machen. Diese Fo]-m ist es, welche in (higani d^'n Formenkreis F. Hierofalco vertritt und sie sollte den Hauptgegenstaud dieser Arbeit bilden. Lei- der ist es mir aber gerade bei dieser Form vor- läufig unmöglich, die Fragen völlig zu beant- worten, zu denen mich ihr eingehenderes Stu- dium führte. Ich muss daher statt der Kesultate die Fragen und das vorhandene Material zn lienselben, dieses abei- in nusfiiln-liclierei- Par- stellung niittlieilen ; Kérdések : 1. Fordulnak-e elő Magyarországon lilun'iif- li'k az ott honos F. H. sacer s a Balkán félszige- ten s Olaszországban honos F. H. feldeggi kö- zött ? 2. Az itt rgy alakként: F. H. sacer alakjában tárgyalt madarak több (2 vagy 3) alakba oszla- nak- e '? S. Az itt az rgg F. H. sacer alakjában tárgyalt madarakat meg lehet-e Iclöliclynk 'nourrclc nrl- Fragen : 1. Kommen in l'ugarn i'bcí'gongc zwischen dem dort heimischen F. H. sacer und dem auf der Balkauhalliiusel und in Italien heimischen F. H. feldeggi vor? 2. Zerfallen die hier als ciuf Form : 1*\ H. sacer liehandellen Vögel in nii'in'in-c ("J iidcr ii) '.'). Kann man die hur als e/z/i' Form: f. II. sacer behandelten Vögel oiii/c l\('iiiitiii.'ri mez- bői az örcjjkoril'K 9 6. Miben különbözik a liiiii a iiöslémjtol':' Az anyag. AMagy. Oin. Központ közvetítésére a Magyar Nemzeti Múzeum a legnagyobb szívességgel bo- csájtotta hosszabb időre rendelkezésemre a ke- recsen sólymait, iiijoicz- niiifij/arnrszf'uii (htruh érdekes sorozatát. A saját gyűjteményemben van öt darab Asli'a- rliáiihól, LrnJ.onniból s a Dohruiizsáhól. Eze- ken kívül sok más darabot vizsgáltam meg. ScHLÜTEii W. természetrajzi intézete Haliéból ismételten küldött hozzám ili'ioros:ors:ziíiii da- rabokat megtekintés végett ; a British Múzeum- ban az lizzili i madarak nagy anyagát futólago- san átnéztem, azonkívül egyes darabok voltak nálam a berlini, mainzi, Senekenberg-, a Roth- schild- s a DRESSER-féle múzeumból. Ezek fölemlítését azért tartom szükségesnek, mert az eredmények általános érvényessége az anyag mennyisége és minősége, valamint annak feldolgozása alapján ítélendő meg. Az anyagot azonban ez esetben elégtelennek kell tekinte- nünk, 8 ez okból az eredmények is részben hé- zagosak ; részben ingadozók. A megvizsgált da- rabok száma már kielégítő volna, ha csupa fész- ken lőtt darab volna s hozzá néhány, mely tel- 'es vedlésben van. Csak a Magyar Nemzeti Múzeumból s a saját gyűjteményemből való darabokat vizsgáltam meg teljesen, azaz összehasonlítottam, megmér- tem őket s kutattam rajtuk frissen vedlett tollak után. E darabok a következők : A) Magyarorszih] i iniidurak, u J\Iagyiír .A e/;/ ; . MnzeAtmból Budapestről. a) (iH9)^}av. Drávafok 18. III. 1890. Fiatal madár friss fészekrnhában, nyakszirt- jén már az új toUazat indul. A középső farok- tollak az egyik zászlón négy kerekded világo- sabb foltocskával, a melyet nem állnak n toll- hegy közelében. A fej világos. Diiiilorts \(iii dtn V('rsfhi''(l('ii(.'ii Xin'hlmrfnr- men unterscheiden ? 4. Bleibt F. H. sacer in der Farbi'uniliinck- hoKj hinter F. H. feldeggi zurück ? '). Wie geht die Entwicklung vom .fiini'iul- klcid zum Aiter.tklrid vor sich? G. Wie unterscheiden sich Miimii-Iicn und I Weibchen'? Material. Auf Vei-wenduug der Ung. Oni. ('fntiale liat das Ungarische National-Museum mir in lie- benswürdigster Weise seine Würgfalken für län- gere Zeit zur Verfügung gestellt, eine iuteres- saiite Reilie von 8 ungarische)) Stücken. Meine eigene Sammlung enthält 5 Stücke von Asirachü)!, Loikorun und aus der Dobi'iidscha. Ausser diesen habe ich viele andere Stücke un- tersa(-ht. Das Naturliistorische Institut von W. Schlüter in Halle schickte mir wiederholt Sendungen aus .Sïi(/rii.s.s7(ni'/ zur Ansicht ; im Britischen Museum sah ich flüchtig das grosse Material von asidlischi'ii Vögeln durch, ausser- dem hatte ich einzelne Stücke des Berliner, ]\Iahizer, SENCKENBERG"schen, EoTHSCHiLD'schen und DKESSER'schen Museums in Händen. Ich halte es für nötig, dies zii erwähnen, weil die allgemeine Giltigkeit der Resultate nach der Menge und Qualität des Materiale s und seiner Bearbeitung beurtheilt werden miiss. Das Material ist aber i)i diesem Fall als un- zureichend anzusehn, und die Resultate blei- ben daher theils lückenhaft, theils schwankend. Die Zahl der untersuchten Stücke wäre schon ausreichend, wenn es lauter am Horst erlegte Vögel und dazu einige in voller Mauser befind- liche wären. Nur die Exemijlare des Ung. National-Mu- seums und die meiner Sammlung habe ich vollständig nutersucht, d. h. genau verglichen, ausgemessen und nach Mauserfedern durch- sucht. Es sind dies folgende Stücke : .\) Ungariscite Vögel aus den) üng. J^'atio- nal-Mus6ur)v in Budapest. A) (1719) y Jar. Drdiuifok. 18. ill 1890. ¥jh\ junger Vogel im frischen Nestkleid, im Genick schon Beginn des neuen Gefieders. Die mittleren Steuerfedern auf der einen Fahne mit 4 lumllichen helleren Fleckchen, die nicht der Spitze nahe stehn. Kopf hell. U(19-^l8)c< jiir. S:.,'l.,inl. lH9r>. A /) jegyű darabhoz egészen hasonló. Az új tollak cseppalakjnkkal erősen kiválnak a lánd- z.sásan rajzolt régi tollak közül. Hogy a vedlés iti, mint más rablóm adárn ál is a nyakszirten kezdődik, annak az az oka, hogy e madarak va- karódzás közben e helyen koptatják el s tépik ki toUaikat legelőbb, à)(i7i9)^^jiini,n- Dnivdfi,!.- IS. III. IHUO. Friss tollazatban, igen sötét. A felső rész liaina, gyenge szürke fénynyel. Sokáig kétség- ben voltam, hogy nem fészekruhában van-e eme darab, míg a farkfedők közt talált egyetlen öreg toll meg nem mutatta, hogy ez állat legalább egyszer vedlett már. A középső faroktollak csak- nem egyszínűén sötétek, s csak egy elenyésző foltocska van rajtuk. e)(í84S. 10. (1} d'ini. .\sen a költési idő után lövetett. Sajátságos madár; oly világos, hogy csak gyönge nyomait viseli a. barkónak. Melle oldalain új, egészen ke- rekesen foltozott tollak. Néhány régi toll olyan, mintha a fészektollazatból származnék. Szürke szin nincs jelen, mint az f) jjéldánynál. A farok erősen szalagos. Dolr II) Ä Sfij'áf i/i/íljteiii,en.!/eiii. : \) ( .\'o. 5) d'ail, (jihiiiir) l\i'r:.'riiii. 22. IL 189(1. im sehr stark abgeriebenen .Nestkleide, h) ähnlich, aber mit sehr hellem Ko])f, S(dieitel uocli heller, d. h. schwächer gezeichnet als li). m)(Xr. 3.) & ml. Axlmchnv, i4. IV. m.'d. Die Brutrieckeu sind erst auf einer Ideincui Stelle in der Mitte nackt, sonst mit Flaum be- deckt. Nach Menzbibr (Ibis ISS4, p. 2S!)\ ist der Saker bei Astrachan selten niid wMlii'srlieinlicli nur Duvchzugsvogel. Das Stück sieht von dbeii sehr hell aus we- gen des lichten Kopfes und der gi'aii ange- hauchten, breit rostroth gesäumten und ebenso getieckten Mantelfedern. Der Stoss zeigt helle (^)uerbandtiecken. Auch die Unterseite ist sehr licht. Die Flecken klein, licht gellibraiin und an den Weichen in schmale (^uerbiinder aus- laufend. Die Fänge sind sehr fein geschup])t und auffallend weit herab befied(U-t. \'ergl. Abbildung der 3 Federn von Kropf, Hrustseite und Weichen, sowie der Innenseite des Tarsus dieses Stückes auf Tafel I. M)(.\i: 'i.) ^ Uli. Lciikoniii. KK I. 1895. In ganz fris(diein Geüeder. J-iUkíuso i)ell, an Kopf uiui Stoss noch heller als das voi-ige Stü(^k. 18 nál. A IVjtt'tön szép halványvöröses futtatás, a háti oldal tollai tövükön világos eziistszürkék. szélükön rozsdavörösek, hegyükön fehérek, a farcsík rozsdavöröses fehér szegésekkel ; a farok oly erősen szalagos, hogy a fehér, a széleken vöröses harántszalagok sokszorosan összefoly- nak s több toll külső zászlóján széles fehér hosz- szanti sáv található. Der Scheitel mit srlidiicin blassrcithliclu^m An- flug, die Feilem der Oberseite an der Basis licht sill)ergrau, am Rande rostroth. an der Spitze wei.ss, Bürzel rostroth mit weissen Kan- ten : der Stoss (Schwanz) so stark gei)iin(levt. dass die weissen am Rande röthlichen (^)uei- binden vielfach zusammentliessen und die Aus- senfahnen mehrerer Federn breite weisse Längs- streifen tragen. Hasonlóan feltűnő módon világos rajzolato- kat viselnek ez első evezőtollak. A test alsó ol- dalának kevéssé kiterjedt rajzolatai ép oly vilá- gosak, mint az előbbi darabnál. E madárnak is lerajzoltam három tollát a begyéből, melle oldalából és lágyékából az I. táblán, s fejét a II. táblán. Mennyiben lehet már most az //-tói h-ig ter- jedő példányok alapján a magyarországi sacer- sólyomnak a megillető alakkörben elfoglalt helyzetét megállapítani s mennyiben lehet n jöiitebh jcláiiilntt krrilt'xi'lrr j'flrh'íti ,(i + X i'',3 + x — — te A t(dl liegye egészen elkopva D <■ cT « '■îi.U + X y,'o,n + X circa In 1 Federende ganz zerrieben 1 ,/ rp mt-il. :î7.-J H7,-J l'l.7 19,5 10,(1 ^ -03 e cT "(/. .■.'.■■),7 :ir,.7 IS /7;.' Ili.K p S /" î « a!i,r, :)»,r, ±2 21,7 21,3 be CS ;/ î « 11,1 il,:; -23 (22,4 + x| 22,0 21,3 /' ci" med. :!ii,l H(i,() 1!) A. középső toll hiányzik Mittelfeder fehlt ^ / g" uicd. 3(i,'J ••{7. 1 20 l!t,ô "P vagy több -z' oder mehr â k 9 40,8 + X 41.1 21,U 21,0 e~ o s ^ -a 3 a t ? jus. ;!4,7 4- X 34,7 + X 1S,2 + X 17,;» 4- X S Ä Ï i ia '-^ra. .3 s o A középső tollak rajzolata sc r^ t» -, ® Hl 5 g-? III ö' a.l. .•i7.li :î7,ii 2( \.l< + \ egészen elfakult ^ ta « ■S 3 i Zeichnung der mittleren Federn C N" ganz verloschen -^ 's -5 ;S 4> 's ce -Bo, II Í « -i.|,"J 41,1 23,1 22,3 , 2 1 ,7 r^ ^a: * Hogy az idegen példányok meg ne sériiljenek, nem * lini die fremden Präparate nicht zu schädigen, uuter- mértem az abszolút farokhosszúságot, a mely természetesen liess ich die Messung der absoluten Schwanzlänge, die nagyobb (az n betűs példánynál 27.0 cm. I. natürlich mehr (bei Exemplar n 27.0 cm.l beträgt. 3* 20 r) Mert a vörös í'ejtetöszinezet s a szürke sza- lagozás a sötétebb fázisoknál bizonyos fokig job- ban el van takarva a sötétbarna rajzolat által. Tényleg, ily színezetű madarak épen nem szo- katlanok és semmi esetre sem tartbatók a sacer s a feldeggi kereszteződésének. A MENZBiEi;-féle (icinKtid xdví'v i/Hnici/i (1888. Europäisches Riissland, «Orn. d. Turkestan» p. 289 et 297, mint typus szolgál «Dresser, VI. tab. 377. ») szintén ilyen darabokra vonatkozik, mint a mi í'-példányunk s azt bizonyítja, bogy ilyenek nem csak Magyarországon fordulnak elő. Feltűnőek a mértéktáblázaton az «'-betűs pél- dány csekély farokméretei, de tekintetbe kell venni, hogy egyenlő honi darabok nincsenek a táblázaton s hogy, mint előttem látszik, a farok hossza a korral kisebbedik (mint tavi sasoknál, míg a legtöbb más madárnál az ellenkező eset forog fenn). .1 li'lirlfhéij, Ikii/ii i'i-liic-'i darabok sziiirzct és ardiiíjíjk ilolj/ríhaii ráülnek a /•'. //. fchicggire. ezért még nincs kizárva, de épen az c-betűs pél- dány méretei (1. a táblázatot l) s az e darabról készített képek (1. az I. táblát) mutassanak rá, mennyire távol esik ez a madár a F. H. feldeg- gi tői. Ebben a «gurneyiu-féle ruházatban semmi rendelleneset sem látnék, hanem az a nézetem, hogy e madarakban a kénléscs ahiknak lef/ji'l- lemzőhh kéin'iseló'i s pgyszersniiml (i:~ dlaLköi' jrUrf/ri (Iniiiborncluak l:i a IrgUszláhhati. A szürke szalagrajzolat rp ihm emlékeztet a /■'. //. (/Iirfalconi s az islandusra, mint a feldeggire s ez meg is felel a földrajzi viszonynak : (■) Weil dir rutile Sclirilclfiiiliuiii,' und die graue Bänderuug l)ei duuklrreii riiasen ge- wissermassen mein- von iIit dniikolliraunen Zeichnung voi'deekt wird. In der That sind solche Vögel nichts l'nge- wiihidiches und keinesfalls als liastaide \iiii \Vürgfalk und Feldeggsfalk zu deuten. Menzbier's Geinuna sarrr (iirrin'iji (l,s8s, Europaisches Russland, «Oiii. d. Turkestan i> ]). 289 und 297, als Typus -üt » Dresser, vol. VI. Tal). 377ii| bezieht sich auch auf solche Stücke wie unser Exemplar cy \ujil beweist, dass sie nicht nuj- in Ungarn vinkounnen. Auffallend sind auf der Grössen-Tabelle die geringen Schwanzmasse von c, aber es ist zu berücksichtigen, dass gleichalte Btückc auf der Tabelle fehlen und dass, wie es mir scheint, die Schwauzlänge im Alter geringer wird (wie bei den Seeadlern, während bei den meisten an- dern ^'ögeln das ringekehrte der Fall isti. Die .\t()i/liclil,eil. ihiss ríiizi^lrie Siüci.r in ktir- hiing uìiiì Praiiiirliiincii Anl-liiiìgr an /•'. H. fclilcijui Iliiden, ist deshalb nicht ausgeschlos- sen, aber gerade die Ausmessung von Exem- plar (' (vergi. Tabelle I.) und die von diesem Stück genommenen Abbildungen (siehe Tafel I.) mögen zeigen, wie weit dieser Vogel von F. H. feldeggi entfernt bleibt. Ich möchte in diesen i'gurneyi» Kleidern nichts Abnormes sehen, sondeiii bin der An- sicht, dass in diesen Vögeln, dm rharaktrrisli- sciiestrn Vi'rlretrrn der Form, znrjii'ich dir CItaraldei-e des Formeidireises am deulliciiHlen inifii/einuiil sind. Die graue Bänderzeichnung erinnert mich eiiensofiut an F. H. m/rfaieii luid islandus. wie an feldeggi, und das entspricht dem getigraphischen Verhältnis: gyrfalco feldeggi saeer A sacer és a feldeggi között lévő átmenetek tehát nincsenek bebizonyítva, de egész más kér- dés az, en íjnn a nKiijiiiirorszdiii Lerecseni'k ősz- szessége nem nlLnl-e rílmenelel a saeer és a, feldeggi közt. Erre a kérdésre is tagadónak lát- rbergänge von sacer zu feldeggi sind alsn nicht nachgewiesen, aber eine ganz andere Frage ist die, ob liieGesandlieilder irngurischen Wiirgfalken eine l^herf/aniis forni zwischen sacer und febleggi bildet. Auch diese Frage ist, scheint mir zu verneinen, denn es dürfte rich- szik a válasz, mert talán helyesebb a F. H. tiger sein in F. H. tanypterus (vergi, weiter tanypterusban (lásd alább !) keresni az átmeneti ^ anlen !) die Zwischenforni zwisclien den Saker- 21 iilakot ;i saut'i'- Ó8 !i hunicrsólyiiKik, tehát m sn- eer és il feldeggi között is. t'aliceli iLiid Ijunncrfalkcii, alsd aneli zwisi-lini sacer nnrl feldcsfii zn erblicken. ad 2. /,(7íi7scV/í'\, Ihhj// nliíjiiisiilih ht inilniiínii az ill /•'. //. sdcfj- iii'i'fii lai'tijiiill tiltil.iiíik 9, SÓI rí^pHcfi S i'afjii 'i (thtlni való lioiihixtíra fixj i'czrltii. A l;(it'rH:c:ö Ici-íih'lfLivI van szó: a) I hnidi-siK'i'r. A ^lagyar Nemz. Múzeum sorozatán feltűnő : a terjedelmes és sötétbarna, gyakran csaknem feketés rajzolat a test alsó oldalán (1. I. tábl.), a sötét fejtető (1. II. tábl.), továbbá a csüdön levő csekély toUazat s az ennek rovására megnagyo- bodott * pikkelyek (1. I. tábl.). 1)) \'i)l(jtt-s(ii-cr. Nehezen lesz elválasztható a dunai sacertöl, mert a Volgánál is fordulnak elő sötétebb dara- bok. (Dresseu gyűjteményében pl. egy alul csak- nem egészen sötét madarat láttam.) cl At iil-hti'i-^itfft: Csak gyanítás, hogy az /, /// és (/-betűs példá- nyok nem a Volga területéhez tartozók, hanem ázsiai madarak. Feltűnő rajtuk az alsó testfél apró és világos rajzolata (1. I. táblát), a világos fej (1. 11. tábla felső ábráját), a mely tíharpenek is föltűnt a keleti kerecseneknél, a nagy meny- nyiségü rozsdavörösség a világos felső oldalon, továbbá a mélyen lenyúló tollazatú és ennek megfelelően ünoman pikkelyes csüdje az ///-jegyű példánynak, a mely tulajdonságok kissé a gyrfalco- félékre emlékeztetnek, a melyek közül az uralensis a legközelel)b (lásd az I. táblát). De mindez egyéni variáláson is alapulhat. d) Hctiilt'fsoii-féle xacfi'. Sharpé a F. H. sacer elterjedésénél azt mondja: «északi Kínáig.» A legkeletibb és leg- délkeletibb sacereken, a melyeket a British Múzeumban láttam s a melyek közt az óriási vércséhez hasonló F. hendersoni typusa volt, az * A |iikliclyi'k iin^'ysáf;:! á^;y l;itszik :i kni'i'al is változik. A7. (). Ad -2. A-'s/ /.s/ nttitjliilt, ilttss fin ijfitaueres Slitilittitt zii i'iiii'rTrciiiiwiu der hier als F. H. sacff bchattdelti'V Form itt S, ja sogar viel- leicht in 3 oder 4 Ft'iriitfii jniti-l. Es handelt sich dabei wohl um die jnlíjfíitlrit (ii'liiiif : a) iJoiitttt-mifff. An der Suite des Fug. Nat. Mx;seums fällt auf: Die ausgedehnte und dunkell)raune (siehe Tafel I.), oft fast schwärzliche Zeichnung auf der Unterseite Tind der duijkh^ Scheitel (siehe Tafel II.) aiif ferner am Tarsus die geringe Be- fiederung und die auf Kosten derselben ver- grösserten * Schuppen (siehe Tafel I). h) Wolfi/i-sacff. Wird schwerlieh Vdii dem Donau-sacer zu trennen sein, denn es kommen au der Wolga auch dunklere Stücke vi)r. In Dresser's Samm- lung sali ich z. P). einen unten fast ganz dunk- len Vogel. C) Af((l-St'f-KIICff. Es ist nur eine Vermuthuug. dass die Exem- plare /, ///, // nielit dem Wolga-Gebiet angeliö- ren, sondern asiatische Vögel sind. Aiiffallend sind an ihnen die kleinen und lichten Zeich- nungen der Unterseite (siehe Tafel I.), die hel- len Köpfe (siehe Tafel II. obere Figur!), die auch Sharpé bei östlichen Würgfalken auf- fielen, das viele Eostroth auf der lichten Ober- seite, die weit herab befiederten und entspre- chend fein geschuppten Tarsen von Exemplar ///, die etwas au die Gerfalken, von denen ura- lensis der nächste, erinnern (siehe Tafel L). Doch dies alles kann auf in(Uvidnellem Variieren beruhen. d) HetiilfvsottH süccf. Sharpé gibt unter der Verl)reitung von F. H. sacer an: «bis Nord-China». An den östlichsten und südöstlichsten Sakerfalkeu, die icli im Briti- schen Museum sah, und unter denen sich der «einem riesigen Turmfalken ähnlichen Typus von F. hendersoni befand, fiel mir die stark rost- * Die Grösse der Sclin])])i'ii scjicnit imcli mit diMii Alter zn wechseln. ' >■ /W. 2â' erÖsen rozsdavörös szinezet s az alsó testfélen lévő rajzolatoknak az oldalak felé szorulása tűnt fel. (L. a Sharpé, the second Jarkand Mis- sion-ja tábláit). Eddig ép úgy, mint az egészen analog szine- zetű Buteóknál, azt a liiiidl követték el a vizsgá- lók, hogy a fiatalkori ruházatokban mindenütt a typikus madarat látták s egyes ruházatokat, mint fajokat írtak le, a helyett, hogy földrajzi alapon a költő madarak sorozatait hasonlították volna össze. rtd .'). Ha az imént tárgyalt területek madarai közt helyt álló különbségek észleltetnének is, azok oly csekélyek lesznek, hogy majd körül- belül azt mondhatjuk róluk : «a Caspi- s az Arae- tónál költő sacerek részben másformák, mint a Dunánál lakók. n A lelőhely és a költési hely ismerete nélkül sok igen közelálló madáralak- nál lehetetlen lesz az egyes alakok meghatáro- zása. A mint láttuk, ez nem is végső czélja a systematikai ornitológiának. De a hány sacert megvizsgáltam, valamennyit könnyen meg tudtam Lälöiiiiöztrtui a F. H. fel- deggitől. Hogy tehát ez fiatal korában a F. H. sacertől meg nem különböztethető, ellentmond véleményemnek. A színezetnek, de kivált a l)első csüdtollazaton lévőnek d. I. táblát) pontos ösz- szehasonlítása, de leginkább a nagyság egybe- vetése tekintettel a nemre, lehetővé teszik a biztos meghatározást még a lelőhely ismerete nélkül is. Biztosan megállapíthatjuk tehát, hogy a F. H. sacer télen s vonulása idején a déliebben lakó F. H. alakok területén előfordul, így a Bal- kán félszigeten, Észak-Afrikában, Északkelet- Afrikában és Indiában. A magyarországi dara- bok aligha vonulnak Perzsiába. Hihetőleg csak fiatalabl) darabok vonulnak, s ezek délnyugoti irányban. Az Aquila IV. 125. lapján említett példány az arab feliratú papírszalagot * az Atlas rutile Füj-bini;; iiiiil ilic nní die Köriiersciten ver- drängte Zeichnung der Unterseite auf. (Vergi, die Tafeln in Sharpé, the .second Yarkand Mission.! Bisher hat man ganz wie bei den analog gefärbten Bussarden den Fcìiìcr gemacht, in den .Jugendkleidern überall den typischen Vogel zu sehn und einzelne Kleider als Arten zu be- schreiben, statt auf geographischer Grundlage Suiten von Brntvögehi zu vergleichen. Ad 3. Sollten sich für die Vögel des einen oder anderen soeben besprochenen Gebietes standhafte Unterschiede ergeben, so werden diese so gering sein, dass man nur etwa wird sagen können, «die Sakerfalken die zwischen Kaspi- und Aralsee brüten, sind (zum Theil) an- ders als die an der Donai; heimischen». Ohne Kenntniss des Fundortes und Brutplatzes wird wie bei vielen sehr nahestehenden Vogelfor- men eine Bestimmung der einzelnen Form nicht möglich sein. Wie wir gesehen haben, ist ja auch nicht dieses das letzte Ziel der syste- matischen Ornithologie. Alle bisher von mir untei'suchten Sakerfal- ken lialic ich abei' leicht von F. H. feldeggi iiiilfi-Kcliridfii können. Dass sich dieser von F. H. saccr in der .Jugend nicht unterscheiden lasse, widers])riclit ilalier meiner Ansicht. Ge- naues Vergleichen der Färbung, besonders auf der inneren Tarsusbefiederung (vergi. Taf. I!), vollends al)er der (rrösse mit Piücksicht auf das Geschlecht ermöglichen die sichere Bestim- mung sogar ohne Keinilniss des Fundortes. Wir können desshalb mit Sicherheit fest- stellen, das F. H. sacer im Winter und auf der Zugzeit in den Gebieten südlicher wohnender Falco Hierofalco-Formen vorkommt, so auf der Balkanhalbinsel, in Nordafrika, Nordostafrika und T]i(lien. Die ungai-ischen Stücke werden schwerlich nach Persien ziehn. Vermutlich zie- hen jüngere \"ögel und diese in südwestlichei' Pichtung. Das Aquila IV. j). 12-") eiwiihntc Exemplar kann das Papierstreifchen mit arabi- scher Schrift * aus den Atlasländern mitge- * KREYE-töl onilitett pset (Ornitli. Jahrbuch I egy Németországban elejtett, lábán arany csörgőket viselő vándorsólyomról, párját alkotja amaz esetnek. Egy a gyűjteményemben lévő Accipiter nisns punicnsnak sajátságos sérülései vannak a lábain, ii melyeket én is csali úgy 7iiagyarázhatok, hogy c iiiailár hosszabb ideig vadászatra volt használva. A7. O. * Der von Kreve (Oi-nithol. .ialirbuchl gemeldete Fall von Erbeiitung eines AVanderfalken mit RGEY munkájálmn (A(|uiila lY, 135l ama nézetének ád kifejezést, hogy F. H. sacer szinezetbeli fejlődésében a F. H. feldeggi mögött elmarad. Bizonyos, hogy a F. H. feldeggi nek élén- kebbek a színei, sötétebb a rajzolata, sokkal jobban kifejezett a harántrajzolata, mint a minőt a legöregebb s legszebb sacer valaha elérhet, s a feldeggit még fölülmúlja a szinek szépségében délafrikai helyettese, a F. H. biarmicus. De a színeknek eme úgynevezett szépsége már a fiatalkori ruházaton is egészen jól lát- ható. A fiatal feldegginek oly intensiv színei vannak, a minők az egyidős sacernek soha síncsenek s a fiatal bíarmícusnál a fejtető vörös színe már a j fiatalkori ruházaton szebb, tisztább, rózsásabb. Épen nem könnyű megmondani, vájjon a sacernál a fiatalkori és öregkori ruházat közt kisebb e a különbség, mint a Laniernél ( = fel- deggi). Semmi esetre sem szabad azt állítanunk, hogy az utóbbinál a tollazat s a színezet magasabb fokú fejlettséget ér el, mert ebből könnyen ilyen- féle hypothetíst következtethetne valaki : a sacer az ('ÍH-iiUii; s mint ilyen fejlődésél)en kedvezőt- l)rai-lit liaiicii. I)ii' Alibildiiiig ciiics sehr lidl- köpíigen Stücks mit sehr hellen Hosen bei Lev.\illant, Expl. Scientif. de l'Algérie, oiseaux pl. I. hú ist übrigens der einzige sichere Nach- weis für das A'orkommeu dort. Es scheint, dass die Würgfalken auch' gegen die Kegel öfter nord- und nordwestwärts strei- chen. Das Brüten in liolinien ist bekannt. Die angeblich in lii-itaiuiicu vorgekommenen Stücke können eijicr durch die Falkoniere aus- gerotteten Falco Híerofalco-Form angehört ha- ben, denn es ist merkwürdig, dass in Deutsch- land kein A^ertreter des Formenkreises brütet : vielleicht war dies der Bergfalk der Falkoniere. Der von Flobricke auf dm- Ivurischen Nehrung erbeutete Sakerfalkc ist nach W. BAERS'genairer UntersTichung die östliche Form des Wander- falken, die schon öfter bedeutende Forscher, sogar den Kenner Schlegel irre geführt hat (vergi, u. F. H. feldeggi !). Während ich aber diese Arbeit schreibe, bringen die Ornitbol. Aldiiatsbei'ichte die Nach- i'icht von einem bei Auer in Ostpreusaen er- legten Saker. Das Vorkommen in einem Gebiet, in dem man nur auf }•'. H. gyrfalco oder ura- lensis rechnen sollte, ist höchst auft'allend. .!(/ 'i. C'sörgey vertritt in seiner Arbeit (Aquila IV, 135) die Ansicht, dass F. H. sacer in der Farbenentwicklung hinter F. H. feldeggi zniiickbleibe. Es ist klar, dass F. H. feldeggi Ulihaftere Farben, dunklere Zeichnungen, weit ausgeprägtere Querzeichnuug hat, als sie auch der älteste und schönste Saker jemals erreicht, und feldeggi wiid in der Schönheit der Farben noch von dem südafrikani^ch^•n Vertreter F. H. biarmicus übertroti'en. Aber diese sogenannte Scliönlieit der Farben findet sich auch im .Ju- gendkleid schon ganz deutlich. Dei- junge feldeggi hat so intensive Farben, wie sie der gleichalte Saker nie besitzt, und beim jungen biarmicus ist das Roth des Schei- tels schon im .lugendklcid schöner, reiner, rosiger. Es ist gar nicht leicht, zu sagen, ol) die Dif- ferenz zwischen .Jugendkleid und Alterskleid beim Saker geringer ist als beim Lanier ( - fel- deggi). Jedenfalls dürfen wir nicht eine höhere Airsbildung des Gefieders und seiner Farben bei dem letzteren behaupten, aus der dann leicht jemand eine Hypotlieso folgei'u würde etwa derart: Der Saker sei die / ifnini und als u len klimatikus körülmények miatt visszamaradt, ügyanily joggal az ellenkező hypothesist is fel- állithatná valaki : Mindkét kerecsen, az ó-világi s az amerikai az egész alakkör legjobban kifej- lődött alakja, tehát ennek Icgifjfihh jelensége, minthogy a mimicrismusnak eklatáns példáját adja, azaz a Bnteohoz hasonlít. Ez a példa csak arra vaici, hogy megmutassa, mennyire bizonytalanok az ilyen elhamarkodott hypothesisek s mennyire kell még az oly gondo- lattól is óvakodnunk, a mely az ilyeneknek kez- detét képezi. Majd ha gazdag ornithogeographiai anyag lesz készen, nem csak gyűjtve és meghatározva, hanem rendezve is s ezáltal megértve, akkor lesz csak szabad kérdeznünk, mért lép fel az orosz pusztákon a Falco Hierofalco épen abban az el- mosódott, határozatlan, igénytelen s mégis sajá- tosan szép barna színezetben, vörösbarna, ke- vésbé élesen rajzolt Buteók és világos, gyengén színezett vándorsólymok mellett. A mindenütt elénk lépő, most még sokszor oly naiv módon magyarázott mimieri akkor bonyolultabb, titok- zatosabb lesz, hogy aztán annál egyszerűbb meg- oldását találjuk meg, de munka által, s nem merő üres gondolatok révén. soli'lic ill lier l'lntwicklung unter ungünstigen klimatischen Verhältnissen zurückgeblieben. Mau könnte mit demselben Kechl die entgegen- gesetzte H\']iothese aufstellen: Die beiden Würgfalken, der altweltliche und der :iiiierika- nisehe. seien die am weitesten entwickelten Können des ganzen Formenkreises, also desseir jüiigslc Erscheinung, weil sie einen (>clatanten Fall von Mimicry darstellen, d. li. dem Bus- sard ähnlich sind. Dies möge nur zeigen, wie unsicher derartige voreilige Hypothesen sind und wie sehr wir uns sogar vor Gedanken hüten müssen, die auch nur den Anfang dazu bilden. Erst wenn reiches ornithogeographisehes Vergleichsmaterial nicht nur gesammelt und bestimmt, sondern auch geordnet und dadurch begriffen ist, wird man fragen dürfen, weshalb in den russischen Steppen Falco Hierofalco gerade in dieser verschwommenen, unbestimm- ten, unscheinbaren und doch eigenartig schönen braunen Färbung auftritt neben rothbraunen, weniger scharf gezeichneten Bussarden und lichten, schwach colorierten Wanderfalken. Die uns überall entgegentretende, jetzt oft so uai\ erklärte Mimicry wii-d uns dann compii ci ertcr. rätselhafter werden, um darauf eine um so ein- fachere Lösung zu finden, aber durch Arbeit, nielit duich blosse leere Gedanken. (Ill 5. A «fajok 11 kifejtése helyett az egyén fej- lődésére kellene több figyelmet fordítani. Jelen esetünkben e tekintetben még sok felderíteni való volna, még pedig az egész alakkör össze- hasonlító átpillantása által. Fogságban tartott madarakon tett megfigyelé- sek értékesek ugyan, de a szabad természetből szedett anyagon alapuló ellenőrzésre szorulnak. A mennyire eddig megítélhetem, a fejlődés menete ilyenforma : Ali r>. statt (lel- Entwicklung .der « Alleu« sollte man iKt l'',iit\vieklung des Individuums mehr Interesse zuwenden. In unserem Fall bleibt in dieser Hinsicht noch Vieles aufzuklä- ren, und zwar durch \ ergleichenden Hinblick auf den ganzen Formenkreis. Beobachtungen an gefangenen Vögel sind wohl von Wert!), bedürfen aber der Contrôle auf Grund des. in der freien Natur gesammelten Materi ales. So viel ich liis jetzt urthoilen kann, ist dit' Entwicklung etw;i folgende. /. riiiiiiznl : Valódi lándzsafoltok a test alsó oldalán, több- nyire, de nem mindég igen sött't farok, a fejtető még határozottabb vörös szin hiján, sárgásfehér alapszínnel. Az i. vedlés a második tavaszon? minthogy ez időre minden toll feltűnően el van kojitatva. /. Kleiil: Ächte Lanzettriecken auf der Unterseite, meist, aber nicht immer, sehr dunkler Stoss, Scheitel noch ohne deutliches Both, mit gelb- lich we isser Grundfarbe. 1-te Mauser im :2-ton Frühjahr? nachdem alle Federn hi'ichst auflVilleiid abgenutzt sind. i>5 1 m Jiivi'iiis. A, hilt. //. niÍKizíil: A cseppalakot többé-kevésbé megközelítő fol- tok a test alsó oldalán. A 2. vedlés mikor? ( hvgì.iii-i riili(í:iil : A begyrészlet s a mell közepe világosabb, az oldalakon a tollak kerekdedebl)ek, lefelé nagyobb mértékben harántszalagokba nyulók, a farok erösebben szalagos, minden szín tisztább. Meglehet, hogy az ilyen vázlat fölállítása épen nem lehetséges, hogy a vedlés nem egyszerre, hanem foltonként történik, hogy a feflodés ennél az alaknál sokkal lassúbb, mint a szomszédos alakoknál, továbbá hogy az egyéneknél kttlöb- bözö módon történik. Azt a hibát mindenesetre elkövették eddig, hogj' a fázisbeli s a korbeli különbséget össze- keverték. Annyi pd. bizonyos, hogy nem min- den madár éri el öreg korában a hendersoui színezetét, azaz a világos, vörösen szallagozott háti oldalt. Az előforduló világosabl) darabok a legvilágosabb fázisnak vén egyedei, míg a leg- sötétebb fázis fiatal madarai a legsötétebb pél- dányokat szolgáltatják. De egy jócskán sötét madár legvénebli korában is sötétebb marad, mint a világos fázisnak egy fiatal darabja. A kor tehát nem határozható meg egyszerűen a söté- tebb vagy világosabb tollazat alapján, hanem gondosan kell azt megállapítani az egyes vedlés- ben levő példányok alapján. Részben a lábak színe is ád tájékoztatást. A.|iiil:i. VILI. //. Klriil: Der Tropfenform thoils melír, theils weniger genäherte Flecken auf der Unterseite. 2-te Mauser wann ? MI >•)■.- aebbeu különhöznek öregebb, mint fiatalabb korukban. Már az első vedlés ntán kap a him csaknem köralakú foltokat melle oldalaira. Mint Petényi helyesen gyanítja (Aqiiila \\. ]k 1 14), a hímnek lábai korábban és élénkebben sárgul- nak meg. Tehát még a magasai)b korlian is fenmarad a különbség a csupasz részek szinei között. Még feltűnőbbé lesz ez a toUazatban. A nős- tény rajzolata a tovafejlödésben mindinkább elmarad a hímé mögött. A fejtető rozsda- vörös színe nem lesz oly élénk, a háti oldal világos harántfoltjai az egészen vén nősténynél inkábli vörösek, az egészen vén hímnél inkább szürkék s ebben van meg az analogia a függő- sólymokkal (vércsefélék), a melyekhez az egész alakkör s különösen a sacer sokkal közelebb áll mint a vándorsólymok. Oly példányok felfedezése, a melyeknél a nagyság alapján nem lehetett volna a nemet rögtön megállapítani, nékem mindeddig nem sikerült, a míg az I. és II. alaknál találtam oly madarakat, a melyeknél a nem fönti meghatáro- zása lehetetlen volt. .1'/ 1/. Miiii iirlirn nml W rilii'lnui sclicincii im Alter iiubr zu ditì'erieren als iu dur Jugend. Schon beim ersten Federwechsel erhält das Männchen fast kreisrunde Flecken an der Brustseite. Wie Petényi jedenfalls richtig ver- mutet (Aquila IV, p. 114), werden beim Männ- chen die F'iivige rascher und intensive)' gelb. Auch im höbiien Alter wird also ein Unter- schied in der Farbe der nackten Theile bleiben. Noch auffälliger ist er dann im Gefieder. Die Zeichnung des Weibchens wird immer mehr in der Weiterentwicklung hinter der des Männ- chens zurückbleiben. Das Eostroth des Schei- tels wird nicht so lebhaft, die hellen Quer- rieckeii (1er Oberseite sind beim ganz alten Weibchen mehr roth, beim ganz alten Männ- chen mehr grau und hierin liegt eine Analogie zu den Eötelfalken, denen unser Formenkreis und ganz besonders der Würgfalke in Mclcni näher steht als die Wanderfalken. Exemplare aufzuiiuden, bei denen nicht so- fort nach (1er (rriissc das Geschlecht bestimiut werden könnte, ist mir bis jetzt nicht gelun- gen, während ich bei Form I und LI Vögel fand, bei denen dies unmöglich war. 6. Mak. Mexico és Észak-Amerika déli államai. Form ti. Mexico und sudi. .Staaten von Nord- Amerika. \év. Xanie. Falco mexicanus Schlegel. Amerikai Prairie-sólyom. Amerikanischer Prairie-Falk. Tnjéki)zt;it('i jegw Orientierende Bezeicliiumg. lulled llicrofiilco liiiwricainis (Sc;hl.). Nomenklatorikus kimutatás. — Nomenklatorischer Nachweis. I''alc(i mexicMHUs Schi,. Abhandlungen a. d. (h'li. d. 7ai\. ii. vergi. Anat. p. 15 ( ! S4'-i '.'1 Falco ])()lyiigrus Cass. 15. Calif. ]). 8S (IS.")3). Ez a madár a F. H. sacernek valamivel kisebb , Der Vogel ist eine etwas kleinere Ausgabe kiadása s legyen ez itt megjegyezve részint a ! des F. H. sacer und sei hier nur erwähnt, eines- teljosség czéljából, részint hogy arra a kér- désre szolgáljak ösztönzéssel, vájjon nem rejt-e Amerika magában több Hierofalco-alakot is, mint j polyagru hármat (islandus. mexicanus, polyagrus, amely ' Iíidgway theils um die Frage anzuregen, ob nicht Ame- rika noch mehr als drei (islandus, mexicanus, — die JM^ideii lotzt(M'eii «ni'den miìì etrenni ) llieioliilcd-fiiinieli bé- liét utóbbit üiDowAY választotta szét). herbergt. 37 7. Mah. ìùnin 1 . Balkáii-félszigel, Olaszország-. Balkanlialbinsel, Italien. (J)el-?"iancziaorszag í's Spaű.volország ?) I Südfriiiikrcich um) Spanien?) Név. — Name. Falco feldeggi Schlegel .V Susemihl. Feldegg-sólyom. — Europäischer Lanner oder ächter Feldeggsfalk. Tájékoztató je^v. Oiieiitieiemle Bezciclinuiig. Fulco Hierofalro feldeggl ( ScHr.EftEr, iV Susemihl). Nomenklatorikus bírálat. — Nomenklatorische Kritik. A közrebocsájtás évét s az első publicatio- Das Publikation sj al )r nmì den Autm- der cr- nak, tehát a névnek szerzőjét nem tudom tel- sten Publikation, also des Namens vermag ich jes pontossággal megállapítani , s ez okból a nicht mit voller Klarheit zu ermitteln und gebe lelietö legrészletesebben .-idom az anyagot: desjialb miigliclist ausführlich das Material: Falco Feldeggi Suskmihl, und Eduaud Ssusemihl. Abbildungen der Vogel Europas, heraus- gegeben, gezeichnet und in Stahl gestochen von Jon. Conr. Susemihl und Edu.\rd Susemihl. Text nach Temmincks Manuel d'Ornithologie und den vorzüglichsten neueren Schritten und mit Bei- trägen von mehreren bewährten Naturforschern bearbeitet von Med. Dr. Geroens, Lehrer der Naturkunde, Mitglied mehrerer gelehrten Gesellschaften, Stuttgart, Verlag der Balz'schen Buch- handlung. Taf. Sa Hoö'meister del. Susemihl & Sohn sc. «Feldegg's Falke, altes W. Falco fel- deggii. Faucon pélinoroide». (Bibliothek König, Bonn.) Beschreibung im Text felilt. A SusEMiHL-féle képes müvet, a mely tud- Das SrsKMiHL"sche Bilderweik, meines Wis- tommal év.szám nélkül adatott ki, úgy látszik sens ohne Jahreszahl veröft'entlicht, wurde egy próbafüzettel vagy prospektussal hirdették, anscheinend durch ein Probeheft odei- einen ily czimen : , Prospekt angekündigt mit dem Titel : Hist, naturelle des Oiseaux d'Europe. Le texte rédigé sous la Direction de Mr. J. C. Tem- minck par H. Schlegel est accompagné d'observations par C. L. Brehm, Bruch, Küster . . . C. Susemihl \' fils. Mint Tab. 7a. a cilanier» bocsájtatik közre. A (I Falco feldeggi» nevet azonban eblien a Als Tafel 7i( wird "laniem angekündigt. Den Namen «Falco feldeggi« fand ich aber in die- «Darmstadt 1841, C. Susemihl \- Fils aláirású , sem «Darmstadt 1841, C. Susemihl & fils» prospektusban nem találtam. (Univertitäts-Bib- unterzeichneten Pros])ect nicht. (Fniversitäts- liothek Marburg.) bibliothek Marburg.) Reiser O.-nak egy másik kiadás czinud ko- 0. Reiser verdanke ich den Titel einer an- szönöm: dem Ausgabe : Die Europäischen Tag-Raubvögel beschrieben von Dr. H. Schlegel etc. etc. Mit 44 Tafeln colorierter Stahlstiche von Johann Conrad und Erwin Eduard Suseniild, Darmstadt. Vei-lag der Kunstanstalt von C. Susemihl u. Sohn. (Jahreszahl fehlt.) Falco Feldeggii Schlegel. Abhandlungen aus dem Gebiete der Zoologie und vergleichenden Anatomie von H. Schlegel. III. Beschreibung einiger neuen grossen Edelfalken aus Eurojia und dem nördlichen Afrika, p. 2 u. 3 (ohne Jahreszahl, nicht 1841 !) Dalmatien u. Griechenland. 4' 2R S(iii,K.• 1841 steht, wiilirend zu Heft 11 unii III (Wenigstens bei meinem, ;d)er ansclieiueiid bei ;illen I^xeuiplareul kein besondres Titelblatt niebr erschienen ist. Heft IH. (Edolfalkeni ist aber IH'iS (s. Traité de Fauconnerie, ]). 24) wenn nicht 1844 //t'.sc/wî"«- beii und w abrschtiidieh erst i'li'l sjiiUrr iwi'- offi'iitiii-lil wdrileii iNcrgl. taiiy|iteiiis und al- ])lianet 1). l'alleo lanarius Schlegel nee Linné,* Kriti- ' sehe Üliersicht der europäi^elii'U \'(igel. p. 11. 1844, Dalmatien, (rriechenland. Falco lanarius Schlegel, Zweite Abtluilung (der Kritischen Übersicht) p. I I . (lS44-.'i Dal- matien, Griechenland. ' Falco rubcus Thienemann, llliea I, ]i. 72, 1846 partim Dalmatien «eigentlicher F. iul)pus» (Südeuropa und Afrika). Falco tunisius Thien. (ex Gesxhi;, Schlegel) Rhea I, p. 74. Is 1-6 Griechenland. Falco lanarius Schlegel. Fortsetzung der Abhandlung über die grossen, langsclnvänzigen Ijdelfalken lin Ablnindluugeu aus dem Geliiete der Zoologie...) zwischen Isl'.l unii ' ida auf pag. !•") ein IS4U geschossener \ogel er- wähnt wild, und andrin'seits die Tafeln des I Traité de Faiu-nnnerie mit falschen Nummern I citiert werden. Mithin wai- dicsei' noi-b nicht I fortig) p. 16 Xi'. 7 nur I)almiitie)i (und Frank- reich ?). Falco lauarius alplianet Schlegel, in dein- sell)eu Welk. pili;. Hl Xr. 7í/, ])artim : Nur die beschriebenen \'n.L;el (aus (iriecln'iiiniiil) ge- hören hierher. |)er aligebildete Vogel aus Ägyp- ten gehört zu tany])terus. Falco lanarius Schlegel, Dalmatien unti Falco lanarius alphanet Schlegel, Griechen- land, X'aumannia lS5ö, p. 252. Falco lanarius gra>cus Schliígeí,, Mus. 1'. B. Falc. p. 15 (1862). Ha, der N'ogel scbon lange vor Feldkgg und Schlegel bekannt war, so ist es nicht unmög- lich, dass no(di ein iilterer Name als Falco fel- i deffgi gefunden wiiil. Daliei sind die Bemerkun- * I.iNNK isiiii'i-te az ola.sz(irszá<,M liiiiifrt : «Lanarius : * Linné kannte ilcn italienischen Lanier: «Lana- Italiens», de név nélUiil liajívta (l-'annii Snecica ITili I rius Italiens». Hess ihn aber nnlicnaniit jFanna nr. GL p. iM.i. AV. n. j Snccica, I74(i. Nr. lU, luii,'. '■2\\. < >. Kl. 29 IS.i2 11. p. 7:i menjegyzósei is iigyciiiiirc iiiól- tók, hogy "Csak tudományos müveket szabad használnunk a névadásnál, nem pedig régi sólymászati könyveket». l'jp ily kevéssé jöhetnek kétes régi nevek tekintetbe. A G>rELiN-féle fölsorolása a vándor- sólymok varietásainak szintén nem ide vale'). A SusEMiHL-féle képet tehát mint az első jiiihliriiHríl kell tekintenünk, mert azt Schleoel az Abhandlungen III. íuzetél)en p. o. mint már létezőt említi fel. Ezen közrebocsátás iiiildijnil.nil «Schlegel és SusKMiHLii veendők, minthogy bizonyára ScHLKuEL volt TEMMiNK-nek meghagyásából a szöveg feldolgozója s a névnek és a publicatió- nak szerzője. A «Kritische Übersichtbeu», amely a tulajdonképeni rendszertani szöveget képezi SusEMiHL képeihez maga Schleíiel az eredeti képet mint n Schlegel és Susemihl» idézi. Az első publicatio ívsziiniiil és a szövet szer- zőségét illető körülményeket előbb tisztázhatja egy könyvkiadó, mint egy ornitologus. A ScHLE(iEL-től eredő iiiriil,iili>iili(i:lrli''si' n 'lordijarszáj/i c'.s (htliiiáczidi madaraknak bizo- nyára a félreismert fázisbeli s korlieli különb- ségeken alapul. Eeiser biztosított róla, hogy a kettő közt semmi különbséget sem tud föl- födözni. Erre az említett okból a feldeggi syno- nymájává lett névre alább még rátérek. Előbb volna lehetséges, hogy a franezia- és spanyolországi lannerek egy külön alakot képez- nek s e miatt kérdéses, vajon az itt következő jellegek ezekre nézve is érvényesek-e. Szárnyhossz: 35,9 cmig. A csüdbői tollas: I/2. A csüdtoUzat belül foltos (1. I. táblát). ^-1 vil(Uie- arbeiter des Textes und Urheber des Namens und seiner Publikation war. In der «Kritischen Übersicht», die ja den eigentlichen systemati- schen Text zu Susemihl's Bildern darstellt, citiert Schlegel selbst die Originalabbildung als von «ScHLEiiEL und Susemihl». Die .laln-i'szulil der ersten Pulilikation und die Umstäude, die die Autorschaft des Textes betreffen, wird eher ein Buchhiuidler entwirren können, als ein ürnithologe. Die I'nli'rsi-heiduiKj Schlegel's zii'isclicu rsz(íi/iis MitzeniiihnI. (Reiser 0. jóvoltából.) : a) iati. (Díszpélihnni) \.>0. II. I8n4 Mun- teiteiiro. Ábrázolva az Ornis balcanícában IV. tab. I. ; de a madár színei intenzivebbek, semhogy azt bármily kép visszadni képes volna. Három tolla a begyéből, melloldaláról és lágyé- káról, továbbá a gatya s a csüdtollazat ábrázolva a mi I. táblánkon. A fejtető színezete ábrázolva a legközelebbi alaknál lévő szövegábrán. b) '■;( ml. jiiiriieír ISO."), Tripolis l.ririn/í'l.-e, Arkailiu. .4l)rázolvaa Naimiann \. 14. tábláján. Továbbá ugyanazon részek, melyek az «-nál láthatók, a mi I. táblánkon, a fej ivedig a II. táblán lenn. c)d'juv. lo. VII. ISÍfh. I'(ir)iitssiis, Velitsa ; egészen friss fiatalkori ruházatban. Látható Naumann V. 14. tábláján; (I) üatal madár Görögországból a berlini mú- zeumban ; fh'iu/igsle lù'irlniììu : jung: ím frischen Ge- fieder die Oberseite sehr dunkel, fast schwärz- lich, ebenso die Lauzettflecken der Unterseite, Scheitel schon deirtlich roth. iVergl. Naumann, neue Ausgal)e. Bd. Y. Taf. 14. Fig. 2.) Alt: 01)er- seite und Schwanz quergebändcrt, ein eigen- thümliches Gemisch von Grau. Eothbraun und Schwarz, Ihitei-seite weiss mit mehr oder weni- ger lebhaftem gelblichem oder röthlichem An- flug, grossen dunklen Flecken, die besonders an (l('ii lirustseiten eine schöne Herzform an- nehmen, an den Weichen-Querbänden und leiif ileii Ihtsen jireisse, nach unten zugespitzte Oííít- jleeLcii bilden, iicii der Falconiere sei. (Aliliandlungen 111. Fortsetzung. p. 16.) Er citiert auch hier Fali'O /»///.s/cs Ges- ner, aber mit «?». Die beiden Namen tiinisius und alpha nel (wenn man tunisius überhaiipt als Namen gel- ten lassen will) sind nun an den griechischen Vogel, uűtliin an F. II. /cldcgj/i vergeben. Bei Schlegel ist tmiisius auch nur Citat. Wollte man blosse Citate, die nur als Synonyme auf- ; gezählt werden, in die Nonienclatur einführen, welche Masse neuer Namen würden da allein ! Linnes Citate ergeben. Wir hätten dann z. B. I neben Falco barbarus gleich einen P^alco tune- tanus Linné. Dies geht natürlich nicht, tiud dei- Tanisien blieb deshalb unbcnannl. König verdanken wir in neuerer Zeit wiedi i- werthvolle Nachrichten über den Feldeggsfalken lier Atlasländer: .7. f. 0. 1888, p. 154. 189^, p. :-)4l. 1895, p. 153.. ebenso C. von Erlangeu .J. f. (). 1898, p. 455. und Taf. IX. Durch die Abbildungen des Feldeggsfalken in der Ornis balcanica und Aquila fiel mir zu- erst der auffällige Unterschied in der Kopf- färbung auf, ich fand ihn an Bälgen u. schliess- lich auch in der Literatur bestätigt. Dies sind nun die CJiaraklere. welche /•'. H. erlangeri von F. II. fcldcçiiii u. tant/plents unterscheiden: Szdrnj/hoRSz 35"5 cmig. (a F. H. tanypterus- nál 37-3 ig). A csüdböl tollas: Vs (a F. H. feldeggi '/a). A csüdtollazat belül nem foltos mint a fel- degginél. Lásd az I. táblát. Világos fejtetó'szinezet: Mindig vöröses, de gyakran igen elhalványodva, gyengédebb és ke- vésbbé barna, mint a fcldegginél (L. •]. f. 0. 1898. tab. IX.). A homlok inkább fehér, a fcl- degginél inkább sárgás. Flüge.lUwgc bis 35-5 cm. (Bei F. H. tanypte- rus bis 37 '3). Vom Társas befìMcrl : '/». d'-ei 1-'. H. fel- deggi Va.) Die Tarsusbeliederung innen nicht getìcckt. wie bei feldeggi. Vergi. Tafel I. Helle Scbcitrljdybuntj : stets röthlicb. aber oft sehr verblichen, zarter und weniger braun, als bei feldeggi. i Vergi. T. f. 0. 1898. Tafel IX.) Siii'i) mehr wt'iss, bei feldeggi ineiir gelblich. :ì5 A snti't fcjtiioi-iijzolat : Keskeny szárvon alitii, melyek mindég igen sokat hagynak szabadon a világos vöröses iilai^színből s a fejhátulján egé- szen eltűnnek. A homlok felé kissé kiterjednek a szemek fölött (a melyektől a fehéres szemöl- dökrajzolat választja el), s egy sötét, 2 — 3 folt- sorból álló sávot alkotnak. Ez bizonyos fokig oly rajzolat-schema, a mely minden alak fejraj- zolatának alapja, de itt a legjobban látható s azonkívül itt a rajzolat intenzivitási centruma jobban előre húzódik, mint az összes többi alak- nál. Olykor találhatók darabok csaknem rajzolat nélkül való fejtetővel. A sötét szárvonalak ez esetben csak vöröses szárakkal vannak gyengén jelezve. Az idecsatolt szövegábra a F. H. fi'lili'H'ji- itrk fejtetejét (egészen sötét), továbbá az (■;■- laíu/cri. Icysötélebli (az előbbinél sokkal világo- sabb) s lef/inlágosabb (egészen világos) fejtetejét ábrázolja (3 öreg hím alapján). Üiii'kli: SihcüelzeicliiiKiKj : schmale Schaft- striche, welche immer sehr viel von der hellen röthlichen Gi'undfarbe freilassen und auf dem Hinterkopf ganz verschwinden. Nach der Stirne zu erweitern sie sich etwas über jedem Auge (von ihm durch die weissliche ßrauenzeichnung getrennt), einen dunklen, aus :2. — 3 Flecken- reihen gebildeten Streifen dai'stellend. Es ist dieses gewissermassen ein Zeichnungsschema, welches der Kopfzeichnung aller Formen zu Grunde liegt, aber hier ist es am deutlichsten sichtbar und ausserdem sind die Intensivitäts- centren der Zeichnung mehr als bei allen vor- hergehenden Formen, nach vorn gerückt. Bisweilen kommen Stücke mit fast gänzlich ungezeichnetem Scheitel vor. Die dunklen Schaftstriche sind dann nur durch röthliche Schäfte schwach angedeutet. Die beifolgende Textabbildung zeigt neben dem Scheitel von F. H. fchli'ggi (ganz dunkel), den des dunki'lstai (viel heller) und des hellsten (ganz hell) erlangeri (von drei alten Männchen entnommen). Leggy((koribb szinezet : ßatalual : hasonló a fiatal feldeggiéhez, de világosabb, nem annyira feketés ; felül és alul a rajzolatok inkább vörö- sessel szegve : öregnél: hasonló a feldeggiéhez, de halvá- nyabb, minden rajzolat csekélyebb kiterjedésű és intenzivitású, kii'áll a gutyáii mkkul cse- kélyebb (1. I, táblát). Haajigste Färbwig : jung : ähnlich dem jun- gen feldeggi, aber lichter, nicht so schwärzlich, oben und unten die Zeichnungen mehr röthlich gesäumt. Alt: ähnlich feldeggi, aber blasser, alle Zeich- nungen geringer an Umfang und Intensivität, besonders auf den Hosen viel geringer (vergi. Tafel I.). 36 A költúüi iultok külön vedlésével látszik egybe- függni az, hogy az illető helyeken mint más sólymoknál is egyes tollak hosszanti rajzolatu- kat megtartják. Talán ezek az öreg korban is még hosszant rajzolt tollak is olyanok, a melyek a többi tollaktól rendesen födve vannak. Különös érdekesscgü még a kérdés, mily mér- tékben fogyatkoznak meg a rajzolatok a 2. és 3. vedlésnél s hogy ekkor a harántszalagokból csak finomabb harántos szalagok, vagy szív- alakú foltok is válhatuak-e. Vedlés nélkül való átszineződés teljesen ki van zárva, a mennyi- ben nem koijásról és elfakulásról van szó. Utóbbi mindenesetre épen ennél az alaknál nagy vál- tozásokat hoz létre a tollazat nűánszaiban. .le ef/i/éiii L'ciridcziô nem jelentéktelen, mint azt már a fejekről vett szövegábra is mutatja. Az egészen világos daraboknál a hasi oldal a gatyával együtt gyakran csaknem rajzolat híjá- val van, csak a lágyékok vannak gyengén fol- tozva, de szépen rózsásan futtatva. A háti oldalon ily daraboknál a vöröses fej- tető-színezet folytatódik a dolmány felső részén, úgy, hogy a világosabb daraboknak inkább rozs- dásan szalagozott, a sötétebbeknek inkább egy- színű, vagy szürkén szalagos a háta. A liinifík felül aránylag mindig tisztábban szürkék, mint a nőstények. Pontosabban vizsgáltam meg a következő darabokat : .1 .S7//V// (jjiajlciiiéiii/cnilK'il : II. j ad. Tíjpvxl 1897. április ö_ Tin/isz, a Djebel Sidi Ali ben Aoun előhegysége. A háton 3 különféle ruházatból való tollak láthatók, mind világosvöröses harántszalaggal. A hasi oldal halványan sárgásfeh(''r. A begy. melloldal, lágyék és gatya tollazatának foltjait, valamint a csűd belső oldalát mutatja az I. tábla, a fejet a III. tábla. /;. J ad. IS97. aprii 12, 7'n///,s;, I)j. Sidi Ali ben Aoun. A fejtető a szövegábrán fölül, mint a F. H. erlangeri legsötétebb fejszínezete van ábrázolva. A begy-, melloldal- és lágyék- valamint a gatyatollak az I. ábrán. c. Ç ad. 1897. aug. 14, Marofco, Tanger. A fej pontosan olyan, mint í/-nál, a rajzolatok sötétebbek, alul fehérebb alapon, felül szürke Es scheint mit dor l)esondor<'ii M.mser der Brutflecken zusammenzuhängen, duss an den betreffenden Stellen, wie auch bei andern Fal- ken einzelne Federn Tjäugszeichnung behalten. Vielleicht sind auch diese im Alter noch längs- gezeichneten Federn solche, die von anderem Gefieder für gewöhnlich bedeckt sind. Von l)c- sonderem Interesse ist noch die Frage, inwie- weit bei der 2-ten und 3-ten Mauser die Zeich- nungen sich verkleinern, und ob dabei aus Querbinden nxxr feinere Querbindeii, oder auch Herzfiecken werden können. Umfärifung ohne Mauser ist gänzlich ausgeschlossen, soweit es sich nicht um Abnutzung und Auslileichen handelt. Letzteres bringt allerdings gerade bei dieser Form grosse Veränderungen in den Nuancen des Gefieders hervor. Die iiidividueUf VarialiOii ist nicht unbeträchtlich wie schon die Textalibildung der Köpfe zeigt. Bei ganz hellen Stücken ist oft die Unterseite sai.innt den Hosen fast ohne Zeichnung, nur an den Weichen schwach gefleckt, abei' schiin rosig angeflogen. Auf der Oberseite setzt sich bei solchen Stücken die röthliche Scheitelfärbung auf den obei'en Teil des Mantels fort, so dass also hel- lere Stücke mehr lothgebänderten. dunklere mehr einfarbigen oder graugebänderten Kücken haben. Die Miiniivhcii sind iunuer oben verhältniss- mässig reiner grau als die Weibchen. Genauer irntersucht habe ich folgende Exem- plare : Li 'HH'iiH'.r Suiumhnif/ : a) Ç ad. Typus! G. April ls'.i7 'rmii'sii'n Vorberge von Djebel Sidi Ali ben Aoun. Auf dem Eücken Federn von 3 verschiedenen Klei- dern, alle mit hellen röthlichen Querbindeu. Unterseite blassgelblichweiss. Die Fleckimg des Kropfes, der Brustseiten-, Weichen- und Hosen- federn, sowie die Innenseite des Tarsus zeigt Tafel I, den Kopf Tafel IH. h) d ad. 12. April 1S',)7 'rnm-sin, l)j. Sidi Ali ben Aoun. Scheitel oben in der Textzeich- nimg als dunkelste Kopffärbung von F. H. erlangen abgebildet. Federn von Kropf, Brust- seite und Weichen sowie die Hosenfedern ah- gebildet auf Tafel I. r) j ad. 14. August 1897 Marocco, Tanger. Kopf genau wie bei u), Zeichnungen dunkler, unten aui mehr weissein Grunde, oben mit 37 liarántszalíigokkal, a hiit teteje vöröses, haránt- szalagok nélkül. Hogy a iinifocrdi sólymok (talán a spanyol- országiakkal egyetemben) esetleg általában sö- tétebbek-e, azt ama kevés maroccoi példány alapján, ii, melyet láttam, nem tudom meg- mondani. .4. Magíjdi- Scíiitríi Miizcmii tulajdonában (megtekintésre szívesen megküldve i. '/. i ad. 1894. YII. 14. (i((lir>i. Egészen öreg (a mit sok öreg tolla bizonyít) ritka üdeségü tollazatban. A dolmánytollak lialványvöröses szegésekkel. Minden testrész nagyon világos, feje teteje h szövegábrán fölül, mint az Erlan- geri színezetének világos extrémje van ábrá- zolva, csaknem folt nélkül. A rózsaszínnel fut- tatott hasi oldalnak elenyésző finomságú í'olto> zata s a háti oldalnak inkább szívalakú, mint harántszalagos rajzolata igazolja azt a törvényt, hogy: «Minél kevésbbó sötét és kiterjedt a raj- zolat, annál kevésbé közeledik az a haránt- rajzolathoz. e. i juv. 1S94. június lí), Lu Sl.irni Tun to. világos fészekmadár, még ki nem nőtt evezö- tollakkal. Teljesen megfelel a (/-betűs rózsás színű darabnak, ugyanazon fázis ifjúkori ruhá- zata. i> /-töl "-ig. /•-"/■/'/ ////ry a i'nii Mit zríniiiiiKil.- példányai (1- K. Journ. f. Orn. ISDS. tab. IX. Hg. 1- — 5. 7'ín/<'s/.s-(7/r Hnr^li'öijrl). ji. A Kői/lij professortól Bonnban /'r;//V/v'-beu tartott, általa ajournai für Ornithologie lapjain (1892, p. 341, 1895, p. 156.) többszörösen tár- gyalt nőstény, melyet sajnos ujabban a vándor- sólymok megöltek, színezetben a '/-betűs pél- dánynak teljesen megfelel s :M'7 cm. hosszú szárnya s 19-o cm-es farka van. (j. König prof. voliere-jéből való liiiti^zi fiatal hím, világos fejtetővel, világosan rozsdás szegé- sekkel kivált a dolmánya alsó felén s a szárnya hajlásán, de meglehetősen széles foltokkal a hasi oldalán. Köiriij professor szép, sólymokban gazdag gyűjteményének többi példányát többszörösen megtekintettem ugyan, de nem vizsgáltam be- hatóbban s nem hasonlítottam egybe más da- rabokkal. grauen Querbinden, Oboirückeii nliiir löthliche Querbänder. Ol) die iiiaroccaìiiìirìicìì Falken (etwa mit don spanischen zusammen) etwa durchgehends diüikler sind, vermag ich nach den wenigen niaroccanisc-hen Stücken die ich sah, nicht zu sagen. Ln 1"iu/((iis<-lii'ii Naiioiiitl-Mnxnnii imir gü- tigst zur Ansicht übersandt): IÁ) d ad. 14. TU. 1894 Oabes. (iajiz alt (wie viele alte Federn beweisen), in selten frischem Gefieder. Mantelfedern mit blassrothlichen Säu- men. Alle Theile sehr hell, Scheitel oben in der Textfigur als helles Färbungsextrem von erlan- gen abgebildet, fast ungefleckt. Die verschwindend feine Fleckung der rosig angeflogenen Unterseite und die mehr herzför- mige als querbindenartige Zeichnung der Ober- seite beweisen die Richtigkeit des Gesetzes : «Je weniger dunkel und ausgedehnt die Zeichnung ist, desto weniger nähert sie sich der Quer- zeichnung. 1) c) d" juv. 19. Juni IS94, L<( Skirrn Tu ufo, junger Horstvogel mit noch nicht aiisgewachse- nen Schwungfedern. Genau dem vorigen Stück (d) entspreclieiid, diesellic Phase im Jugend- kleid. 1) Ijis o) Exemjdare des Muneioiis C. von Eblanger (siehe Journ. f. Orn. 1898, Tafel IX. Fig I bis 5. Titiiesi:n ilonnor la description et des figures dans de nos Abhandlungen«). A LiclitriiKlciii-d'le la tiuisiemc livraison de nos Abhandlungen n ). 39 múzeum-név természetesen nem érvényes közrc- bocsájtás. Az első 23ublikáczió következéskép lùilni hiiiiijiliTUfi Scliìcfirì. Krit. Übersicht II. pag. 11. (1844), (Abbandlungen III. pag. 2., iS. tab. 12. ad. és 13. juv. pag. 16).* luth-ii liiinii'iiiK iiijilnnifl Schlegel partim. Abhandlungen III. pag. Ifi., 17. tab. 14. ide tartozik, mert az ábrázolt madár Egyptomból való s nem lehet áttévedt feldeggi, mert fejtete- jének és gatyájának rajzolata egy sötét tanyp- terus jegyeit mutatja. Palco biarmicus, Falco tanypterus. Falco cervicalis Brehm Alfred és C. L. Brbhm, Nau- mannia 1S56, pag. 222, 225, 229; 330, 331. (Kitűnő pontosságú leírások a nomenklatúrá- ban való tévedés föntartásával ; Brehm junior azonban az első két színezetet már azonosnak tártjai. Falco lanarius nubiens Schlegel, Mus B. P. p. 15. (1562). Száriiyiiosíizuság 37"3 cm.-íg. Minden ///í/'.s IcI.inlcHirii n F. H. i'rliiiigi'ri- licz teljéiben IkisíiuIó (legíTilebb a színekben élénkebb kissé). De erősebben variál ez az alak, azaz gyakrabban fordulnak elő xölélchh mada- rak, a melyek .sö/c7 fejlctn-rlojühkcl a F. H. bi- armicushoz, Ikiííí olihíhik iiiiiji/obh loltjaii'dl a F. H. feldeggihez közelednek s igy bizonyos mértékben kapcsolatul szolgálnak e kettő szí- nezete közt, míg a iKKiíjíiihid a tanypterust a Saeer- és a Lanner-sólyomok közötti középalak- nak mutatja. .1 jeldiilgozoll iini/dii : A berihii múzeumban (a tanypterus Licht, tipuszai, tehát a tanypterus Schlegel-nek is). (I. No. 1000 í ad. Xubia (Hemprích & Ehren- berg gyűjt.) líléuk színezetű, alul durvábban foltozva, felül sötétebb, mint F. H. frlangeri. Fejének ábrája a III. táblán. * Az évszám, miut luár föntebb említve volt. 1843 vagy 1849 és 1853 közt van. Ugy látszik, hogy a III. lüzc't első része (p. 1 — 11) csak a folytatással (pag. I :! — 20| együtt került nyilvánosságra. Schlegel azt állítja ugyan a i'l. oldalon, hogy több év telt el a munka első felének kiadása óta, de az én példányom- nál a 11. és \'i. oldal ogy és ugyanazon papírlapra van nyomva, tehát nom adathatott ki különböző idő- ben. A7. O. LiOHTENSTEiNs Muscumsnamc ist iiiitiii-licb keine giltige Veröffentlichung. Die erste Publikation ist mithin : Falco tanijplerus Schlegel, Krit. Übersicht n. pag. 11 (1844), Abhandlungen III. pag. 2, 8. Tafel 12, ad. und 13. juv. pag. 16.* Falco hhinciiis (lijihíiiiet Schlegel partim. Abhandlungen III. pag. 16. 17. Tafel 14 gehört hierher, weil der abgebildete Vogel aus Ägyp- ten ist, und er kann kein herübergeflogener feldeggi sein, weil er in Scheitel und Hosen- zeichnung die Charaktere eines dunklen tany- pterus besitzt. Falco biarmicus. Falco tanypterus. Falco cervicalis Alfred Brehm und C. L. Brehm, Naumannia 1856, pag. 222, 225, 229; 330, 331. (A^orzüglich genaue Beschreibungen unter Vor- behalt von L-rthümern betreffend die Nomen - clatur, Brehm junior hält aber schon die beiden ersten Färbungen für identisch.) Falco lanarius nubiens Schlegel, Mus. P. B. p. 15. (1862.) Flügellänge bis 37"3 cm. A//e.s- andere F. H. erlangeri ganz nlmlich, (höchstens die Farben etwas lebhafter). Doch variiert diese Form mehr d. h. es kommen öfter dmd.iere Vögel vor, welche sich durch ilmd.len Vorderteil eitel dem F. H. biarmicus, durch r/cö-s.se/'e Flecken der Fnterseitc dem F. H. fel- deggi nähern und so gewissermassen Mittel- glieder zwischen der Färbung von beiden dar- stellen, während die Crröftse von tanypterus ihn als Mittelglied zwischen den Saker und Lanner- falken erscheinen lässt. Material : Im Berliner Museum (Typen von tanypterus Licht., also auch die von tanypterus Schlegel). a) Nr. 1000 cT ad. Nubien (Hemprich & Eh- renberg leg.). Lebhaft gefärbt, unten gröber gefleckt, oben dunkler als F. H. erlangeri. Kopf abgebildet auf Tafel III. * Die .lalireszahl liegt zwischen 1843 oder 18411 und 1853, wie schon oben bemerkt. Es scheint, dass der erste Theil von Heft III (pag. 1 — 11) erst mit der Fortsetzung (pag. \'2 — "10) veröffentlicht wurik'. ScHLEOKL sagt zwar pag. 1^, es sei ein Zeitraum von mehreren -Jahren seit der Herausgabe der ersten Hälfte verflossen, aber in meinem Exemplar sind Seite 11 und Iá auf demselben Papierblatt gedruckt, können also nicht zu verschiedener Zeit lieiausgego- lieu sein. (>■ 'v/. 40 h. No. 998. 9 :k1 Nubia iHempr. (-s Ehrh.). Egészen hasonló színezetű, csak feje halványabb. Fejtetejének egész felületén (tehát annak hátsó felén is) erősebben vonalozott, mint az erlangeri. c. No. 16720 j ad. Nnbia. Bizonyára igen öreg. Feltűnően világos, felül erősen szalagozva, alul finoman pontozva, de a gatya kissé szala- gos, feltűnően kopott ruházatban, már néhány vedlési toll található rajta, pld. a nem teljes farok középső tollai újak. Az igen világos fej (csaknem fejtetőrajzolat nélküli a III. táblán van ábrázolva. (/. No. 16719 Ì ad. Nubia (Wilke gyűjt.), ha- sonló az a-betüs példányhoz, de alsó oldala kissé vöröses, a fejszinezete kevésbbé kirívó, a fejtető hátulja rajzolatlan. A SENKENBERü-múzeumában hrn nhfinilin n : e. i Dongola. /. J Dongola, junior, a fej elül sötét. y. S Abesszínia, feje a biarmikusra emlé- keztet, h. i juv. Abesszínia. ?'. A mahizi múzeumban 2 madár van lelő- hely nélkül. Az Egyptomban gyűjtött F. sakerek sokszo- rosan idetartozó madarak lehetnek, így a her- lim múzeum 1029. számú darabja. /*) Nr. 998 ç ad. Nubien (Hempr. & Ehrknb.í ganz ähnlich gefärbt, nur Kopf blasser. Mehr über don ganzen Scheitel hin (also auch auf dessen hinterer Hälfte) gestrichelt als erlangeri. C> Nr. 10720 y ad. Nubien, sicher sehr alt. auffallend hell, oben stark gebändert, unten fein punktiert, doch Hosen etwas gebändert, auffallend abgerieben, schon einige Mauser- federn vorhanden, z. B. Mittelfedern in dorn unvollständigen Schwanz neu. Der sehr lichte Kopf (fast ohne Scheitelzeichni;ng) aligebiidet auf Tafel III. (I) Nr. 16719. rf ad. Nubien (Wilke leg.), (leni Exemplar a) ähnlich, aber Unterseite etwas röth- lich, Kopffärbuug -weniger grell, hintere Schei- telhälfte ungezeichnet. Im Senckeììberg'schenMusenm in Frankjnri : e) c? Dongola. /') Ç Dongola, junior. Kopf vorn dunkel. (/) d Abessynien, Kopf an biarmicus erin- nernd. h) c? juv. Abessynien. i) Im Mií(í-;ít Museum 2 Vögel ohne Fundort. In Ägypten gesammelte F. sacer mögen viel- fach hierhergehörige Vögel sein, so Nr. 1029 des fìi'vliner Museums. A felsorolt madarak méretei. — Maasse der aufgezählten Vögel. Példány Exemplar Szárny ~ - Flügel Farok - Schwanz a középső tollak tövétől mérve von (1er Stelle, wo die Mittelfederu die Haut verlassen jobb reclits bal links hegyéig bis zur Spitze (többé vagy kevésbé elkoptatott hegy- szegéssel) (mit dem mclir oder weniger ahgescbliffi'- in'ii Spit/.eiisjiiim) liegyszegés nélkül ohne Spitzensaum az utolsó sötét rajz , az utolsó sötét begyéig '^^"";'^,?f^f/'^'^" bis zur Spitze des j,;^ ^^,„, ^„t„„ i;^^^^ letzten dunkeln ^j^.,, ,^4^^^,^ dunkeln ZeichnuuK (Juerbinde a cf i*d . 31,4 31,3 15,80 — 15,2 h ÍÍ « :í7,:í 37,1 -J0,( 1 — 19,(1 r i « :í.5,1 +x 36,0 17,3* 17,6** Hi,7 ,1 (f X .32,50 32,4 15,8 — '■ & H3,ü 34,8 — — — f Î :w,:í 37,3 — — 9 d' 32,5 32,5 — — h cT juv. 31,5 31,5 — — i ? ad. 37 — — — — * Még nincs kifejlődve. Nodi nicbt ;msKe\vac-bseu. ** líitruindik toll lii'lulről. Dritte l'V'der voli in 41 A König profeHsortól az Abhanrllungen und Berichte des Kgl. Zool. Museums zu Dresden 1S9S 99, VII. No. 2. p. 5. említett, a Ghizeb- pyramisokról vaio tojások természetesen csak a tanypterus tojásai lehetnek. König azt mondja ezekről: «A tojások feltűnő nagyságúak, inkább a Saker-sólyom tojásaira it. i. mint az erlange- riére) emlékeztetők, a melyhez tartozóknak vé- lem is azokat". A tapasztalt ornitologus oologiai éleslátása tehát ebben a meghatározási kísérletben íi va- lódi tényállást épen a tojásoki-ól ismerte fel, tehát, hogy a F. H. tanypterus a saker s az er- langen közt áll, mint a hogy ezt a madarak mértékadatai világosan mutatják. Dio von Professor KöNKi in den Abliaiidlnn- gen und Berichten des kgl. Zool. JMuseunis zu Dresden lhí9S,99, VII. Nr. i. pag. 5 envähnten j Eier von den Pyramiden von Ghizeh können natüi-lich nur Eier von tanyjiteriis sein. KÖNir, : sagt v(ui ihnen : nDie Eiei- sind auffallend gross, mehr an die Eier des Saqer- Falken (sc. als au die von erlangeri) iiiuneind, dem ich sie audi zurechne». Der oologisclie Scharfblick der erfahrenen Oniitliiildgcn hat also gerade in diesem Bestim- niungsversuch die richtige Thatsache an den Eiern erkannt, dass F. H. tanypterus zwischen saeer und erlangeri steht, wie dies die Aus- messungen der Vögel deutlieli zeigen. 10. Alak. Délafrika. (Észak feló meiWig ?) Fonn 10. Südafrika. iWie weit nördlich?) Név : — Name : Falco biarmicus Temm. Délafrikai sólyom. — Südafrikanischer Lanner, etc. Tájékoztató jegy : • — Orientierende Bezeichnung : Fnlto Hierofalco biarmicus (Temm.). lùilni hiarmicMS Temm. Pl. Col. 1. pl. 324. (1825.) lúilco rhicqucr ni lieti Smith. S. Afr. 0. Journ. I. p. 233. (1830.) h'iilcii Itiiiarius cerviaili.'i Schlegel, Abhandlungen. III. Fortsetzung. ]>. 17. l-'iilc kiese csekélyebb nagyságuk és élénkebb szint.' - zetük által különböznek (Journ. f. Orn. 1899).* A berlini múzeumból való két darabot beha- tóbban megvizsgáltam ; az egyik igen vén j i\ípap\vából (Böhm gyűjt.), a melynek fejét a III. táblán ábrázoltam. A háti oldal igen sötéten kékszürkén szalagozott. A hasi oldal igen szépen rózsás-vöröses, középen folt nélkül, az oldala- kon erősen foltos, a gatya hátul harántul foltos. Méretei : Szárnyhossz 35,3; farokhossz 19,7 (19,3). Egy fiatal S , XI. ii. Magú (Niansa, Fischer gyűjt. Gyomrában egy egér!) farkának középső tollai is harántul szalagosak. Nagysága : Szárnyhossz: 32,6. 32.3: farokhossz 18,2 (17,6). A farok a F. H. biarmicusnál föltűnően hosz- szúnak látszik. Nem származhatott-e a sokat vitatott biar- micus = Permi sólyom-név a szürkehátú. vörös- fejű F. H. uralensisről szóló jelentéstől? luid lebhaftere Färbung unteisi-lieidfu. i.Tdurn. f. Orn. I S99.)* Ich untersuchte 2 Stücke aus dem Berliner Museum genauer, ein sehr altes j Mpapwa (Böhm leg.), dessen Ivdpf ich auf Tafel 111 ab- gebildet habe. Dio Oberseite ist sehr dunkel blaugrau gebändert. Die Unterseite sehr scliöu rosig röthlich. in der Mitte ungefleckt, Flanken stark gefleckt. Hosen hinten quergefleckt. Flügel 35-3. Schwanz 197 U9-3). Ein junges d , 12. XL Magu (Niansa, Fischer leg.) (Mageninhalt eine ^laus ]) hat auch auf den Mittelfedern quergebiinderten Schwanz. Grösse: Flügel 32-6, 32-3, Schwanz 18-2 (17-6). Der Schwanz scheint bei F. II. binrmicus auf- fallend lang zu sein. Sollte der viel discutierte Name biannicus Permscher Falke etwa durch eine Nachricht von graurückigen. rothköjd'igen F. H. uralensis entstanden sein? IL Alak. India. Form H. Indien. Név : — Name : Falco juggur Gray. Indiai sólyom. Jugger, Indischer Würgfalk. Tájékoztató jegy : - Orientierende Bezeichnung: Falco lüerofdlco juggur (Ge.íy). Nomenklatorikus kimutatás ; — Nomeuclatorischer Ausweis ; Falco juggur J. E. Gray. III. Ind. Orn. II. pl. 26. (1833.1 Filici) lugger Schlegel. Abhandlungen III. Fortsetzung, p. 17. Tab. XV. Egy példányt sem vizsgáltam meg behatób- ban, illetve hasonlítottam össze. A fejtető vöröses, szárfoltokkal ; az arcz, begy és mell fehéres, utóbbi sötét szárvonalakkal. E világos színezettel ellenkezik a lágyék- uak s a háti oldalnak csaknem egyszínű barna szine s eme ellentét révén emlékeztet ez a ma- dái- a Humes Falco hendersoni-jára (1. F. H. * \ Falco fascinuclia J{chnvv. Neuni., a luely az álira szei-inl |.I. f. (). IN'.)!), tab. I.) bizonyosan vándor- sólyom, bíi csakngyan a F. niüior világosabb hímjei- től is különbözik, analógiával szolgálhatna. O. KI. leli habe kein Exemplar eingehender uiitor- sufht. beziehungsweise verglichen. Sclieitel röthlicli mit Schaftflecken, Wangen. Kropf und Brust weisslich. letztere mit dunklen Si'haftstricheu. Mit dieser hellen Färbung kon- trastiert das fast einfarbige Braun der Weichen und der Oberseite und durch diesen Conti-ast eviniifi-t der \'ogel an Hunics Falco bendersoiii * Fak'O fascinuolia licliw. XueM., der der Abbibluug (.J. f. O. 1899. Taf. I) nach sicher ein Wanderfalke ist, würde, wenn er wirklieh auch von helleren .Miinn- (dien des !•'. niiimr vei'sehiedon ist. eine Aiial ahhoz segíteni. De jogosan mondja erre Herman 0. (Aquila VI. p. 33), hogy ,. A vándorsólyom-koponyák továbbá a szemek közt rövidebbek s mélyebben barázdáltak, a fej- hátulján pedig az erőteljesebb nyakizomdudorok miatt nem annyira gömbölydedek, mint a gyr- falco-koponj'ák. 1 darab van F. H. islandusból (a fönt emiitett labradori madárból). 4 darab a F. H. erlangeri- ből (mindannyi Tuniszból), 5 darab a P. Pere- grinusból (csupa rajnai fészkelő madarak). A mellcsontok, legalább a ragadozó mada- rakéi, nagyságban és domborodásban rendkívüli módon variálnak. Ez okból a méretek nem ad- nak pontos képet. NACHTIiAti. Nach Abschluss obiger Arbeit kam mir noch einiges Material zu, das werth ist. nachträg- lich besprochen zu werden ; so traf vor allem ein nach meinen AVirschriften mit vollständi- gen Knochen präparierter Balg eines weissen F. H. islandus von Labrador (ßama) vom 8. De- zember 1898 samt den zugehörigen Kiioclnn des Brustbeins ein. Ich kann daher einige Vi'rli mellcsonttaraj mutatkozik. A !•'. H. islandiisnál inindkút oJtlalon 7 hi)i-:l(i- nijiilriinii van, valamennyi F. H. erlangerinél 6, a F. Peregrimisoknál 6, a melyek közül azon- ban a legelső gyengén fejlett s egy példánynál a baloldalon el is esenevészett. Talán kiderül, bogy a feltűnően rövid ter- metű, az Atlasz vidékéről való V. l'eregrinnsnak il'\ barbarus auct.) is egygyel kevesebb bordája van, mint az északinak. A közös alakkör 2 alakjának a F. H. islan- dusnak és a F. H. erlangerinek csonttani elté- rése mindenesetre nagy érdekességű tény. .1 liiliisdiihil.liil II az alakkörök eltérései igen határozottan mutat- koznak .s méretek által könnyen szemléltet- hetők ; !''. ti. islandus : F. l'ei'enrinus : t'zomlj Lábszár ( lliei-aohenkel Uutersfheiikrl 8-6 cm. 9-í) cm. Dif (jer 5 ^Vaiulfríalkeii zeigen alle rinen - besonders vorn höheren Brnstbeinkamm. Bei dem F. H. islaudus tiudcu sich jederseits 7 Hippe ii(nit<('if:i\ bei sämmtlichen F. H. erlangeri nur 6, bei sämmtlichen F. Peregrimis (i, \vi>von dei- vorderste al)er schwach entwickelt und bei einem Exemplar linksseitig sogar verküm- niei't ist. Vielleicht wird sich herausstellen, dass der auffallend kurz gehaute F. Peregrinus der Atlas- länder (F. barbarus auct.) auch einen Rippen- ansatz weniger hat als der nordische. Jedenfalls ist schon die Verschiedenheit zwi- schen F. H. islandus und F. H. erlangeri zwi- schen 2 Formen desselben Formenkreises in osteologischer Hinsicht eine Thatsache von grossem Interesse. A)i di'ii Bein- Kiiil l-'tissLiiiicIieii zeigen sich die Unterschiede der Formenkreise sehr deut- lich und können hier beipieni durch Masse ver- anschaulicht werden : /■Ó !J-25 C'süd Fnss Középső ujj * Mittclzehe* Bflst) iijj Inneuzehf Külső ujj Aussenzelie G"l cm. 4--7Ò cm. 3-15 cm. 3-2 cm. 5-35 « 5-l.j « 3-0 « 3-75 « liögtön szembeötlik, hogy a F. Peregrinusnak Es springt sofort in die Augen, dass F. Pere- rclative sokkal hosszabb lábszára, középső és } grinus relativ viel längeres Schienliein, Mittel- külső ujja, s rövidebb csűdje van. j und Aussenzehe, uml kürzm-en Fuss hat. Az egyes alakokhoz még a következőket kell ! Zn einzelnen Fornim ist ncich íolgcndrs csatolnom : j nachzutragen : h'i(lei) Ilicrdfítlco (/i/rfalco (L.) Egy utólago- san Lapplandból tiaival a fészekről szerzett Falco Hierofiücit m/rfalco (L.) Ein nachträg- lich von Lappland erhaltenes am Horst mit den öreg tojó oly világos, mint az islandus átlagos j Jungen erbeutetes ganz altes Weibchen ist so színezete. hell wie die Durchschnittsfärbung von islandus. iaii-ii llirnifiili-ii síírcr (Gm.). Az Auer mellett Kelet-Poroszországban 1899 május 2-án lőtt s jelenleg a berlini mezőgazda- sági főiskola tulajdonát képező hím példányt a D. 0. G. utolsó évi gyűlése alkalmából megvizs- gálhattam. Fiatal madár, fejteteje csaknem oly sötét, mint a gyrfalconál, dolmányának egyes új tolla rozsdavörösen szegett. Ez állat kétség- telenül igazi Saker. Szárnya méretei 3.5"3 -f x és 35'4 + .'?•; a faroké 18'6, az utolsó sötét sza- l'iilrti Hicfiifiilrii saeei' (Gm.i Das bei Auer in Ostpreussen am 2. Mai 1899 erlegte, jetzt in der Sammlung der landwiith- schaftlichen Hochschule zu Berlin befindliche männliche Exemplar kcrnnte ich gelegentlich der letzten Jahri'sversanimluug der 1). 0. G. untersuchen. Es ist ein jungci- \'ogel, dei- Sclieitil last sd dunkrl. wie bei gyrt'alcn. eiiizflnc ncur Fedcni auf dem Mantel tragen rostrothe Säume. Zwei- fellos ist das Th'cr ein ächter Saker. Die Flügel messen 3.")'3 -|- \ und 35"4 -\- x cm., der Schwanz * Az iijjiik csontjai a Uhimhu-soiiI nélkül mòrve. I>ir Kiiniiii'ii lier Ziihcu iiliiio Klíillc.jielii'il. lag végéig 17 '9, :i, sötét farokhegy végéig 18-3 +£ccm. Ennek a nyilván délkeleteurópai madárnak Kelet-Poroszországban való előfordulása, vala- mint a Buteo ferox, Carpodacus erythrinus stb. elöjövetele becses bizonyítéka az észak-délkeleti vonulási iránynak, a mely a nyugoteurópai vo- nulási irányokkal nem párhuzamos. Ugyanezen alkalommal láttam a berlini mú- zeumban egy Máriabrunnból való kerecsent, a melynek lábain még föl nem bontott bőrpárnák vannak. halni I lici'ii/'alcd. It ) iirhiiinli'iil miti. Dr. Suschkin, a kivel e madár ügyében beszél- tem, ügy gondolja, hogy az talán a F. H. itllitifiis-hoz tartozik, a melynek pontos leírá- sát még nem láttam. lùilftì HieroftilfO (aiitiplcriis (8chleg). König professor a D. 0. G. utolsó évi gyűlé- sén ennek az alaknak általa Egyptomban gyűj- tött 3 remek darabját mutatta be, 2 öreget s egy fiatalt itjúkori ruházatban. Az a körülmény, hogy az utóbbi fölött vita támadt, vájjon az a tanypterushoz vagy a sakerhez tartozik-e, csak az általam föntebb a tanypterusról mondottakat s az erlangeri alak önállóságát bizonyítja. Az utóbbiból Spatz 4 darabot mutatott be a gyüle- kezetnek. 30-8, 34-6, 34-7 és 34-7 cm. volt a szárnyuk hossza, tehát ugyanazon csekély mére- teket mutatták, mint az általam megbeszélt pél- dányok. Mindazt a mit fentebb kifejtettem iga- zolja a T. H. tanypterusnak egy remek párja, a melyet ujabban számomra Schrader Abesszy- niában gyűjtött. 17 IS-ß, bis zuui Ende der letzten ilmikleii 15inde 17-Í) bis zum Ende der di;nkeln Spitze 18'3 -^ x cm. Das A'orkommen dieses offenbar südost- europäischen Stücks in Ostpreussen ist neben dem Vorkommen von Buteo ferox, Coi-podacus erythrinus etc. ein werthvoUer Beweis für eine nord-südöstliche Zugrichtung, die den west- europäischen Zugrichtungen nicht parallel ist. Bei derselben Gelegenheit sah ich im Berli- ner Museum einen Würgfalken von Mariabrunn mit Lederkissen an den Fängen, die noch nicht geöffnet sind. Ftilfti I lieft)['tilfo vtni ) iifl.t'itil. Herr Dr. SüSCHkin, mit dem ich iibei- diesen Vogel sprach, meint, dass er vielleicht zu F. H. aUait-ii^ gehöre, dessen genaue Beschreibung ich noch nicht sah. FttICO Hil'Voflllftl íítittljllfnts (SCHLEG.). Herr Professor König legte auf der letzten Jahresversammlung der 1). O. G. '.Ì von ihm in Ägypten gesammelte prächtige Stücke dieser Form vor 2 alte und einen Vogel im Jugend- kleid. Dass über Letzteren eine Diskussion ent- stand, ob er zu tany]3terus oder saker gehöre, beweist nur das von mir oben über tanyptcrus Gesagte und die Selbstständigkeit der Fiu-m erlangeri. ^'on letzterer legte Spatz der Ver- sammlung 4 Stücke vor. Sie hatten 3(I'S, 34'6, 34-7 und 34-7 cm. Flügellänge, zeigten also dieselben geringen Masse wie die oben von mir besprochenen Exemplare. Ein prächtiges altes Pärchen von F. H. tanypterus das Schradeh neuerdings für mich in Abessynien sammelte, bestätigt gleichfalls in allem das oben Gesagte. Megjegyzés a fenti értekezéshez. A Magyar ürnithologiai Központ kezdettől fogva a madárvonulás kutatását tartotta fő- feladatának, mert az ornithologia éppen ez ágának, a mi az egyöntetű, igazi, módszerrel végzett feldolgozásokat illeti, nem egy gyön- géje és fogyatékossága volt és tényleges meg- figyelések helyett csak úgy burjánzott már a sokféle föltevés és szenteueziázás. A M. 0. K. meggyőződése ma is az, hogy törekvése nem volt és még ma sem czéltalan. Ellenben ki- zárólagos irányról komoly, tudományos okok- ból szó sem lehetett, és ezért az intézet munka- Bemerkung zu vorstehender Abhandlung. Es ist wahr, dass die Ungarische Ornitholo- gische Centrale das Hauptgewicht ihrer Thätig- keit gleich zu Beginn, ihres Bestehens der Er- scheinung des Vogelzuges widmete, weil dieser Zweig der Ornithologie, was einheitliche, wirk- liche, methodische Bearbeitungen betraf, viel- fache Mängel und Lücken aufzuweisen hatte und das h^^pothetische Sentenzwesen denn doch vielfach zu überwuchern begann, u. zw. auch j auf Kosten der eigentlichen Beobachtung. Die ü. 0. C. ist auch heute überzeugt, dass ihr , Bestreben kein überflüssiges war und ist. Von ts rendjében ki is iiionilotta - iiA(|UÍl;i" I. 1SÍ)4. pag. 2. — hogy folyóirata az ornithologiai liiologiának, anatómiának, physiologiának s leiró természetrajznak, tehát a niadárrend- szertannak is nyitva .ill. Az okok részben azok is, a melyeket itt tisztelt tagtársunk Klein- SCHM1DÏ Ottó lelkész említett (pag. 48.). Sőt több ! Értekezésemlien : «A madárvonn- lásról positiv alapon» — » Aquila d YI. 18'J9. pag. 23. már határozottan kiemeltem : «Hogy a kérdésnek a legapr(')bb részletei szerint vab) kidolgozásában a subsfecifikus alakok, ezeknek elterjedési körei, a telelési helyek és ezek beállí- tásának kérdései lépnek előtérbe, az csak magá- tól értetődik, valamint az is, hogy ilyen alazak- toknak vonulás közben való felismerése magára a vonulás lefolyására is vethet némi világos- ságot, stb.« A madárpluenologia megoldásának lényegét ma már nem is kizárólag az arctí- kus és palœarctikus, hanem a subaeijuatoriális régiók phaenologiájának felderítésében látom ; azaz nem a vándorfajok költési területein meg- figyelt jelenségek ismeretében, a mely bizo- nyos fokig már előrehaladott, hanem az áf- Ifh'lési tcrülrlcl: iilKd'iioloíiiáJrÍHiil.' Lello frl- ilfríténélicii. E helyen ezt is felemlítendőnek tartottam. Az «Aquila» -tkezdetlien esak aM. Ü. Központ szerény dotatiója korlátozta. Ekkor még czél- szerübb is volt az ornithologia egyik ágának intenzív kutatása, hogy az intézet minél előbb mutathasson fel eredményt, a mely számára bizalmat és nagyobb javadalmazást jelentett. Tekintve a fenti értekezés fontosságát, és azt, hogy viszhang nélkül alig fog maradni, sőt ellentétes nézeteket is provokálhat, az «Aquila» ezek számára nyitva áll. Budapest, ItlOl jatuuir '.! án. Ilcrmaii Ottó. cinci- Ausschliesslichkeit koiiiilc jcdiicii ans ernsten, wissenschaftlichen Gründen keine Rede sein, und wurde auch schon im Programm der Anstalt «Aquila» I. 1894, pag. 2. aus- gcs2)rochen, dass die eben angeführte Zeit- sclirift auch Abhandlungen gewidmet sein soll, welche Biologie, Anatomie, Physiologie und descriptive Naturgeschichte — mithin Syste- matik - der Vögel zum Gegenstaude haben. Die Gründe hiefür sind auch jene, welche un- ser verehrtes Mitglied, Pastor 0. Kleinschmidt, hier pag. 43 — anführt. ■la, noch weiter, ich habe in meiner Abhand- lung: «Vom Zuge der Vögel auf positive Grund- lage» «Aquila» VI, 1899 pag. ^'^, schon aus- drücklich hervorgehoben : «Dass bei der fein- sten Ausarbeitung der Frage (des Ziiges) die subspeciüsehen Formen, ihrer Brut und Win- terungsgebiete und ihre Einoi'dnung, in den Vordergrund treten wird, versteht sich V(Ui selbst, wie auch, dass das Auffinden solcher Formen während des Zuges geeignet sein wird, auf den Verlauf des Zuges selbst ein ginvisses Licht zu verbreiten u. s. w. » Der Kern ilei' Lösung der Frage des Zugsphäuomens liegt ja heute meines Dafürhaltens gar nicht mehr so ausschliesslich in der Erkenntniss der Erschei- nungen des arctischen und ])ala>arctischen Ge- bietes, sondern /// der Erkcviiliiiss jeiirr . : der "A i,$h M erfolgenrici Tek; azt, sőt I «A qui kezés fontosságát. <■ kill alig fog maradni.i md uui^ 111, um auf l;\U^(_'ll, " ' -tandes. ii 13ud / /■'/ //(((/( ( ';7c. lílllKIII. Aquila Tom. VHI. (1901). Tab. L FALCO HIEROFALCO. 0. Kleinschmidt del. E tábla feltünteti : 1. Az alsó oldal és gatya toUain levő rajzolatok terjedelmét és intensivitását. '■2. A CBŰd tollazatának terjedelmét és színezetét a Falco Hier, feldeggi-nél. ®te íafel jeigt: 1. Sie Sluábe^nung unb Sntenjtoitat ber Seicfinung auf ben gebern ber Unterfeite unb §ofen. 2. Sie Slu5be()nung ber îatfenbefieberung unb iljre gärbung bei Falco Hier, feläeggi. Aquila Tom. VHI. (1901. Tab. II. FALCO HIEROFALCO. -, 2. a O. KIriiiscliniiill del. I. Lenkoran. 2. Danubius. 3. G l'iteci a. A II. III. táblához. A iej rajza tömörül s az inteuzivitás középpontja a fej hátsó részéről (1. kép) az elö- lészre húzódik (ü. kép), minél délibb az alak termőhelye. Görögország és .africa eleven, sötét színben találkozik. Aquila Tom. Viti. (1901.) Tab. IH. FALCO HIEROFALCO. 6. 4. Tnnesia. .5. Niln.s. 0. h'teiHfichmtdt del. 0. Africa meriilionali 3» ìajel II. III. rie .«opúeidjniiiig coticnitriert íiíl| iinb ifji- Siitciijioitätäcemnim viictt nom Jjintevtopf (gig. 1.) afdiiä^lid) auf ben äjctbeifovj (Jig. (1. ), je roeiiei imd) aübeii bie jsoim n)o[;nt. tìiiedjeiilanb l)at mit ttiibafiica lebfjafte, buiifle gäibung gemein. 49 Pótlék. A Hierofalco értekezéshez. «Aquila», Vili, 1901. p. 1. Falco Hierofalco loreuzi és altaicus. A Falco Hierofaleoról írt munkám nyomatá- sának ideje közben* a «Bulletin of the Bri- tish Ornithologists' Club» -ban (LXXIV. 1900 ok- tóberében) ehhez az alakkörhöz (jobban mondva alakg3'ürühöz) tartozó új alak leírása jelent meg, a melynek tartózkodási helye Közép-Sibiria (Tomsk és télen Jeniseisk) : Falco Hierofalco lorenzi (Menzbier fide Suschkin). Ez a madár (mely három példányban isme- retes) felfogásomnak legszebb bizonyítékát szol- gáltatja, minthogy összekapcsolja a világos kere- cseiiynek jellegeit a nagy északi vadász- sólymok kékesszürke színezetével és szalagos rajzaival. A csííd csak közepéig tollas. Más kérdés az, vájjon a F. H. lorenzi nem szürke fázisa-e egy különben barnább madár- nak, hasonlólag a Magyar Nemzeti Múzeumban lévő nevezetes gurneyi-tollazathoz, továbbá mi- ben különbözik a F. H. lorenzi az altaicustól. A Falco Hierofalco altaicusnak (Mknzbier l!S92 Orn. d. Turkestan) csűdje SuscHKiN-nak a fönt idézett helyen való közlése szerint több mint felényire tollatlan s a SnARPE-tól ábrázolt yarkandi madár tényleg ehhez a formához tar- tozik. További tanulmányok még inkább bezárják majd a gyűrűt s jobban kitöltik az alakok közötti hézagokat, azaz ily értelemben vett átmeneteket derítenek fel : de más gyűrűhöz, a Falco Peregri- nushoz való átmeneteket soha. Kleinschmidt 0. * Jc-gyzet. A F. H. Feldeugi autorát és közzététe- lének elátumát illető nehéz kérdés ügyében utalok Brehm C. L. SuSEMiHL-t illető levélbeli megjegyzésére HoMEYER E. F. «Ornithologisehe Briefe» 81-ik lapján. Ugy látszik ezek után, hogy Schlegel megrendelte az ábrát, de utóbb egyenetlenség támadt közte és Suscmihl közt. K. O. Nachtrag. Zur Abhandlung über Hierofalco. «Aquila», Vili, 1901, pag. 1. Falco Hierofalco lorenzi und altaicus. Während meine Arbeit über Falco Hierofalco sich im Druck befand,* erschien im «Bulletin of the British Ornithologists' Club LXXIV (Octo- ber, 1900) die Beschreibung einer neuen Form dieses Formenkreises (oder besser gesagt: For- menrings) von Central- Sibirien (Tomsk, und Jeniseisk im Winter) : Falco Hierofalco lorenzi (Menzbier fide Suschkin). Dieser Vogel (es sind drei Stücke bekannt) liefe) t den schönsten Beweis für meine Auffas- sung, denn er verbindet die Charaktere eines hellen Würgfalken mit den blaugrauen Farben und der gebänderten Zeichnung der grossen nordischen Jagdfalken. Die Tarsen sind nur bis zur Hälfte befiedert. Eine andere Frage ist die, ob F. H. lorenzi nicht ähnlich dem berühmten Gurneyi-Kleid im Ungarischen Nationalmuseum die graue Phase eines für gewöhnlich brauneren Vogels ist und wie sich F. H. loreuzi und altaicus unter- scheiden. Falco Hierofalco altaicus (Menzbier, 1893, Orn. d. Turkestan) hat nach den Mitteilungen Suschkin's (an oben citierter Stelle) mehr als die Hälfte des Tarsus unbefiedert und der von Sharpé abgebildete Vogel von Yarkand gehört wirklich zu dieser Form. Weitere Studien werden den Piing noch mehr schliessen, und die Lücken zwischen den For- men mehr ausfüllen, d. h. Übergänge in diesem Sinn entdecken, aber Übergänge zu einem ande- ren Ring, zu Falco Peregrinus niemals ! 0. Kleinschmidt. * Anmerkung. Zu der misslichen Frage nach dem Autor und dem Publicationsdatum von F. H.Fbldeggi vergleiche man die briefliche Bemerkung über Süse- MiHL von C. L. Beehm in R. F. von Homeyer's Orni- thologischeu Briefen, Seite 81. Es scheint danach, dass Schlegel die Abbildung angeordnet hat, dass aber nachher ein Zerwürfniss zwischen ihm und SusE- MiHL eintrat. 0. K. Aquila. \1U. 50 A madárvormlás Magyarországon az 1899. év tavaszán. A Magyar Oriiiiliologiiii Központ VI. évi jclciilése. Feldolgozta Schenk Jakab 11 M. 0. K. első assistense. ^er ^ogcljug in ltit()nni int ^-níljjalirc IS!M>. VI. 3a^re5berid)t bci Uiuv Dvn. (íonívalc. Gearbeitet uon 3akob $d|tiil:. (Svftev Slffiíteiit bev U. D. (Î. Örömmel konstatáljuk, hugy az idei jelentés is méltóan sorakozhatik a korábbiak mellé. A megfigyelők száma, részben önként jelentkezők, részben felhívásunk alapján hozzánk csatlako- zottak által jelentékenj'en szaporodott. Ennek megfelelően gyarapodott a vonulási anyag. A füsti fecskéről 1899. tavaszán is párját ritkító anyagot kaptunk, több mint 4000 adatot, melyet főként hazánk néptanítói gyűjtöttek. Ennek a nagy anyagnak a feldolgozását ismét Gy. Gaál Gaston úr végzi, a beküldött anyag második részének feldolgozását a Magy. Ornith. Köz- pont mélyen tisztelt főnöke reám szíveskedett bízni. Rendes megfigyelőink lankadatlan buzgalom- mal küldik évről-évre terjedelmes jelentéseiket, az erdészeti állomá.sok pedig a két kötelező fajon — t. i. füsti fecske és fehér gólya — kívül még számos fajról küldenek jelentéseket, mi lehetővé tette mind több és több faj felvonulá- sának behatóbb tárgyalását. Természetesen csak annyira, a mennyire ezt egy év adatain alapuló feldolgozásban, melynek fő czélja az anyag kri- tikai rendezése, lehetséges. Ezen főfaladat mel- lett azonban kiváló gondot kellett fordítanunk módszereink bírálására és megvizsgálására. Különösen abból a szempontból indulva számí- tottuk ki az idén számos faj felvonulásának a culminátióját, hogy megtudjuk mennyire állandó és jellemző ez valamely fajra és mily befolyások és okok változtatják ezt meg. Tjáthattuk hogy egyes esetekben igen jól használható, s ennél- ÍRtt ^reubcu föniien luir coiiftaticroii, bufi fid) cali) ber heurige -Serici)! íeii üorancieganűeneu unir: big anrei£)t. ®te 3afjt ber 58eot)ad)ter íjat íiá) theite bura) fid) fveimillig 3luíd)tie6enöe, theilô unferem álufrufe í^-olgenbe bebeutenb uevmeljrí. roiu ent= fpred)enb oermetirte fid) aud) bao eingegangene ,3iigèninteriale. SBom ^na,e ber 3iand)fd)H)a(í)e er: I)ietten lüir and) í)euer ein l'ìaterialo, luekheè feineê fâleid)en índ)t, mel)r nlè 40i)() ^ugôbaten, roeldje íjauptfac^íid) won ben SSotfêfdjuIleijrern gefammelt ii'urben. 'î^ie Bearbeitung biefes großen 'Díateriales lüirb lüieber non ^)errn & a ft o n u. (*i a d 1 ju 0i)ula auegefüíjrt ; bie Bearbeitung Der anberen âtrten iinirbe burd) bie ®üte beê t)od)iierebrten Gbefê ber Ungariíd)en Crnitbologifdien (Centrale mir anuer: traut. Vlnferc ftänbigen Beobadjter fenben une jal;rauê jahrein mit unermüblid)cr âtuêbauer ií)re utnfangreidien 33erid)te, bie ^orftäniter beridjten außer ben giuei 3lrten, i^u meld)en fie aintttd) «er: pflid)tet fini, nninlid) 3iandjfd)roalbe nnb löeifjer Stord), nod) über nu'bvere Strien, fo òai, es une ntbglidj mar, ben ,3i'g üoii immer mcl^r unb ineijr 9lrten eingebenber ju unterfudien. 'Katürlidj nur fo eingeijenb, unb nur fo lueil, ata eê eine foldje, auf einjcibriger í8eobad)tung bafierenbe Bearbeitung, bereu .'òaupt-iuiea oao fritifdK Orbnen unb 3"- fammenftellen beè Sliaterialeâ ift, geftattet. hieben biefer ,'òauptanfgabe mufìten mir aber and) grofees (i3etDid)t auf bie (Erprobung unb Ueberprüfung un: ferer íMíett^oben legen. Befonberè aus biefem ®runbe bered)neten mir ^ener bie 3"Öeci'f'"'i"i= tionen nu4)rerer 3lrten, um jn erfahren, inroiefern biefe confiant u)ib für gemiffe 3trten cbarafteriftifd) finb, unb 0011 meldten (Sinfiüffen unb Urfad)en bie: felben neränbert mevben. ^^n einigen fällen ^leigte fid) biefe Beredjnung ber 3ugöculmination für oor: 51 fogva tanulmányoznunk kell tulajdonságait. Eddigi — igen kevés - tapasztalataink szerint jelzi az elterjedés gyors vagy lassú lefolyását és a vonulás megszakítását. Legjobb hasznát vettük most is a Herman Ottó által először alkalmazott t(;rületi közép- számoknak. Ezek adják a vonulás lefolyásának legjellegzetesebb vonásait, s úgyszólván csak ezek alapján tudjuk a különböző vonulási typu- sokat határozottan felismerni. Ezekről a vonulási typusokról most még be- hatóbban nem beszélhetünk. Látható úgy az idei. mint a korábbi feldolgozásokból, hogy igen nagy részük rendkívül állandó, úgy hogy nem változik még utótelek behatása által sem, mint a hogy p. o. az idén a gólya vonulási typusa, daczára a márcz. 21). körül beállott utótéluek, nem változott. Jelentőségük annyiban igen nagy, a mennyiben már tisztán az a tény, hogy létez- nek, amellett szól, hogy a meteorológiai ténye- zők mellett más befolyások is idézik elő a vo- nulást. Erre a kérdésre nézve is gyűjtjük a tapasztalatokat, a beható méltatás csak ezután következhetik. A középszámok meghatározásában azonban az idén már más módszert alkalmaztunk. Ed- digelé tudvalevőleg csak a két szélső — legko- rábbi és legkésőbbi — adat által meghatározott ingadozást feleztük és így számítottuk ki a középső napot. Az 1899. szept. 25 — 29-ig Sara- jevóban tartott ornithologiai gyűlés által a ma- dárvonulás megfigyelésében és feldolgozásában követendő egységes módszerek megállapítása czéljából kiküldött specziális bizottság — mely- ben a Magyar Ornithologiai Központ is képvi- selve volt úgy határozott, hogy a középszá- mok ezentúl az összes adatok felhasználásával számíttassanak, még pedig ügy, hogy az összes adatok összege elosztandó az adatok számával. Sokat lehetne arról írni, hogy mennyiben van jogosultsága a régebbi és ujabbi módszernek addig, a meddig iiagj/obb területek középszámá- ról van szó, a vége azonban úgy is oda conclu- dál, hogy ha már középszámot használunk, akkor az arithmetikai közép inkább közelíti meg a valódi középszámot, tehát helyesebb eredmé- tíjeitljaft, uiiP luar tiieíollu' ein fehr braud;bare5 .'gülfsmittel, mir miiiien Datier bie ©iqeiifcijafteii bériéiben ju erforfdjen írnd)ten. 3íad) iinferen biè= fierigen, íe(;r ijeriiigen erfafjruiujen giebt bie 6ul= miimtion ben Söemeié einer raíd)en,reíp. Inniifomen í^erbreituncj, nnb ,^etflt bie euentneűen ^'^ugêunter: bredjungen an. 9Im brand^burften erioiefen fid) uiiebev bie non Dtto .^erman äuerft in ííniuenbuncj cjebrndjteu ílíittel ber nier ijeograpljifdjen ©ebiete. í)icíe jeigen uné bie djarofteríftifc^en 3ü9e beê ^ugâoerlaufeê, unb nur mit .'piífe biefer fonnten loir bie oerfáiie; benen ^ugâttjpen beftiniuit erfennen. Ueber biefe ^iiöstnpen tonnen mir una jc^t nod) niá)t etngefienber auofpredien. 3iuê ben feurigen, fomie anè ben früberen ^öearbcitungen ift su er= ief}en, òa\ì ber größte îljeit berfelben \á)x confiant ift, unb ntd)t einmal bnrc^ ftarfe 3iad;minter oer; änbert roirb, mie bieê j. S. fieuer bei bem ©tord): juge t)erüorgel;t, befjen d)arafterit"tiid)er2:i)puô trol5 beê am 20. 'Dîara eingetretenen '3iad)miitterê un= oeränbert blieb. ®ie Sebeutung biefer 3ii9êti)peii ift infofern fef)r grof?, aie fd)on bie einfadje 2;i;at= fadje, i)ü^ foídje egiftieren, bacon ii\\.o,ì, òa^ ber 3ug neben meteorologifdjen ?Çactoren and) no(^ con anberen ©iiifinffen "ab[)tingig, refp. bebingt ift. 3(nd) über biefe ^rage fammein mir bie fid) geben; ben Se£)ren, bie eingebenbe (Srörternng faun natüt^ lic^ erft fpäter folgen. Sei ber 33eftimmung ber ?DfitteI luanbten mir i;euei' eine anbcve ^Ketbobe an. iöiefjer ergab fid) baê 3)ïittel ans ber Halbierung ber burd) bie sroei ©rtremc — frül)efte unb fpäteftc litnfunft ht- ftimmten öd)TOanfnng. î)aè üon ber oom 25 —29. Sept. 1899. in Sarajeoo abgel)altenen ornitl)oto: gifc^en 3Seriammlung jnr ^ycflftellung beè in 336= obad)tung unb Bearbeitung bee 3?oge[,yigeß anju; toenbeuben einbeitlid)en 'i'erfabrene entfanbte Speciakomite in meld)em aud) bie Ungarifc^e Drnit[)o(ogiid)e (Centrale oertreten mar — fprad) fid) baljin aus, isa^ bie3)iittel fünftigl)in mit .s^iuäu- nal)me iämmt[id)er 3i'Ôôbateu bered)net merben, nnb jroar fo, bafe bie ©umme fämmtlid)er Bi'9ê= baten mit ber Stnjabi berfclben biuibiert roerbe. ÍDÍan fönnte oiet barüber id)reiben, meld)e oon bei; ben 3Jlet^oben 33ered)tignng l)abe, fotange eê ftc^ um bie 5)iitte[ g r ö f3 e r er @ c b i e t e banb elt, aber bas (Snbe unferer Erörterungen mürbe bod) bat)in conclubieren, ha^ roeun luir 3Jiittei bered^nen, eè jmerfmäfeiger ift, bie arttbmetifd)en3){ittel3n faered): nen, inbem biefetben bem maí)ren "íbatbeftanbe bod) näbcr fomiueu unb fo befferò 3íefultate erge; /* 52 nyéket is ári. Kisebb ingadozásnál a kettő kö- zött alig van különbség, de ha oly nagy inga- dozások lépnek fel mint p. o. az idén a gólya vonulásánál, akkor már tetemes eltérések me- rülnek fel. Még egy változtatást kell felemlítenünk, t. i. a régibb nomenclatura helyett bevezettük a «Nomenclator Avium llegni HuugariaB» nomen- claturáját. Az átmenet megkönnyítése végett mindegyik fajnál zárjelben odatettük a régi nevet is. Az anyag legnagyobb részét rendes és privát megfigyelőink, továbbá a m. k. erdőhatóságok szolgáltatták be. Felhasználtuk még e mellett a II Vadászlap» közleményeit az erdei szalonkáról, és a néptanítók által küldött fecskelapokat, a hol a füsti fecske mellett különösen a fehér gólyáról kaptunk még jelentéseket. Fogadják mindnyájan köszönetünket, hogy ügyünket ennyi buzgósággal és kitartással tá- mogatták. Az 1899. évi megfigyelők névsora : Bajai Béla — priv. megf. — Isaazeg. Balla Balázs - priv. megf. - Eötvösfalu. Bikkessy Guido — rend. megf. — Miklósfalu. Boroskay János — lev. tag. — Zólyom. Bozsolik Ferencz — priv. megf. — Decs. Buda Ádám — lev. tag. — Réa. Cerva Frigyes priv. megf. — Sziget-Csép. Chernél István — lev. tag. — Kőszeg. Craus Géza A. — priv. megf. — Nagy-Sink. Csató János — tiszt. tag. — Nagy-Enyed. Csikesz Sándor — priv. megf. — Szaporcza. Dely Imre — priv. megf. — Puszta-Peres. Dörner István --- priv. megf. — Bocsár. Dusza Károly — rend. megf. — Horka. Erdelyán Péter -- priv. megf. — Homolicz. Erdöliatóságok, magy. kii". — sok száz állomás. Erti Gusztáv — lev. tag. — Liptó-Ujvár. Fászl István — lev. tag. — Sopron. Földes János — lev. tag. — Lippa. Forgách Károly gróf tiszt. tag. — Ghymes. Friedrich István priv. megf. — Sinatelep. deit. i^ei fleringerer Sáiroaiifuiui evçjicbt fiel) fniiin ein Uiiteríí^ieb aroifd^en kiben 9J{ett)oben, roenn bie ©djioanfinui aber fo çi,to§ ift, mie i. S3, heuer in bem ©tordjäuge, fönnen fid) jeljr bebentenbc 3lb: loeid^ungen bemerfbar maáien. ílod) einer 3lbänberunii müíien mir ermübnen : an Steile ber frütjeren Jionicnclatur fubrton luir biejenige con n Nomenclator Avium Regni Hun- gáriáé« ein. Um ben Uebergang ju etleiá)terii, TOurbe bei jeber 3irt bie früljere S^enennung in ^arantljcfe beigefügt. 3)er größte í^íieit bea 3)íaterialeö lonrbe uon un; feren ftiinbigeu unb priiiaten 33eobad)teru unb non ben f. uug. g^orfiämtern eingefanbt. hieben biefeu Derioenbeten luir nocb bie 33eriá)te ber «Vadászlap » (^agb^eitung) über bie 3Balbîd)uepfe, unb bie con ben 'l?olföfd)ubIiebrern eingefanbten Sdimalben^ ! iarten, lueldie neben ber 9ìaud)fd)roa(be audi bie unb ba Seridite uom Storáie entbielten. Empfangen fie alle unferen !ìanf für ben CJifer unb bie 3tnsbauer, mit meldjer fie unferer ©aci)e biêi;er beigeftanben £;aben. !JÌ«iniciiel»cvjei(^ni^ ber sBcobadjtcv im !^íiI)i-c 1899. lixfíü Î5él!x — prit). SBeob. in — Sî^f^'g. ïlalla IBlixstus priu. '^eob. in — eötöböfaln. lîihlicasn (guibo üon orb. 33eob. in "JJÌiflóé; falu. Porosliau îlobannuon — corr. 3)?tgb. in ^ólnom. ÎJrîsolilî Jraitj prio. 33eob. in — 3)ec5. §uiia <^i)am non corr. 3)Ugb. in — 'Siivi.. ffierba Jfrieiiridj -- prit). $8eob. in ©5iget=(£êe'p. (Êlja-nd .^tcpban non - corr. 9)îtgb. in ^ijfeeg. (Kraus ®. %. — prin. 58eob. in — 9'iagt):Sinf. ffaató loljann pou ÊÎ)ren:ÎOitgb. in 9îagt)= (Sni)eb. ffiaihcsj Aleianirer — prio. i^eob. in ©s«POï*^aû- §cly (Bma-idj non - prit). iBeob. in — 'i-Uifeta: ^îereo. Corner .^teplian - prit). 33cob. in — 33ocâar. ÎBnsja Iftarl — orb. 'Seob. in §orfa. (frùclnan f ctrr — prio. SBeob. in — .'0omolic,v flfrtl (ßustab corr. ÏÏÎtgb. in 2iptó=Uji)(ír. JFásjl .^trpban bodiiu. - corr. ïlîtgb. in Sopron. 3FÖ1ÍICS 3loljann corr. 3)ftgb. in Sippa. jForçiarlj Ilari t)on, ©raf — Œ-£)ren=llîtgb. in Wbpnieci. jforstbeljarùEn, liönígl. ung. — mebrere bunbert Stationen. Jricbrxrlj ftrpban prit), tx'ob. in Sinatelep. 5B Gyulai öaál Gaston — lev. tag. — Rév-Fülöp. Gesztes Lajos priv. megf. — Felsö-Tárkány. Greisiger Mihály dr. — lev. tag. — Szepes- Béla. Gretzmacher Gyula — lev. tag. — Selmecz- bánya. Hauer Béla — lev. tag. — Kis-Harta. Havlicek József — rend. megf. — Kupinovo. Honéczy Ödön — priv. megf. — Ujvásár. Horváth Jeromos dr. - - priv. megf. — Baja. Hosszufalussy Andor priv. megf. — Nyék. Juhász Béla- — priv. megf. — Kőhid-Gyarmat. Kalmár Lajos - priv. megf. — Csany. Kemptner Ernő — priv. megf. Simontornya. Kiss Lajos — ren 1. megf. — Debreezen. Kocyán Antal — lev. tag. — Zuberecz. Komoróczy Sándor — priv. megf. Eör. Kostka Ágost — priv. megf. — Déva. Kostka László — rend. megf. — Izsák. Kostyák János — priv. megf. — Frigi. Szt.-Iván. Kunszt Károly — lev. tag. — Cs.-Somorja. Lahocynski Adolf— priv. megf. — F.-Tárkány. Láng Frigyes dr. — priv. megf. - Zomba. Lészai Ferencz - priv. megf. — Magyar-Gorbó. Linder Károly dr. - Majláth József gróf - rend. megf. — Kolozsvár. - rend. megf. — Perbenyik. Medreozky István — lev. tag. — tTngvár. Menestorfer Gusztáv — rend. megf. — Temes- Kubin. Mohács István priv. megf. — Czibakháza. Nagy Pál priv. megf. — Nagy-Hantos. Neupauer István - priv. megf. — Viszoka. Pfennigberger József — lev. tag. — Béllye. Róza Lajos priv. megf. — Nagy-Jeszenicz. Sárkány János - priv. megf. — Szarvas. Schenk Henrik — priv. megf. — Ó-Verbász. Schenk Jakab — rend. megf. — Budapest. Schönitzky Gyula — priv. megf. Kaproncza. Stettner Marko — rend. megf. — Felsö-Lövő. Szabó György — priv. megf. ■ — .Jánosháza. Szalay Lajos Elemér — rend. megf. — Fonyód. Sziklay Ede — rend. megf. Jáuok. (Saál (Bastott uon, ^u ®t)u[a corr. ajfta,b. in 9íéo:^-ülöp. (Sesjtcs liuötoíg uoii - prii». iíeob. in %el\'ó- Xátíánx). (Sreisígcr iílidjatl. ^ï. — corr. "^IJÍtgö. in — ©acpeê=58éfa. (Breíjmatber Julius — corr. 3)Ugb. in — ©eítnecj- hánya. ^axtcr ^éía. üon — corr. Slítgb. in - Ëiê:.ôartn. ^ablifck JlosEpIr ovb. 23cob. in — .Vl'iipinooo. ^onéczv (Biímunb — \mv. 58eob. in — Ujoafar. : Horbátlj ^ücronimus, T)r. — prin. ''Seob. in 33aia. iltossjufalussj ^nùreas oon — prio. Seob. in — S8.=9Í9éf. Ilubásj gÉla — prit). i8eob. in .töt)ib=®i)armot. Ifialmár Ijuíitnig • — prio. $8eofa. in Géant). itîcmptnEr (Ernst - prit). 33eo£). in — ©intontornt)a. Btss liuòtuig »on • — orb. 33eob. in Tiebrecjen. liorgán ^nton non — corr. îlîtgb. in — ^I'l'^recj. ïiomoroijg ^U-îanùer t)on — prit). Seob. in — ©őr. ißostka August oon — prit). 33eob. in — S5ét)a. ÜDűjtka ICaírislaus t)on — orb. 33eob. in — Sajáf. liostgáU 3ffl;ann — prit). 33eob. in — '^írigí. ®ät.= 3üán. "Jftunsjt l&arl — corr. ÍOitgb. ín — 6ê.=©oinoria. Ifaljotgnakí ^öolf - prit). Seob. in — %eí[ó' Xáxfánx). ^án0 jFráörídj, S)r. — prit). SSeob. in — 3onií"i. ^rsjai JFraítj oon — prit). Seob. in — 9Jíagtjar- ©orbo'. fíinittr l&arl ÍDr. — orb. SBeob. in — Sïoioaêoar. iHajláílj Joseph oon, @raf — orb. S3eob. in — ^U'rbenpif. Ittíítrccjky ^tcpljan oon corr. îOîtgb. in — Ungoár. illcntstorfer (iustab — orb. Seob. in — '^.- Aubin. illoljárs ^tcpljau prio. Söeob. in - Éjibafíjá^o. ílagn ^mú — prio. 33eob. in — 9iagt):.^antoê. íieupaucr ^tcpljan — prio. 33eob. in — Siifeofa. ^3fcnnigbcrgcr Inscplj — corr. 9)ítgb. in Sedile. Ílója liuíiÍDig — prio. 33eob. in — ííagv^SeBenicj. .^árhánn Soljann — prio. 33eob. ín - ©jaroaê. .^djcnk Heinridr — prio. 33eob. in — Ó:a3erbá^. ÄcÖEttk llakob — orb. 33cob. in — Stibapeft. i^rljöttifjkj Julius — prio. Seob. in .^npronc^a. .^tcttncr iïlarcus — orb. íöeob. in — Aetíö--Söoö. ß'yßba Oitorg — priü. 58eob. in — íjánoeliája Äjalag |fuÍriDíg Slcme'r oon — orb. 'Seob. in — ■ ?5oni)ób. ^jiklan (Pìruarù oon — orb. "^eob. in — ■ ií^ánof. 54 Szilvássy László rend. megf. — Meleghegy. Szlávi Kornél rend. megf. Újvidék. Szüts Béla — lev. tag. — Tavarna. Tarján Géza priv. megf. Békés-Csaba. Tarján Tibor — rend. megf. Kolozsvár. Teleky Jenő gróf - rend. megf. — Pribékfalva. Teleky Pál gróf — rend. megf. — Pribékfalva. Tilsch Károly — rend. megf. - Nádasd. Tóth Ede priv. megf. — Balatonfökajár. Tóth Mihály dr. — rend. megf. • — Nagyvárad. Vadas Jenő — lev. tag. - Selmeczbánya. Vadászlap 1899. évf. sok állomás. Varga Gusztáv — priv. megf. Petrozsény. Varga Lajos — priv. megf. — Sárköz-Ujlak. Wachsmauu János — priv. megf. — Pápa. Wokrzál Tódor — priv. megf. — Palota-Ilva. ^>ilbáasg ïtaùialaits uoii — orb. 'öeob. in — l'ic(eçilf)eçii). %lábi (Tnrncl orb. söeob. iii — Ujuiíef. %üts löcia non — oröentí. 33c'oli. in i;auarna. STarfán (Stja — priü. 33eob. in — 33éfcô:Êiaba. (Tarián ffibor — orö. Seob. in — ."doíojeüdr. (Tclehu (Pugtn non, ©raf — orb. iV^ob. in — ípribéffatüa. öíulEhg \3a\ú von, (Brnf — ori). iÔeob. in ^^ri: béffaíua. ttlsdj liarl — orb. 33eob. in — îîdbaêb. ÍIdíIj (fùitarù oon prio. Seob. in - 33alatoufö= íajár. fótb iHídjatl. X'X. üon — orb. 33eob. in — ))laa,i)- váxab. ITaùas tPunrn ron — corv. ílítc^b. in — ©eímeca: báni)a. llabáajlap '^aí)xa,. 1899 — oieíe Stationen, íínrga ®ustab - - prio. 'Seob. in ^^etroaícni). Uarga ìt'uùtois prín. ^i^eob. in SórfiJ^vUJlaf- Marbsmann Jlobann — prit). Seob. in "^iiípa. cffilokrjal (îbcoùor — prio. '-öeob. in — ^;palotQ=Slf «• Új megfigyelési állomások az 1899. év tavaszán. ''}íeiie 58eoíind)tiingeítationcn im g-rübial)re b. % 189[). Mitrovicza - — Szerb-Pozsezsena XLIVa. zóna. — XLIY«. Qom. 44°30'— 45°. 44°58' :^7°16 44°46'20" E. sz. (N. B.) ,, „ , '"' '^- :^7°16'30" K. h. ,ö. L.) ^°"^- ^''''''■ 79 m. 59° 14'- Krassó-Szörénv. Glina ,. Piros Gilád Malomvíz Kimpulujnyág XLV. zóna. — XLV. ^om. 45° 45°30\ Ilii— 220 m. 85 m. 83 m. 490— 1249 m. 792—1440 m. 45°20'35" E. sz. (N. B.) 33°45'30" K. h. (Ö. L.) 45°17'40" 37°24'35" " 45° 28'— 38°48'— 45°29'5n" 40°31'30" " 45° 18' 15" II II 4U-42".í(l ' Com. Zágráb. II Bács-Bodrog. II Temes. II Hunyad. 5o Merisor (J57- — 14aH m. Vulkan f')00"900 in. Livazény (-.86—983 m. Petrozsény ._ ._ ._ , 610—944 m. Szurduk szoros (^a§) 550—1113 m. Petrilla 728— 1159 m. 1.ô°27'55" É. sz. (N.B.) ^ 40°54' 5" K. h. (Ö. L.) ^"'^- ^"^y^^- 45°22'30" 40°57'— 45° 23' 10" 41° 2'45" 45°25' 5" 41° 2 '30" 45°21'10" 41° 3'— 45°27'20" 41° 6'30" XLV«. zóna. — XLVa. 3one. 45°30'— 46°. Szentes ,_, Detkováez Priglevicza Szt.-Iván Tisza Szt.-Miklós Eötvösfalva Bulz Klicsova Preguza Bukova.„ ._ _ ._ Branyicska _ ..,. . Hátszeg ... ._ „. Algyógy Alsó-Pián Szeráta Alsó-Ucsa Felső -ücsa Valea Pojana 124 m. 106 m. 89 m. 85 m. 104 m. 234 m. „ 142 m. . 273—321 m. 480—1300 m. . 202—531 m. 316—506 m. . 228—529 m. 266—639 m. 405—525 m. 428 m. . .„ 497 m. 688—1100 m. 45°59'55" É. sz. (N. B.) 35° 5'10" K. h. (Ö. L.) 45°53'30" 35°15'15" " 45°40'50" 36°45'- " 45°53'30" 37°50'10" 45°37'15" 39° 6'20" 45°53'— 39°31'— 45°47'35" « (I 39°38'— 45° 58'— 39°43'— 45°30'30" 40°18' 5" 45°55' 5" 40°26'50" 45°36'50" 40°37'— 45°54'50" 40°52'30" 45°56'— (I « 41° 9'20" 45°44'30" 42° 10' 30" 45°47' 5" (( « 42°20'20" 45°45'20" 45°39'15" 42°57'— Com. Somogy. (I Veröcze. « Bács-Bodrog. II Torontál. (I Temes. II Krassó-Szörény. Hunyad. Szeben. Fogaras. 5fi Juta Gyékényes Cflurgó ,, Alsók Üiaros-Berény Csic80„ Felsü-Segesd Babócsa _ Péterhida Böhönye Rinya-üjlak Mesztegnye ._ Görgeteg Visonta Csokonya Kutas Jákó.„ _ „ _ „ Homok- Sz t.- György Szenna Töröcske Vaszar Hőgyész Bonyhád Baja XL VI. zóna. 46°- 159 m. 124 m. 147 m. 140 m. 192 m. 15ß m. . 187 m. 123 m. 115 m. 162 m. . 135 m. 140 m. 145 m. 143 m. 140 m. 157 m. 167 m. 149 m. 160 m. 150—260 m. 153—290 m. 167— 220 m. 125 m. 99 m. XL VI. Bone. -46°30'. 46°24'20" É. sz. (N. B.) 34' 24' 5" K. h. (0. L.) 46"14'15" 34°40'30" 46° 16'— 34°45'35" 46°14'25" (I II 34°46'35" 46° 21 '50" 34°46'50" 46°18'55" « Il 34°47'55" 46°21'— 35° 0'40" " 46° 2'25" 35° 0'50" 46° 0'40" 35° l'25" " 46°24'20" 35° 3'30" 46° 5'10" 35° 5'- " 46°29'55" 35° 5'15" " 46° 8'35" 35° 6' 5" '■ 46° 5'40" 35° 6'30" 46° 4'20" 35° 6'35" " 46°20'— 35° 7'- " 46° 20'— Il II 35° 13'— 46° 7'— 35°14'10" " 46°18'30" 35°23'55" " 46°18'10" 35-27'- " " 46°14'30" 35°53' 5" " 46°29'50" 36= 5' 10" " 46°18'- 36° 11 '45" " " 46°10'45" 36°37'— Com. Somogy. Baranya. Tolna. (I Bács-Bodrog. 57 Vaskút Jankovácz Sámson Sinatelep Battonya Lalasincz Kisindia Borossebes Giiravoj Aesuva Nagy-Halmágy Lupsa Alsó-SzolcBva Magyar-Bagó Buzás-Bocsár Csiifud Kányád Darócz Homoród-Almás Kezdi- Martonos 105 m. 140 m. 'Jl m. 100 m. 104 m. 143—365 m. ^18 m. 148—370 m. 293—531' m. 226—369 m. 244—500 m. 515—1060 m. 462—1069 m. 293- 457 m. 250—407 m. 257' 374 m. 54S — 777 m. 450—601 m. 550—802 m. 567—858 m. 46° 6' 10" 36°39'15" E. sz. K. h. (N. B.) (Ö. L.) Com, . Bács-Boclrog. 46° 18'— 37°20'— fl H « fl 46°25'— 38°17'15" <( i{ fl Békés. 46=' 6'15" 38°3S'40" « (( fl TenieB. 46°17'15" 38°41'— fl (t (( Csanád. 46° 4' 15" 39°40'25" {( <( (1 lírassó -Szörény, 46°17'20" 39°46'— (( H « Arad. 46°22'30" 39°47'55" « (( fl (1 46°17'40" 40° 3 '30" fí (1 « (1 46°20'15" 40° 9' 5" « (( friiíiefte Satiini max (nâtjer ber "H't. ^iiär^. Se^r fruì) fiiib nod) Ejibafbaja unb Eaproncja. Sie 3'îeif)e ift ungemein bunt, o£)ne irgenbiuetd^- áiegel^ niaf5igfeit. T^erBiiö tiefer 31rt fc^eint bal)er größten: tljeiis (ocalen (Sinflüiieu iintcnuorfen ju fein. L. (F.) — Mart. 27. ~ (in) Czihakháza. (XL Via.) — Lk. (Sp.) — Mai 7. — Acrocephalus palustris, (Rechst.) 1 Acrocephahis palustris, Bechst. i XLIV«. — Mai 4. -— (in) Mitrovicza. XLVIö. —Mai 11.— « Kolozsvár.— (Linder.) XLVin. — Apr. 22. — .. Cs.-Somorja. XL Villa. — Mai 7. — « Zólyom. L. (F.) — Apr. 22. — (in) Cs.-Somorja. — (XLVIII.) Lk. (Sp.) — Mai 1 J . — (I Kolozsvár. — ■J. (Seh.) — 20 nap (STageì. (XL VI«.) K. (M.) — Mai 4. 4. < — > Acrocephalus streperus, iVusill.) L. (F.) . Pal.v If /• , ÍNA.lasiUXLVII«). - íebl. K). (m) li,,!^^,^ ,XL\TI1«) Lk. (Sp.) — Mart. 19. - « Rèa. (XLV«.) J. (Seh.) - 32 nap (2:age). K.(M.) Febr. 27. (Acrocephalus aTundinaceiis, Gm.) XLV«. XLVIII. Apr. 26. « 22. (in) O-Verbász. « Cs.-Somorja. -> Alauda arborea, L. (Alauda arborea, L.) XLV«. XL VI. XLVI«. — Mart. 19. - — Febr. 17. Mart. 3. - -(in - <( — (1 ) Rèa. Magyar-Bagó. Izsák. XLVII«. XL Vili. XL Vili«. — Febr. IG. - — - Mart. 8. - — Febr. 16. - Nádasd. Cs.-Somorja. Zólyom. « — « 22. - — « ïa várna. « -- Mart. 0. - (( Ungvár. G. ■<^-> Alauda arvensis, L. (Alauda arveusÍK, L.I XLIV«. XLV. « XLV«. XLVI. XXVI«. XLVII. (( XLVII«. XLVllI. — Febr. 11. — Mart. 4. - — Febr. 4. - — Mart. 15. - — Febr. 22. - Í . Telelt [ lÜbcnBinterte) — Mart. 23. - — Apr. 4. — Mart. 98. — Jan. 10. - I Telelt |_ lüberroink'itej — Apr. 10.- — « 5. — Mart. 19. — « 5. - — Febr. 12. - — Mart. 24. - — Febr. 15. - — Mart. 5. - — Febr. 13. — « 13. f Telelt I ttìberrointettcj — Febr. 14. - — « 24. - — « 10. - — « ^2. - — Mart. W. — Febr. 1). - J Telelt |_ UlbenoiiUciicj Ì Telelt 1 lübenrintevtel — Febr. 10. - — « 14. - — « 10. - — Mart. 16. — Febr. 11. — Mart.il. - — Febr. 11. - _ (.. Telelt i Itìbmuinteite/ — Febr. IG. - — « IG. - - MuH. 10. (in) Kupinovo. CI Homolicz. « Temes-Kubin. « Fuzsine. « Cséb. « Újvidék. (1 Merisor. II Vulkáii. Il Szaporcza. Il Béllye. (I 0- Verbász. Il Bukova. « Déva. II Rèa. Il Zomba. Il Királyhalom. Il Siiiatelep. ^5 gleid)t lieinahc gaii,^ bem inniä(;rigeii, mir ii't ber 3»g - bem miiben álUiu ter uiib früt) eingetretenen ?frül)linge entípre= áienb — etmaö früt)er, maö üorsiiglid) in bet Êul= mination jmn Sliiêbrncîe fommt, roeícíie iin oorigen ^a^ve jiniídjen \)i\\ 24—28. "Jebv., íjener aber òipì^ 65 idn'ii pen lo 14-. Min. fiel. Tao l'aiiPi'C'iuittel ift Ijeiiev eiiuao \patn, ì>k \\v\aá)e ift etiierfeitö öie natimjemäfie Sdimanhiiu^ beè elften 3(nfmift5= taacö, máá)cx in beiDen 3al)ven auf Januar fallt, anberfeitê bie fefir fpciten î'aten auè ber 9ieti)eäat= ©egenb laJfeiifor, 9îe'a), meld)e fid) tjcgenfeitig becfenb, nid)t eliminiert merően főnneii. ì^on biefen unb einigen anbereu augenfdjeinlicl) ju fpäteii Tia- ten aligefelicn, giebt bie fieurige 9ieil)e ein flareê 58ilb 00 n bem 3»9P- Sie frnbeften 3)aten giebt bie iiefebene, luo bie iierd;e an mehreren fünften jaljlreid) überwinterte; biefer folgt Mi ^ügellanb jenfeitô ber '3)onau, mo bie Verd)e ebenfalls überiointcrte: biefeê ©cbiet ieigt faum etmaè fpätere 3)oten als bie î^iefebene- 3n ber 9ieil)e ber 3.lîittel folgt bann bie nbrblid)e (Sriiebung, umo uorjüglid) burd) bie frütien Taten ber 3]orgcbirgc uerurfadjt mirb: befonbers bie meft: lidjen Tbeile jeigen beftänbig frübe Taten. Tao DcrhältniBmäf^ig felir fpäte Witlel ber iiftlid)eii tSr= tjebuiig loirb jum íljeilo burd) bie fvaten Taten ber ìlietpesótgegenb oeriirfaá)t, anberfeitê jeigt une aber bie í)ieilje, ba^ bie öftlid)en fôegenbcn im 3111= gemeinen immer fpätere Taten aufiueifen ale bie meftlid)en. Ter >]ugèii)puê uon Alauda arvensis gleidjt baber bem non Motacilla alba, bei meldjer nämlid) bie meftlidien Oiegeuben uiu)orl)ältniBmäf5ig frübere Taten aufiueifen als bie bftlidjen. Tiefeô 9îefultat faun freilid^ nod^ einigermaßen angeíiüei= felt merbcn, inbem mir auè bem ôiigellanbe jen= feitê ber Tonau nur 3 Taten befilj;en, menu man aber eriuíigt, ba^ bie nörblid)e Êrbebung entfpre; d)enb frübe, bie őftlidje aber entfpred)enb fpät ift, faun baâfelbe bod) angenomnu'u merben. Ter burd) bas biologifd)e ÍJÍoment uerftärf'te t;ijPÍometriíd)e (Sinfíuf; ift and) in ber heurigen íHeilje unuerfenntlid) nadjroeiâbar. Országos közép : l'anbeêmittel : L. (F.) Jan. 29. (in) Mocsár. — (XLVIII«.) Lk. (Sp.) — Mart. 23. — « Merisor. (XLV.) •T. (Sch.) — 72 nap (3:age). K. (M.) — Febr. 22. 7. V Alauda sibirica. Gii. (Melaiiocoriiíha leucoptera, Pall.i XLIX. Febr. 2tì. - (in) Liptó- Újvár. S. J Ampelis garrula, iL.) lAiupelis ifurnila. I,.l XLVn«. — Febr. 23—24. (in) Nàdasd. XLVIII«. Febr. Ü. — Mart. 1. « Tavama. « — Mart. 6. — « Ungvár. XLIX. Febr. -i6. — Apr. 8. « Zuberecz. « - - Febr. (■) — 10. « Liptó-Ujvár. y. -œ^ Anas boschas, L. ( Anus jjoscha.'i, L.l XLV. XLV«. _ K Teli'lt 1 _ .• lUberrointerte/ '^'" — (1 — (( ) Újvidék. Ó- Verbász. XL VI«. — « — (1 Kolozsvár. « — Mart. 10.— « Laposnya. XLMl. — (1 3. — « Kőszeg. XLVIII. nibevrointcrtef - Mart. 1. — « Jánosházű . Meleghegy. XLVIU«. Febr. 25. — « Tavarna. XLIX. — Mart. 22. — « Liptó-Ujvár. <( — (( 21. — « Szepes-Béla. L. (F.) - - Febr. 25. — (in ) Tavarna. — (XLVIII«.) Lk. (Sp.) — Mart. 22. — « Liptó-Ujvár. — (XLIX.) J. (Sch.) 26 nap (Xaqe). K. (M.) Mart. 10. iO. — > Anas crecca, L. iQueniiUMlula crecca, L.l XLV«. 1 Telelt 1 (• ) ()- Verbász. " — Febr. 12. Ó -^'erbász. Venu lók • — 3"öißi'- « — Mart. 22. — <■ Rea. XLVI«. — Febr. 18. — " Izsák. XLVII. _ Í Telelt 1 „ llUicntiinteric/ — Mart. 12. Kolozsvár. Kőszeg. XLVIII. — <■ 22. — « Cs.-Somorja. XLVIII« — 28. -- « Zólyom. L. (F.) — Febr. 12. - (iu) Ü-Verbász. — ! (XLV«.) Lk. (Sp.) - Mart. 28. — e Zólyom. (XLVIII«. 1 , J. (Sch.) — 45 nap (Tage). K. (M.) — Mart. 10. Ai|uila. Vili. fi6 11. 1^^ Anas penelope, L. (Mareca ])Cii(ili)|H', l-ì XLV«. Mart. d. — Apr. 3. (in) Ü-Verbász. « - - Mart. 22. — « Eéa. « — Febr. 1.5. » B.-Csaba. (I — Anas querquedula, L. (Querquedula cirt'ia, L. i XLIV«. — Mart. 18. (in) TemesKubin. XLV. — <' 1. - Plávna. (1 — Febr. 14. — « Cséb. XLV«. — Mart. 5. — « Ó-Verbász. « - - (I 22. — ' — Mart. 4. — « Izsák. (. Febr. II. — n B.-Csaba. XL VII«. - (, 11. — « Nádasd. « « 28. (I Budapest. XL VIII. — Mart. 1."). — Anser fabalis, Lath. (Anser segetuiii, Gm.) XLVI«. - { ^f^^í,::'^,;;^, } (in) Kis-Harta. « — Mart. 19. - (in) Izsák. Utolsó. - Üe^íe. „ / Egész télon át l ,;„-) Ti .Hoahn II — Mart. 15. - (in) Cs.-Somorja. Még van. — 5Í0CÍ) í\m. 15. ■< — > An thus campestris, (L.) lAnthus caiu])estris, L.) XLVI«. • — Apr. 7. — (in) Izsák. XLVIII. — II 15. — II Cs.-Somorja. An thus pratensis, iL.) (Anthus pratensis, L.) XLIV«. — Mart 17. (in ) Temes-Kubin XLVI«. - Febr. 27. « 1 Áttelelt 1 lÜbeviDinteitel " — Mart. 29. — « Kis-Harta. Izsák. Szarvas. « — II 19. -■ .1 Kolozsvár. — « — II 17.— 11 (Tarján.) Kolozsvár. - (Linder.) XLVII«. — (1 21. — II Nádasd. XLVIII. — II 15. — II Cs.-Som(u-ja. XLVIII«. — Anthus triviális, L. (Antluis triviális, L.) XLV«. XL VI. XLVI«. XLVIIr/. XLYIII. XL Vili«. Apr. 5. « 13. « 13. Mail. 10. Apr. 9. « 20. 17. <' J 5. (iu) 0-\'erL)ász. Il Nagy-Enyed. « Kolozsvár. — (Linder.) " Nádasd. « Cs.-Somorja. « Zólyom. « Tavarna. « Ungvár. Ndddííd túlkorai és ellentmond az összes idei adatoknak, minélfogva egyelőre figj'elmen kívül hagyjuk a középnap megállapításánál. 3)a5 íatuiii uoii OíáDaoD ift ^u frül) iiiiö mi^ beríprid^t alien lieurigen ^ateii, roeêroegen tuir baè- felbe eiiiftroeiteii bet ber :öeftimiiuiiu3 ^er mittleren ÍQűie nuBer 3((í)t (aifen. L. (F.) — Apr. .5. — (in) Ó-Verbász. (XLVa.l Lk. (Sp. — (1 '20. — (1 Zólyom. — (XLVIIÍ«.) J. tSch.^ 16 aap (ïage). K. (M.) Apr. 13. IS.^ -> Aquila maculata, (hi. (Aquilii iia'viii, (ìm.) XLIX. - Apr. 8. (in) Zuberecz. (1 « IG. — Archibuteo lagopus, Brunn. (Archiliuteo lagopus. (iM.i XLVI«. — Mart. 8. — (ini Kolozsvár. — Utolsó. — C'eÇter. XL VIL Jan. 11 — 17. XLIX. — Febr. IG. - Kőszeg. Liptó-Ujvár. - Utolsó. — Setter. ^0. < — > Ardea alba, L. (Ardea alba, I.. i XLnV/. - Mart. 28. - (in) Temes-Kubin. 21. XLIV«. (I XLV. XLV«. XL VI. XLVI«. -> Ardea cinerea, L. (Arilea cinerea, L.i XLVII. - Febr. 15. - Mart. 13. (I 4. « 13. .< 20. Febr. 26. Apr. 15. Mart. 15. Apr. 6. Mart. 11. « 20. Apr. 2. Mart. 3. 3. « 30. Apr. 4. Mart. IS. 18.— XLVÍI«. — (I — XLVIII. - (I (I XLVIII«. — « — (I — XLIX. - « 18. « 28. 15. « 26. Apr. 5. Mart. 30. « 27. Febr. 8. Jail. 6. Mart. 20. Apr. 9. « 10. « 11. « 10. Mart. 24. Apr. 6. (in) Kupinovo. ic Temes-Kubin. « Plávna. « Szaporcza. n 0-Verbász. •I Kiszetó. " Sárkány. « Zomba. (I Sinatelep. « Nagy-Enyed. (I Siófok. « Símontornya. ■ Ardea garzetta, L. (Ardoa garzetta, L.) XLIV«. Apr. a. Mai 1. - (in) Kupinovo. ■ — « Teines-Kubiu XLV«. — Mart. 22. — 1. O-Verbász. Temes-Kubin túlkésőnek látszik. 3;eineê = Ëubin erfdjeint 511 Ípat. Ardea purpurea, L. (Ardea purpurea, L.) — Apr á3. ^ XLIV«. (I XLV. (I XLV«. ioaf)v= ftj^einlid) burd) bnô cjrofic ©ájneeaeftbbcr im lelten 3)rittcl bee 93íonatc6 9)fav5 ucnuiadit loiirbe. 2íii(^ biefe 9íeif;c ifi fel^r bunt. -« — >- á4. Ardea ralloides. Scoi'. (Ardea couiata, I'ai.i,.) XLIV«. — Mart. 23. — (in) Kupinovo. (I - Apr. 3. - II Temes-Kubin. XLV«. — II 1(). — II ()-Verbász. XLVL — .1 20. — II Zalatiia. L. (F.) — Mart. 23. — (in) Kupinovo. — (XLIV«.) Lk. (típ.) Apr. IG. (im Zulatua. (XLVL) J. (Sch.) K. (M.) Apr. 7. 2.5 nap (3;a9e), 25. -< — > Ardetta minuta, iL.i lAiilea miuuta. L.i XLI\í/. Apr. 21. — (in) Temes-Kubin. XLV«. - II 22. — II Ó-Verbász. XL VIL — Mai 12. - - « Cs.-Somorja. 2(j. "^' Asio accipitrinus, Pall. XLVl«. XLVII. 27. <- XLIV«. XLV«. XLVI. XLIV«. XLVII. XLVIIL XL VIII«, L. (F.) Lk. (Sp.i .1. (Sch.) K. (M.) lAsio accdpitrinns, Pall.1 " iüSU (in) Kolozsvár. Jan. Kőszeg. Botaurus stellaris, (L.) iBotaurus stellaris, L.l — Mart. 14. — — - II 10. — — Apr: 18.- — Mart. 8. — — i( 11. — _ I Telelt 1 lílbcm'intcrtel — Apr. 8. — — Mart. 8. -- Apr. 8. (in) Kupinovo. Il O-Verbász. (I Sinatelep. Il Izsák. Il Balatoni'ö-Kajár. Il Cs.-Somorja. Il Tavarna. (in) Izsák. (XLVIrt.) 11 Tavarna. - (XLVIII«.) 31 nap (íüage). Mart. 16. ^ L. (F.) — Mart. 24. — (in) O-Verbász. - (XLV«.) XLV. Lk. (Sp.) Apr. l(j. II Cs.-Somorja. XLVI«. J. (Sch.) K. (M.) (XLVIII.) ' "~ 24 nap iXa^e). Apr. 5. XLVII. XLIX. 28. -f^* Buteo buteo, (L.) (Buteo vulgaris, Bechst.I — (I II B.- Csaba. — Calamodus schœnobaenus, (L.) (Acrofopluilus ])liragjxiitis, Iìechst. l XLV«. Apr. 13. — (in) Ó-Verbász XLVI«. « 23. — II Kis-Harta. Cannabina linaria, (L.) (Aciinthis I'lmnahiiia, L.) XLVIII«. — Febr. (J. — (in) Tavarna. Utolsók. 2)te îeÇteu. 31. < — ^>- Caprimulgus europaeus, L. iCiipriimilKii!^ fiii'opLruK, L.) XLV«. Apr. 2o. (in) Béllye. XLVII. - II 12.— 11 Velencze. XLVIIa. — Apr.-20. - n Nádasd. II — II 27. — II Debreczen. XLVIII. — .1 24. — II Cs.-Somorja. II — Marl. i?4. " Ihtsh/aiidza. L. (F.) — Apr. 12. — (in) Velencze. (XLVII.) Lk. (Sp.) - II 27. — (I Debreczen. (XLVII«.) J. (,8ch.) 16 nap (S^age). K. (M.) Apr. 21. 32. ■<-&* Cerchneis tinnunculus, (L.) (Cercilmeis tinnmicula, L.I XLV«. — (I II 0- Verbdsz. XL VI«. — Api'. 4. - II Kis-Harla. -{übmuinm-te} « I^^ák. (I — II II B.-Csaba. II — Mart. 2!). — « Magyar-Gorbó. — {libSnte} " Kolozsvár. XLVII. —Mart. 27. - « Felső-Lövő. — ittbmmntevte} " KOi,zeg. <• -- Apr. 5. — II Jánosháza. XLVII«. —Mart. 21.— « Mácsa. II — II Hi. — II Valkó. XLVIII. — Apr. 7. — II Cs.-Somorja. I' — II 4-. — II Meleghegy. XLVIII«. — Febr. 13. — « Zólyom. XLIX. — Apr. 8. — II Znberecz. Kis-Harta adata Izsák mellett nem állhat meg. !î)aô Tiatum tion .Ri s^.'oartn fnnn neben gsíáf nid)t in "-yctradit gebogen lucrbcn. L. (F.) — Febr. 13. — (in) Zólyom. — (XLVIII«.) Lk. (Sp.) — Apr. 8. — n Zuberecz.(XLIX.) ■T. (Sch.) — 55 nap (2:age). K. (M.) — Mart. 25. 33. i—y Cerchneis vespertinus, (L.) (Cerchneis vespertina, L.) XLIV«. — Apr. 17. (in) Kupinovo. II — Febr. 15. « Ternes- Knbin. 12 drb. ->D. 12 St. -^S. I' Apr. 20. II Temes-Kubin. XLV«. II 17.— II Ó-Verbász. XLVI. Mai 5. .1 Lippa. II — Apr. 19. — Il Nagy-Enyed. XLVI«. — (I 15. — (I Kis-Harta. II - II 29. II Izsák. XLVIII. — .1 24. — II Cs.-Somorja. Megmagyarázhatatlan Temcs-Kubiti február 15-i adata: mint túlkorai elesik. ©nnj iincrfiärlid) ift baá S)ntiim uon X c m e i,-- Ë It (i i n, rocldjeò nie alliiifni[;eê uiifeer 3ld)t ge^ íafíen loirb. L. (F.) - Apr. 15. — (in) Kis-Harta. — (XLVI«.) Lk. (Sp.) — Mai 5. — n Lippa. (XLVI.i. J. (Sch.) — 21 nap (STuge). K. (M.) — Apr. 22. 34. ^> Charadrius dubiu s, (Scop.) (Aegialites flnviatilis Bechst.) XLV«. — Mart. 23. — (in ) Ü-Verl)ász. (1 — Apr. 19. — II Eéa. XLVI. — (1 .5. — II Nagy-Enyed XLVI«. — II 15. — II Kolozsvár. - (Linder.) XLVII. — Mart. 28. — « Eévfülöp. XLVII«. — II 28. — II Pribékfalva. XLVIII. — Apr. 9. — II Cs.-Somorja XLVIII«. — II 3. — II Zólyom. « — II 6. — II Tavarna. XLIX. -- „ 2). __ „ Liptó-Ujvár. Az adatuk eloszlása majdnem teljesen ellen- kezik a multévivel, a mennyiben a legkorábbi adatok az idén alföldiek, a legkésőbbiek pedig a hegyvidékekről valók. ®ie 3?ertl)eihing iíer 4)atcit ift heiu-r eine bei; naí)e eiitgegengejeete §ur norjaíingen, iiibem bic frülicfteu l)euer bem 3:'iefÍQnbe, bie fpateften ber ©eínrgsregion entftammeii. L. (F.) — Mart. 23. — (in) Ó-Verbász. — (XLV«.) 70 Lk. (Sp.) ^ Apr. 21. (in) Liptó-Ujvár. (XWX.) •J. (Sch.) — ;5() nap i'Ia(\e). K. (M.) — Apr. 6. 35. f — > Charadrius hiaticola, L. (Aegialites liiaticiilii, l,.i XLVIIa. — Mart. 2,s. — (in) Pribéli falva. 36. •<-«* Charadrius pluvialis, L. (Charailrius :i|irieaj-iiiN. L.i XLIV«. — Mart. 18. — (in) Temes-Kubin. XLVII«. — II 15. — « Sopron. 37. -< — > Chelidonaria (Clieliilon urbic, XLIV«. Mart. 30. — (. 30. » — « 22. - XLV. — Mai 13. - » — Mart. 26. - «I Apr. 9. - XLV«. XLVL XLM«. XLVII. « 6. 3. 'J. « 22. .. 16. « 24. « 19. « 16. 3. « '21. « 17. <■ 14. « 14. Mart. 31. Apr. 15. 6. — 4. 2. 7. 14. 13 21 5 12 urbica, (L.) !l, L.I - (in) Kupinovo. • " Temes-Kiibin. " Ogradina. II Fnzsiiif. - II Kimpuhijnyág. - I' Vulkán. II Ivanovoselo. - II 0-Verbász. - II Déva. - Il Algyógy. - Il Sárkány. - (I Alsó-Venicze. - Il Ujsinka. - Il Kovászna. - Il Bonyhád. - (I Sinatelep. Il Nagy-Enyed. Il Buzás-Bocsárd. - Il Homoród-Almás. - (I Kévftìlop. - Il Simontornya. Kis-Harta. - Il Csany. - Il Csaba. Il Magyal- Gorbó. I' Kolozsvár. — (Linder.) Il Kolozsvár. (Tarján.) Il Apahida. - Il G.-Szt. Imre. Il Felsö-Lövö. - (I Borostyánkő. Il Kéthely. - Il Csém. XLVIT. Apr. !^. (in) Rohoncz. (1 — Il 10. — Il Bozsok. Il II 16. Il Kőszeg. Il II 13. — Il Jaák. Il " 14. — Il Heri'iiy. (1 — Il !S. • — Il Szombathely. « — Il 11. Il -Tánosháza. XLVII«. — Il 14. — I. Nádasd. Il — Il 16. — Il Budapest. Il - Il 5. — Il Felső -Tárkány. Il — Il 6. - Il Debreczen. Il — Il 14. — Il . Pelső-Fernezely. 11 II 13. — Il Felsö-Vissó. XLVIJI. Il 18.— Il Cs.-Somorja. Il — Il 22. — Il Selmeczbánya. Il — (I 15. — Il Melegliegy. Il — Il 15. — Il Nagy-Tárkány. Il ti 7. — Il Kőrösmező. 11 — Il 8. — Il Kőrösmező. XLVIll«. Il 18. — Il Kis-Garam. Il II 16. — Il Uj vásár. Il — Il 5. — Il Horka. Il — Il 17. — (I Alsó-Meezenzéf. (I — Il 17. — Il Tifvarna. (I — Il 1. — Il Viszoka. Il — Il 11. — Il Ungvár. Il — Il 21. — Il Petrócz. Il — Il 14. — 11 0-Kemencze. 11 — Il 9. — (I Dubrinics. 11 — Il 10. — Il Kosztrina. Il — 11 11. — Il Sztavna. XLIX. — Il 12. I' Nagy-Jeszeuicz. Il — Il 13.— (I T.-Szt.-Márton. Il — Il 30. Il Zuberecz. 11 Mai 2. — Il Liptó- Újvár. Il Apr. 11. - Il Szepes-Béla. Il 11 15. — 11 Kaproncza. A négy földrajzi terület középszámai : ®ie îlîittel ber nier geogropíiiíc^en ©etnetc : Alföld. - Sicfibiiic. L. (F.) — Mart. 22. — (in) Ogradina. Lk. (Sp.) - Aju-. 18. — Il Cs.-Somorja. J. (Sch.) 28 nap (Stage). K. (M.) Apr. 5. Dnnántúli douilivìdék. — .i(>ii()elliiiiA jciif. ïcv ^niinii, L. (F.) Mart. 31. - (in) Révfülöp. Lk. (Sp.) —Apr. 16. — « Bozsok, Kőszeg. J. (Sch.) 1 7 nap (Xaç^i). A'. (M.) Apr. 10. 71 Keleti hegyvidék. Ccfllirt)c (Srlieltmirt. Ij. (F.) - Mart. iati. (in) Kimpiilujnyág. Lk. (Sp.) — Apr. 24. — « Alsó-Venicze. J. (Sch.) - - 30 nap (STage). I\.(M.) Apr. 14. Északi hegyvidék. — viilidic (.frhetiinin. L. (F.) — Apr. 5. — (in) Horka. Lk. (Sp.) — Mai ± — .. Liptó-Ujvár. J. (Sch.) — 28 nap (íage). K. (M.) Apr. 15. A ciilminátió. — Í)ie ßulminntion. III. III. IV. IV. IV. IV. IV. IV. V. iá-áU. 27—31. 1-5. 6—10. Il— 1.-,. Ki— 211. -n—ìò. ili— so. 1-5. 2. 3. 9. 11. 21. 12. 6. 1. 1. Az adatok eloszlása nagyon különbözik a multévitöl, a mit különösen a culminátiók el- térése tüntet fel. A múlt évben t. i. kettő volt a culminátió, az egyik márczius végére, a másik pedig április közepére esett, az idén pedig csak egy culminátió van április 11 — 15-én. Evvel egyelőre tárgytalanná is válik a multévi feldől gozásban iidott magyarázat, hogy a második culminátió a hypsometrikus befolyás eredmé- nye, értve ezt úgy, hogy az alföldnek is meg a hegyvidéknek is van egy-egy külön culminátiója. E jelenségnek magyarázatát adni ezek folytán nem kisérthetjük meg, várnunk kell addig, míg e téren több tapasztalattal rendelkezünk. A négy földrajzi terület középszámainak egy- máshoz való viszonya szintén megváltozott ; a múlt évben az alföldnek és a dunántúli domb- vidéknek volt egyforma középszáma, az idén pedig a dunántúl középszáma alig korábbi a keleti hegyvidékénél. Az északi hegyvidék az idén is tetemesen késik a többihez képest, a mi a geographikus és hypsometrikus befolyások erős érvényesülése mellett szól. ^ie JOertí;eiíuiig bev Taten ift inm ber uorjäljri; gen feljr üerfd)ieben, uuiô befonbei'ê in ber ^ex- fcínebcntieit ber (ìuliniuation 9íu^rucf erfiält. 3m uorigen ^nljvc ergab bio 33eobadjtungôreii)e jiueí uoUfoininen präctfierte (îulminationen, uon u)eí= d)en eine auf ©ubo îlîarj, bie aubère auf ÍJfiíte 3ípril fiel, luäbrenb bie öeurige ÍReilje nur eine &üU mination aufmeift, meldje äiuifc^en ben 11. — 15. 9(pril fällt. Samit unrb and) bie in ber i'orjätirigen 1 33earbeituug aufgeftetite Í3íöglid)feit, baf5 nämlid) ' bie boppeite (Euhnination non bem hijpfoinetriidjen (Sinfluffe ücrurfad^t unirbe, nnb jinar fo, ba^ bie 2:iefeiiene nnb ba? Giebirge je eine Gulmination befi^e, einitiueiien gegeiiftaubeios ; luir tonnen bie ©rilärung biefer ®rfd)einung bafier nod^ nic^t »er: flicken, nnb müfien abmavten, biô mir mef)r ®rfab = rungen auf biefem ©ebiete befi^en. Sa§ 3Seri)ä[tiiif5 bev Sliittet ber uiev geograpiji; fd)en ©ebicte bat fid) ebenfalls geíiníert; im öori; gen lyabre inatte bie Tiefebene unb ba§, ^ügeííanb jenfeitG ber Tuonan baôfelbe aìiittel, loaíjrenb bener baè .^ügellanb cin fauni etmao friibereè ìOìittel aufineift a(ò ilo öftíidfe (i-rljebiing. Tie nörblid)e (Srfjebnng uerfpatet and) bener bebentenb gegen bie anberen ©ebiete, luaè bafür fprid;!, òa^ öev geogra^ pbifd)e nnb l)i)píometrifd)e einftnfe siemtid^ juv @el: tung gelangt. Országos közép : Sanbeêmittet: L. (F.) — Mart. 22. — (in) Ogradina. — (XLIVa.) Lk. (Sp.) — Mai 2. — <. Liptó-Ujvár. — (XLIX.) J. (Sch.) - 42 nap (STage). K. (M.) -Apr. 12. 38. <-»* Chloris chloris, (L.) (Liguriuus chloris, L. XLVI«. XLvn. XL VIII. I Telelt 1 lUbentiintertcJ ' Mart. S. - (in) Izsák. « Kőszeg. Il Cs.-Somorja. « Selmfczhámjíi. « Liptó-Ujvár. « 27. . Mart. If). — (iu) Fuzsine. — 732—88.5. Apr. .5. — « Vojnic. — 146—209. Horvát dombvidék. (»"rpoJifi^c? .<Öiigi-llaiiA. Mart. S. — (in) tílina. — 112 220. Apr. 2. — " Lipovljani. — 143. Alföld. — íicfcUcHC. Mart. "IX. — (in) Jasenovac. 94. Apr. 1. — - üjgradiska. — 129. Mart 20. — « Zupanja. — 86. « 21. — « Nemei. — 90. (í 24. — « Plávna. — 80. <( 29. — « Karavukova. — 84. « 22. — « Morovic. — 85. « 22. — « Cséb. — 85. (( 25, 31. « Újvidék. - 84. -vÉ. - « 28.- « Kovil. — 81. Apr. 17. - « Nagy-Becslicrrk. 83 Mart 28. — « Gilád. — 83. -N. 29. Verseez. 93 ^52. Keleti hegyvidék. — Ccfllirtif (»'i-lKUiiiin. Mart. 30. — (in) Merisor. — 657-1433. — 140 drb. délről jőve, nyugat télé. 140 ©t. non Síiben fom; ineub. >W. « 28.— « Vulkán. — 600— 900. Nagyobb csapat keletről — > É. felé. — ©röterer j^tuoi oon O. und) — >-N. Apr. 2. — « Livazény. — 686 983. — ^D. Mart. 27. — fin) Szurduk wzoros C-^ofi). — -5.50 1113. — 83 drb. jött kelet- ről, egy napig píbeiit és aztán —> É. ment. 83 St. fameu DOH Often, rul)ten einen íaii, unb entfernten fid) imiui — >N. « 98. — « Sznniuk. — 30 drb. keletről. 30 ©t. oon Dften. « '■JO. — II SzUrduk. — Kis csapat kelet- ről — >É. — .ftleinev ^hui von Oft ->N. Nafjii-Becííkerek az idén is túlkésö. A tenger- parti vidék az előző évvel szemben igen korai, Glina pedig éppen rendkívül korainak mond- ható, mely azonban tekintettel az idei rend- kívüli korai adatokra elfogiidand('). 'Jiagij^SSecêferef ift and) lienev jn fpät. Tao .tüftenlanb ift gegen baó uovige ^ahx fel^r früí), ©lina fogar aufíevorbentlid) früí), mufi aber mit ^infid)t auf bie ungemein frühen Taten biefeê :3a[)reê occeptiert merben. L. (F.) Lk. (Sp.) J. (Sch.) A'. (M.) Mart 13 Ny. 7 St. — >\V. (I Priglevicza-Szt.-Ivàn. — 89. (I Szonta. 87. — Il Doroszli'i. 91. Ó-Verbász. — 85. — >Ny. ->W. Tiszn-Szt.- Mildm. — 85. Bocsár. 85. Borsár. — 100 drb. — >É. 100 St. — >N. Csákóvá. — 83. Mehala. 89. Liget. — 88. Unip. — 91. Eötvösfalva. — 104. Tomes- iiékás. 106. Apr. .-J. 7:'. Jan. 30. — lini Kiszetó. — 1 IO. Harmmluapra visszavonult. ;]oç\ fief) iiad) brei í^agen äuriirf. Mart. "J"J. — « Kiszetó. • — Iljbííl megjelent. (íríc[)itMi 511111 aiueíteiuualc. „ 2ü. — (I Bálincz. 125. N. « Labasincz. - 163 291. 30 (Irb. — >É. 30 ©t. ->N. « Labasincz. — 7 clrb. — >E. 7 ót. « Petirs. 200 30:i. (I Klicsova. • — 142. « Facset. — 21'i. u Valyemare. 152—278. « Ohába-Bisztra. 271. « Déva. — 184. .' Réa. 36(t. " Szeráta. — 405 525 (I Streza-Kercisora. drt. — ^Ny. 40 St. — > « Alsó-Ucsa. — 428. « 27. « 30. « 23. (I 2>s. « 18. . 10. « 31. . 22. « 3( I. Apr. 17. Mart. 20. <( 29. Apr. IS. Mart. 25. « 17. Mart. 21. Apr. 8. .Tan. 28. Mart. 21. « 23. « 18. « 27. ■ — >Ny. 491. 40 30. (( Felső-1k-st(. 497. « Alsó-Vist. — 420. (I Nagy- Sink. — 476. " Fogaviií. ■ — 430. (I Sárkány. — 470. « Ujsinkn. - 531—1221. (I Valea pojana. 088 — 1100. ÉNy. Sííeiiiert' ^iiifle — >NW. « Kovászna. Nagyobb csapatok. — vÉNy. (Bröfeere ?cíüge -*NW. Azonnal szembeötlenek a korai januáriusi és februáriusi adatok, melyek a kiválóan enyhe tél és korai tavasznak következményei. Minthogy ily korai érkezések több helyről is jeleztettek, ezek nem eliminálbatók, hanem a középszám képzésénél igen is figyelembe veendők. Már ebben a zónában mutatkozik az a jelen- Aquila. VUI. ség, hogy a keleti hegyvidéken az t'gyöntetü márcziusi adatok sorozatába itt-ott áprilisi ada- tok is lépnek, melyek rendesen két és több heti különbséget mutatnak fel a márcziusi adatokhoz képest. .Jellemző ezekre Alsó és Felső- Uesa — két közvetlenül egymás mellett fekvő hely adatai, melyek között két heti különbség van. .Szer* (írtnak még ennél is későbbi adatát szintén elimináljuk. Hasonlólag eliminálható Uj -Sinica és Fogaras adata, melyek a múlt évhez képest egy hónapi késést mutatnak. Az alföldi adatok között &Oíite áprilisi adatát nem eliiuinálhatjuk a mennyiben majdnem az összes délbáeskai adatok márczius vége felé conveigálnak, ellen- ben Tisza-Szt.-Miklós adata túlkésőnek látszik a szomszédos Bocsár mellett. 91(q %oíú,c beé fclir iiülDiMi ^.JiMiitevê iiiiD bee jeíir früf) eiiujetveteiien (^rüliliuoio evícíiieii ber Stord; í)éun fdjon nii metireren otntioiieti int Jänner unb (^efier : iiibem biefe früíieii ^^eriditc doh moíivoven Seiten beftätigt univbeii, inűiíen biefelbeu bei ber 33eftimiminii beö mittleren Tcn^eô in 'i8etrad)t a,e-- jogen merben. @d)on in bicjer 3oih' iiindit fid) bie (í-rfdieinniu] bemerfbar, i)a^ in ber öftlidien l£"vl}ebiuui in^vuifdjeii ber einl;eitlid)en 9îeit)e con frül)eii ■äOiarjbiUeii f)ie iinb ba einige 9(prilbateii auftreten, meUte geuiölni; lid) jipei iiiiCi nief)r 'Jl>od)en llnterfd)ieí) jeigen ije: genüber ben îlînrjbaten. )^m foíd)e Tnten finb bie= jenígen lum 91 í f ó = unb g e 1 f ö - U c n — juiei unniittetbar mben einanber liegenbe Stationen — diarafteriftifá), inbein jroifdjen benfelbeii eincS)iffe: reiij üon äiret 3Bod>'n bcfteí)t. 2)nô nod) bebeiitenb filatere 55aiuini)on ©cerata lutrb baber anáj (ÌU ininiert. Gbenfo diejenigen non U j f iuta iiiib % 0- g a r a â, meldie beat uorigen 3ai)re gegenüber um beinahe einen ÍOioiuit uerfpoten. Unter ben 3)aten beò iîieflanbeô fönnen mir baëjeiiige uoa 3 3 n t a nic^t gilt eliminieren, inbeni fämmtUdie Säten ber füblid^en ScTcèfa auf ©nbe 9)îarj fallen ; òaè 'Sa- turn von 2; i fi a -- S Í e 11 1 : 90i i 1 1 è aber erf d}eiiit neben bem benadjbavten 33oceár 311 fvät, befonberê roenn man in Setrad)t jieljt, òa^ì ì3aè ©ebiét jeu: feits ber îbeifi nerbaltniêmofiig fviilier ift, alô bie anderen îbeile beô ^^ieflanbeè. L. iF.) Jan. 28. ~ (in) Valea pojana. Lk. (Sp.) — Apr. 5. - — « Szonta. J. (Sch.) — 07 uap (îtage). K. (M.) ^ Mart. W. Kl 74 XLVl. zólla. XLVl. 3^'^'. Dniiautúli dombvidék. — .t>iigrllniiA jnif. »rv 'Íuiinii. Apr. 3. — (in) Belezna. — 20"). Mart. 29. — Apr. 3. — Mart. 29. — Apr. 3. — Mart. 29. - « 29. — « 30. - « 18. — Apr. 1. — Mart. 14. - <( 28. - (. 28. - Apr. 3. - 2. - Mart. 23. (( 18. - « 30. « 2(1. - « 18. - « 28. - « Gyékényes. — 124. « Alsók. — 140. « Csicsó. — l.'id. « Tarany. — 134. « Háromfa. -115— 126. « Görgeteg. 145. <( Szakáll-Högyész. — 1 67—220. « Zomba. - 130. Alföld. — Íicfcliciic. (in) Szegzilrd. — I lü. « Decs. — 93. (I Baracska. — 94. « Baja. — 99. « Vaskút. - 105. i( Jankó vácz. — 140. " Királybalom. 102. « Szeged. 84. " Sámson. '••!. (1 Szemlak. 107. .. Sinatelep. — 100. « Pécska. — 102. Mart. Keleti hegyvidék. 29. (in) Lippa $4. - 23.— Apr. Mart. Mart. Apr. Mart. 208. Sólymos. — 206. Sólymos. — 206. 31.— « Sistarovecz. — 245. 100 drb. — >É. 100 ©t. -^N. 9. — II Si.'^tarovecz — 50 drb. —> É. .50 ®t. ->N. Mészdorgos. — 1 4S. Dorgos. — 245. Zabálcz. — 217— 26G. Lalasincz. 143—365. Kisindia. — 218. Borossebes. — 148 — 370. Tótvárad. - 189- 270. 20 drb. — >É. 20 St. — >N. Tótvárad. — 200 drb. -^ É. 200 St. ->N. Guravoj. 293 -532. 8. — É. (N.) 0. I' Msó-\'i(lri(. (141— 9s7. 28. - 28. — 18.- 19. 22. — 2. — 23. — /. -; Apr. 14. ~ (iii)Tup(iiil'alva.- 540 '.»00. « t>7. — II Abrudfaiva. - fiOO. Mai 10. ' « Umpoly völgy (Í^^al). — 652—1123.* " Mart. 26. - « Lupsa. — 515—1060. Apr. 8. — II Zalatna. 440—630. II 5. — « Galacz. — 460. Mart. 2.— « Alsó-Szolcsva. — 462— 1069. Apr. 6. — (I Krakkó. — 275—500. Mart. 26. — « Nagy-Enyed. — 270. - Apr. 4. — 50 drb. 2lpr. 4. — 50 St. — Mai 20. — Két nagy csapat. 3)íai 20. jioei grofee (^füge. II 19. — (I Kányád. — 548-777. II 23. — II Székely- Udvarhely. 508 625. (I 26.— (I Darócz. — 450—601. « 27. — Gyepes. — 700- 804. II 21. - II Tizenhétfaln. - 800. II 22. — Ny. ->W. Az adatok eloszlása nagyjában véve ugyan- olyan mint a múlt évben. A dunántúli dombvi- dék áprilisi és késő márcziusi adatokat mutat, az alföld korábbi, de csak nagyon kevéssel. Átlag legkorábbi a keleti hegyvidék keleti része, mig a nyugati ismét vegyes, kcztük késő májusi adatokat mutat fel. Az a magyarázat, melyet erről a jelenségről t. i. a kettős bevonulásról, a múlt évben adtunk, az idén is megállhat, és semmi ellentmondásba se ütközik. .Jellemzők a felvo- nulásnak eme sajátságára Sistarovecz, Zabálcz és Ompoly völgy adatai : az első két állomás tavaly túlkéső adatot szolgáltatott, az idén pedig nor- málisát, Ompoly völgy pedig az idénre túlkéső, holott tavaly normális volt. Ezek alapján a késő adatokat ismét eliminálhatjuk. E hosszú átvo- nulás okára kiterjeszkednünk természetesen most sem lehet, csak azt konstatálhatjuk, hogy az adatok karakteristikus eloszlása ugyanaz mint a múlt és az előbbi években, s hogy ezen az idei meglehetősen megkésett vonulás se vál- toztatott. Í)ie í^ertöeiíung ber î)aten ift im firo^cn un? ©aiiäen MefcIlH', mie im Doriijcn ^n'jff- -i^ô ÍQn- 75 lU'lluiií ieiiieitê ber 1)oiiaii ,ìeii\t iHpvil uiib ivate Itiävjbaten, bie S^iefebeiie ift ctumo niil)er, n&ev luiv um )dn menili. 5?urd)idìiiittlid) am fviiljefteu iftberöttlidifteiheil ber oftlidien 6rl)elniniv UHil)reiib ber roeftlidìe 2:t;eil berfelben mieber .^iemlid) bunte, barunter unite fliaibaten aufmeiit. 25ie (Srfiäruuiv uield}e mir in ber uoriäljriijen iìearbeitunii (\abm, niimlid) bie lange S)urd)äU9abauer, finbet and) in ber heurigen ílíeiöe feinen 'JlMberiprud). 6[)arafte= riftifd) für biel'e ©igenjeit beo ®tord)äugeö finb bie ®ateu uou ©iftarooeä, ^aínílej nnb Cmpoín^ííiial; bie beiben erften gaben im oorigen '•^ai)xi: ^n jpäte íDaten, [jener aber normale : Cmpotn^î'lml ift liener fetjr ipät, mar aber im norigeu "-^alm normal. iìBir fbnuen bal)er bie aUjuÎpaten ®aten aud) i)euer mit gutem Ànige eliminieren. 3tuf bie Urfadie bieiev langen 3)nrd)ängebauer fönnen mir bie niiter)ud)ung uatiirlid) and) jefct nod) nid)t erftrerfen, nur fo uiei fönneu mir fonftatieren, baß bie d)arafteriftiid)e 'Bex- ti)eilung ber 5^aten bicfelbe ift, mie im uorigen unb in ben früljeren :^al)ren, unb baf; ber l)eurigeòiem: íid^ oerfpätete 3ii9 barane teine 3luêna£)me macf)t. « 10. - fl Mart . -28. (( i< 18.— (* « 24.— fl (( :22. (( (r 21. « üncIlnM* joiif. íol- 'X'OMrtU. Apr. 1 ;». — (in Szt.-Gotthárd. — 232. " 16. — II Pincze. — 1.36—265. « 16. — II Lendva-Ujfalu. — J51. « 13. — II Szécsi-Sziget. - 158-31 1. (1 ;î. — II Szőke-Dencs. — 1 1 6 131. « 4. — II Sümegh. — 182. « 4. — II Balaton-Berény. — 122. Il 5. — « Balaton-Keresztur. — 120. Il 3. — II Simontornya. - 103—220. Mart. 21). — II Nagy-Györgyszállás. — 159. Alföld. — îicfeUciic. Apr. 1. - w Kis-Harta. — 98. « 2. Szabadszállás. — 99. Mart. 29. ■ — II Izsák. — 106. Il 30. — II Csany. — 87. Apr. 1 . (1 Czibakháza. — 92. Mart. 28. — II Szarvas. — 85. Il 99. — Il Csaba. — 90. (Tarján G.) Jan. 31. - (( Csaba. — 90. (Linder.) Keleti hegyvidék. — Cvftlirtii- (>'i'lu-l>iiiiii- Apr. 1 3. — (in) Albák. 716 1 58 1 . Magyar-Gorbó. 41 í— 690. Kolozsvár. — 349. Torda. — 391. Herbus. 370. Maros-Kövesd. — 435- 808. Görgény-Szt.-Imre. 421 — 700. Görg.-Libánfalva. 487—724. Görg.-Üvegcsür. — 544 — 1284. Palota-Ilva. — 800. — 20 drb. — ^Ny. 20 ét. -^W. Az adatok eloszlása ismét ugyanolyan mint a milyen volt a múlt évben. Legkésőbbi ismét a Dunántúl, az Alföld korábbi, legkorábbi a Keleti hegyvidék keleti része. A Keleti begy- vidék nyugati része ebben a zónában nem olyan feltűnően kevert mint az előbbiben, mi tán az adatok hiányának is tudható be bizonyos részben, s csak Albák és Magyar-Gorbó adatai- ban jelentkezik. Paloía-llva tiilkésö adata el- marad. ®ie aSertheitung ber îaten ift mieber gleid) ber i)oriäi;rigen. 9lm fpäteften ift mieber baê ."Qügellaub jenfeitá ber 3)ouan, bie SEiefebene ift früljer, ha^:» frübefte ®ebiet ift roieber ber i)ftlid)e Íbeií ber oft; Iid)en Erhebung. Ser meftlid)e 'íí)ei( ber öftíidjen ©r^ebung ift in biefer í^one nid)t fo bunt, maô and) einigermaßen in ber geringen 9(n,^abl ber íDaten ^n fnd)en ift, unb mirb biefer îbeil nur burd; 3i[bdf unb 3)îagi)ar=@orbo' »ertreten. Saâ ju fpäte 5)Qtum Don 'i? a Í 1 a : !^s 1 n a bleibt meg. L. (F.) — Jan. 31. lin) Csaba. Lk. (Sp.) — Apr. 19. — « Szt.-Gotthárd. J. (Seh.) - 79 nap (STage). K. (M.) — Mart. 31. XL VII. zóna. — XLVII. Sone. 470_47°30 . Dnnántúli dombvidék. iÇ>ii(|cllnii>i imi. bei- Sonnii. Mart. 16. - - (in) Alsó-Lövő. — 261—397. Apr. 6. - Il Felső-Lövő. — 350—410. Mai 20. " « Pörgölin. 368—443. Óvár. — 277— 415. Kőszeg. 274. Doroszló. — 305. Jaák. 219. Herény. — 223. Apr. 15. — i( 15. — Mart. 21. — 8. - Apr. 7. — ö. Sorok. 202. 10* Apr. o. Cl 3. (( 1. Mart. 27. (1 29. Mart. Kelt 28. (1 28. « 20. <( 12. « 9. (1 30. « 29. a 28. Apr. 11. Mart. 15. Apr. Ő2. (( 11. Apr. I . — (ini Szombathely. 221. « 15. « Köveskút. — 221. (( 2. — " Jánosháza. — 1 79. Mart. 31. — « BahitontVikajár. — 128. Alföld. — Tiefebene. (in) Zichyfalva. — 104. « Szabad-Eattyán. — 112. II Veleucze. — 114. " Puszta-Peres. — 110. « Nagyvárad. — 12(). Keleti hegyvidék. Ceftlirtu" ©rlicbiniB. (in) Szilágy- Somlyó. — 231^ — 596. « Zilah. — 267—667. « Magy-Ilonda. — 230. « Deés. — 251. 30 drb. — >ÉNy. 30 St. — >NW. « Bethlen. — 250. « Naszód. 326 — 700. er= l)altni6 biefcr beiben 3onen int norii^en ^sal)re gan,^ baôfelbe mar, mie liener. -ínoii ben ioaIui'cI)einíicI)en Urjadien bicfev Í^eripiitnng beò ^üi^ellanbcci l)aL'cn rair fd)un in ber üorjäbrigen 'i^earbeitnnii ineiprod)en nnb tonnen and) anf Wrnnb ber heurigen Taten nur bieielbe iSrfläning geben, nämlid) bie, bai? ber Stordì im ^ügellanbe íd)on jicmlid) leiten nnb be; reite an feiner 'iierbreitungegrenje angelangt ift. Tie Tiefebene giebt mieber eine Uemiidi cinbeitlidie íReilje, nur finb bie Taten etroaa fpätev, alo im uo^ rigen Satire. Ter roeftlidie Ttieil ber öftlidien ®rlie= bnng ,^eigt — ebenfo mk in ben norigeul^çahren — feine anffaílenb fpäte Taten, biefe merbcn im ®e= gentlieil nadi ber öftlidien .'oälfte uerfdioben. So ift bieè biefelbe (Srfdieinung, roeldie §err ® a ft o n o. ©aa'l ,^11 Wiinia in Der í^earbeitung beè 1895=er 3ugeö conftatierte. ^in ^aljvc 1896 nnb 1897 loa; ren bie Taten biefet ©egenb fe^r niangeUiaft, fo bafe biefe Srfáieinnng iiidit bcmcrfbar nmr. L. (F.) Lk. (Sp. J. (Seh.) K. (M.) Mart. 8. - (in) Jaák. Apr. 15. — " Ovar. Kőszeg, Köveskút. 39 nap (Tage). Milli. 'JJ. XLVll«. zóna. - XLVII«. 3one. 47°30'-48°. Dnnáutúli dombvidék. .'ô^inelInll^ jciU". Sci- 'îniinii. Apr. 7. — (in) Nádasd. — 289— :!C)7. • Alföld. îicfcliciic. Mart. 15. — lin) Magyar-Óvár. - 122. Apr. 4. — « Ekecs. — 111. Mart. 30. — » Szőllős. - 150. Északi előhegység. i)íürS!irf).->? 'l'oi'flcbiroc. Febr. 14. — (in) Köhid-gyarmat. — 114—224. Mart. 3(». « Mácsa. 150. (( 10. « Isaszeg. — 201.500. drb. ~->E. 500 ©t. — >N. Apr. 4. — « Valkó. — 148—188. <■ 13. « Gyöngyös-Pata. — 202—357. Mart. 30. — « Terpes. — 175. Apr. 2. — « Eger. — 1 70—266. Mart. 24. -- ^ Felső-Tárkány. — 218—666. Apr. 4. — .' B-Nyék. - 185. Alföld. Sicfcbcnc. Mart. 28. — (in) Poroszló. — 93. Apr. 1. — " Debrcczm. — \-2[. 7-7 Jan. I'G. — Mart 31.— É. (N.) .( Budfalva. 560—906. — >Ny. i W. ) « Nayij-Bocskó. — 307 . — >É. (N. ) « Barczafalva. — 344 — 646. « Trebusa. — 367- 1241. 60 drb. -.É. 60 ®t. ^-N. « Konyha. — 406—604. (I Alsó-Vissó. — 455— 83i\ « Felső- Visfió. — 481—830. « Felső-Vissó. 481—830. A régiók felosztásában nem tartottuk magun- kat teljesen a korábbi felosztásokhoz, hanem felvettünk e zónában még egy régiót, az északi előhegységet. Az adatok eloszlásában semmi lényeges eltérés nincs a multévihez képest, és teljesen ugyanazt a typust mutatja. 3n ber ©intfteilung ber Sïegionen dielten mir une ni(í)t uötíig on bie früheren Sintl)eiíungen, jonöern naljmcn nod) eine neue ^Region, baô nörb^ M)t 3?űrge(nrge, auf. 3n ber58ertí;ei[nngber 3^aten tft feine bebeuten^e î^eranberung gegenüber ber «orjäi^rigen eingetreten, unb ^eigt bieíeíbe gnn^ benfeiben 2;i)puö. L. (F.) — .Jan. 26. — (in) Nyíregyháza. Lk. (Sp.) — Apr. 14. — (1 Felsö-Fernezely. J. (Seh.) - 79 nap (t;age). 7v. (M.) ~- Mart. 96. XLVIII. zóna. - XLVIII. ^onc. 48°— 48°30 . Alföld. — ÜcfeUciie. Mart. 29. — (in) Cs.-Somorja. 130. Északi hegyvidék. - 'JiörMitlic O'clicbuiig. Mart. 22. — (in) Aranyos-Maróth. — 196. Apr. 5. — « 5—20. « 2. — 3. — 9. — Mart. 28. — Felső-Hámor. — 269. Garamrév. 211-700. Bacsófalva. — 427—618. Selmeczbánya. — 593 — 942. Sekély. — 630. Ipolyság. — 1 37. Apr. 8. - (i 6. — Mart. 15.— (1 25.— « 19.— Apr. 12.— Mart. 30.— Apr. Mart. 1. — 30.— Északi Apr. Mart. 10. 20. — Apr. 13. — Mart. 24.— (in) Tópatak. - .Î94. « Balassa-Gyarmat. — 148. « Losoncz. — 191-271. n Meleghegy. — 214-477. « Felső-Hámor. 468—744. « Paraszűya. 183— 30U. Alföld. — Íicfcbcíic. (ini Sátoralja-Ujhely. — 117. " Leányvár. — 1 10. <■ Nagy-Tárkány. — 103. hegyvidék. — 9íüv&li((|C (*>;r()cbiiiig. (in) lluszt. — 168. » Huszt. — 168. " Visk. — 200. 15. ot. — >N. *!. 2 iSt. (N.) / 1 1 drb. ^DK. I 11 @t. ->S0. 1 drb. — >É. 1 (St.(N.i I 600— 800 drb. legel. Mai 28. 600—800 ®t. auf I ber äßciiie. Úrmező. -- 215 — 459. Kökényes. — 286 — ^620. 3 se- reg, egyenkint 100 — 150 drb. 3 ^(üge üoii je 100—150 ©t. Dombó. — 283—900. Felső-Apsa. — 302—444. Kabolapolyána. — 410—1000. Kőrösmező. — 647. 16 drb. — >K. 16. ©t. — >0. Bustyaháza adatsorozata igen jól mutatja, hogy miként vonul fel a gólya a hegyvidéken ; ugyanaz a jelenség a mit tavaly Kőrösmező adatsorozata mutatott. Az adatok elosztása ebben a zónában is teljesen egyezik a multévivel. %\t ®atenreií)e Dim 58uetijoI)á,ía ift febr geeignet ben ,3w9 bee etordjeő im ©ebirgélanbe ju erflö: ten ; biejelbe (Srfdjeinung, roeídje ím oortgen 3ûf)i'e bie íí)atenrei()e »on u^öröemeäij aufmieê. $Die 93er: tbeihing ber íTiaten gletd)t nud) in biejer .i-^nne loieberum gänäüd) ber uorjäbrigen. L. (F.) — Mart. 15. — (in) Losoncz. Lk. (Sp.) — Apr. 18. — « Kökényes. J. (Sch.) — 35 nap (2:age). A'. (M.) — Apr. Í. 78 Apr. 3. (1 4. (1 11. i( 1) Apr. 5. 1 (1 Mart. 1 4. Apr. 1. (( ö Mart, m « 1 VI XIjVIII«. zóna. - XLVni«. ^]om. hegyvidék. — íiűvSliilif (Srlioüiiiin. (ill! Pálos-Nagymező. — őöG. « Madarasalja. — 400— 82í2. " Gyertyánfa. — 400. « Kevistyeváralja. — 398. .. Geletnek. ~- ÏÎ3ÇJ-- 500. « Lutilla. — 294—500. « Felső- Apáthi. — 291— 62Í9. <- G.-Szt. Kereszt. — 242 395. « Szklenó. — 393-700. — 80drb.->ÉNy.- - 80 m\. " Kunosviifjás. - 795—938. « Kaproncza. — 60<> — 749. « Jánosrét. — 565 — 777. « Bartos. — 350—700. .' Alsó-Turesek. — i;r,!)— 1004. <• Kékellő. — 872- 1062. " Dallos.-- 550-827. <• .íálna. — 268— (100. « Felső-Bessenyő. — 500 — 624. " Kovácsfalva - 289 — 416. (' Dobróváralja. — 447 — 753. << Óhegy. 470-1000. « Badin. — 373—600. <■ Zólyom. 295- .500. '■. « Zólyom. — Átvonulok. — 'íiurdjjücílcv. « Zólyom -Lipcse. ■ — 375 — 600. ->"DNy. (SW.) « Mezőköz. --393— 578. i< Bukócz. 538 — 1566. 250 drb. ->É. — 250 3t. — >N. (( Szt.-András. 424—494. '• Borosznó. 424-863. <■ Garam- Szt.-Miklós. 556 789. « Garam-Hidvég. 561 681. <■ Jeczenye. — .507— 1100. (. Lopér. — 479—945. <■ Bezsőpart. 490 - 900. » Hezsöpnrl. - 500 drb. -^ÉNy. 500 @t. — >NW. <• Kis-Garam. 492 800. .' Breznóbánya. 498 900. - - Mart. 27, 30. Átvonulok. (3)uvd^= Sügler.) 100 drb. — ^ÉNy. 100 ®t. — > NW. 100 drb. -> ÉNy. 100 ®t. ->NW. Apr. IO. (in Északi Apr. IO. (( 18.— Mart .25. Apr. 4. - Ny. — 33iö @nbe 3íprií niele ^- W. Klenócz. - 358—545. Ujvásár. 294—447. — > É. íN.^ Horka. — 228—400. Rozsnyó. — 314—797. Oviz. — 815—1100. — >K. ÍN.I Szomolnok. — 563—900. Jánok. — 168—267. Réka. — 700. Kakasfalva. — 375 — 700. Kecser-Peklén. — 328. Tavarna. — 163—300. Tavarna. — Nagy csapat — >E. ®ro6ev Aíiig — >N. Alföld. Sicfcbtiic. (ini Kazsu. — 110. II Mocsár. — 112. « Viszoka. 109. « Ungvár. — 1 20. • — Mart 97 f Csapat -> D. Mait. 27. , ^j^^^ -.S. « 31. (( ->K. (0.) . „ ^,1 Vonulók -^ K. Apr. 8-21.] 3..,.^,^,. _Q Apr. 7. ^ügler Hosszumezö. • — 109. Apr. IN. Északi hegyvidék. — 9iüi-l>lirf|i- K-i-ftcbiiiií). Apr. <■). — (in) Gerény. — 174— 2.53. « 1. .' Nagy-Berezna. — 210—587. 5 drb. — > DNy. 5 5t. -^ SW. « 77 — "26 « Nagy-Berezna. — Vonulók ->ÉK. gügler -^NO. Mart. 22. « Dubrinics. 169—400. Apr. IS. — « Kosztrina. 298—600. (( 7. « Csornoholova. — 240- 600. « I . « Sztavna. — 379 700. « -3(1. « Ticha. 592—972. 1. " Uzsok.- 561— 1115. Mai. 4. — « Kelecaéxy. — 52() 827. A zóna idei sorozata is hasonló sajátságokat mutat, mint a multévi. Az északi hegyvidék egész szélességében vegyes, igen korai már- cziusi és igen késő áprilisi vagy májusi adatok vannak. Az átvonulás igen hosszú ideig tart, a mit különösen az egyes állomások (Zólyom, Breznóbánya, Tavarna, Nagy-Berezna tadatsoro- zatai mutatnak. Az egyes túlkéső adatok tehát se a hyiísometrikus, se a geographikus befolyás 79 késleltető hatásának nem tulajdoníthatók, ha- nem csakis a gólyának sajátságos felvonulási viszonyainak. Az április végére és május elejére eső adatokat ennek alapján elhagytuk, mig pl. Lopér rendkívül korai adatát figyelembe vesz- szük. Az a jelenség, a mit a multévi feldolgozás- ban említettünk, hogy t. i. minél nyugatibb valamely állomás annál későbbi és minél kele- tibb fekvésű annál korábbi, az idén nem nyer oly határozott kifejezést mint a múlt évben, de ettől eltekintve, az adatok eloszlása teljesen azonos a multévivel. íEie Ijeiirige Sateiiveiljo íiejer B^no jáat bieíe[= ben Êigenfd)afteii une die oorjäljvioie. í?ie nörbli($e ©rfiebiing ift in if>rev ganzen 'Breite lutnt, ungemein friilie iJiär^öaten loedifeln mit \el)x fpäten Slpril- unb iUiaibateii. iCie ©urdi^ugèbaner ift idjt taug, wie bieê befonbera burc^ bie 33eobad)tungen cinjei: ner Stationen i3íti)om:"J^ve,vióbáni)rt, í^annma, 9îagi)=58ereana) beruovgebt. ^ie ^n fpäten íDaíen fönnen babér lueber bura) ben bi)pfometrifd)en, noc^ Durd) ben geograpbifdien (Sinfluf; iierurfad)t mer: ben, fonbern nur burd) ben eigentbünilid)en 3i'9 beê Stord)eê. Saber mnvben bie alljnfpnten 9ípri[: unb Üiaibaten eliminiert, roäbvenb oaîi ungemein frü(;e î>atum non Sop ér beibebniten mürbe. î)ie: jenige (£rfd)einniig, uiekte mir in ber uorjäbvigen Bearbeitung erioäbnten, iia^ nätnlid) eine Station nmfo fpätere íDateu jeigt, je roeftiid)er fie (legt, unb nmfo früijere, je öftiidier ilire Sage, fann bencrjumr nid;t mit berfelben 33eftimmtt)eit nad;gemiefen roer^ ben, boc^ ift bie Bertl^eifuugber Daten, í)ieDon ab- gelesen, gan;; biefelbe mie im vorigen ,"sobre. L. (F.) — Mart. 4. — (in) Lopér. Lk. (Sp.) - Apr. IS. — (1 Madarasalja. J. (Seh.) — 46 nap (STage). K. (M.) — Apr. g. XLIX. zóna. — XLIX. 3one. 49°— 49°30'. Északi hegyvidék. — 9iäcMirl)o CTrhcbuiig. Apr. 4. ~ (in) lUava. — 250. Mart. 3. — « Nagy-Jeszenicz. 341 — 641. 40 drb. — vÉ. 40 @t. — >N. Apr. 3. — « Turócz-Szt.-Márton. — 390. Mart. 3.- « Alsó-Kubin. - 4fi8 700. Cl â9.~Apr. lis. lìózsahegy. - 496 — 900. Apr. 16. - « Veszele. — 731 .S7G. Apr. 15. « 10. « S. (( 10. (1 2-). (I 98. (( 6. Mart .31. .">1. « Námesztó- - 614 — 925. .. Klin. — 64G 926. « Rabcsa. - 654 -922. « Nizsna. — 573- 8.50. (I Ui^ztye. — 588 948. (. Trszteua. — 607—770. « Liptó-Ujvár. 652—1200. « SzepesBéla. — - 631-800. — A vonulás tartott Apr. 7-ig. î)er ,3119 banerte biê 7. 2(pr. « Bártfa. - 277—388. « Kaproncza. — 223— 36s. « UjSztuzsicza. — 430-1214. A zóna jellege a mult évivel szemben nem változott lényegesen, bár itt se látható most oly tisztán az említett törvényszerűség, hogy t. i. nyugati fekvésű állomás aránylag késői, keleti pedig aránylag korai adatokat ad. Az adatok zöme ugyanis most is a zóna nyugati felére esik, lehetetlen tehát, tiszta képet nyerni. 2)er (£í)arafter ber ,^o\\t uerauberte fid) gegen: über bem oorjaíirigen uidjt bebentenb, obmoí^í fid) bie erroaí)nte ©efeliinäfeigfeit, baf? näm(id) ii)eftlid)er Sage oer()ä[tniamäf,ig fpäte, ö)"tlidier aber oerijält: niőmdfng frütje Taten entfpredjen, and) [)ier nid)t f (ar imd)roeifen (äet. 3)aê Giroè ber 5)aten fällt näm= lid) and) (;euer auf bie mej'tiid)e .s?älfte ber '^owt, unb ift eâ baber nidit moglid), ein flares 3iitb ju erbalten. L. (F.) — Mart. 3. — (in) Nagy-Jeszenicz, Alsó-Kubin. Lk. (Sp.) — Apr. 22. - « Nizsna. J. (Sch.) — 51 nap (2;age). K. (M.) — Apr. 3. A részletes tárgyalás megejtése czéljából következnek most: a zónák középszámának az összeállítása, a négy földrajzi terület közép- száma, s végül az egyes zónák és földrajzi terü- letek culminátiói, utóbbiaké perczentekben is kifejezve. Hm bie eingeí;enbere nnteríud)uug auéfübren sn fönnen, folgen nun : bie 3iM'f ii""eiiitíl'i'"9 ber 9.líittel ber etuäelnen Sonen, bie 'íOíittel ber oier geo: grapl)if(^en ©ebiete, uno bie Gulminationen ber ein.ielnen '^owu nnb geograpbifdien (^íebittc, lettere and; in ì^^er^enten bcredjuct. 80 Zóna Lúgkor. Legki'S. liigail. Kijzóp 3011c iyvürjcft. Spöteít. 'S (1)111(1 iif. aUttcl XLIA"«. Mart. 7. Mait. -24:. IS Mait 17. XLV 8. Apr. 5. ■27 « I'd. XLV«. Jau. '2S. 5. 67 « -i( 1. XLVI Mart. í. 8. 3S « --'7. XLVI«. •Jan. 31. a 19. 7!) 1 « :;i. XLVII Mart. 8. . lő. 39 « 'ül. XLVlIt!. Jau. ^2G. « 14. 79 5 » -Jli. XLVIII Mart. 10 « 18. 30 Apr. 1. xi^vniíí. 4. « 18. 4(i « -J. XLIX « 3. „ -22. Ô1 11 3. Alföld. íicfcUiiu-. L. (F.) — Jan. y(). (in) Nyíregyháza. Lk. (Sp.) — Apr. 7. — « Hosszumező. J. (Sch.) - 72 nap (Ím^e). K. (M.) — Mart. '23. Dnnáutúli douibvidék. — .ii(|olliiii& ji'iif. "bn 'Íuiinii. L. (F.) — Mart. S. — (in) Jaák. Lk. (Sp.) — Apr. 19. — .. Szt. Gotthiud. J. iSch.) - 43 nap (Íage). A'. (M) Apr. 3. Keleti hegyvidék. — d-ftliri)c (»ilii-liiiiiH. L. (F.) — Jan. 38. (ini \'alea pojana. TJv.iSp.) • — Apr. 14.- (I Felsö-Fernezcly. J. (öeh.) — 77 nap (í^age). A' (M.) — Mari. W. Északi hegyvidék. díövMirfii' ("'rlictMiHH. L. (F.) — Febr. J i. - (in) Kőhid-Gyarmat. Lk. (Sp.) -- Apr. 22. - - « Nizsna. J. (Sch.) - 68 nap (^Qi^f 1. A'. (M.) — Apr. 'J. Zolin — .;3'^'>'' J'entádok — itientabcu I II i j "1 IV 2CâO| 31 4 5!) lO-U 15-19 ^ 20 24 j 25 1 20 711 121« 1721 22-2« 27-:}l 15 (1 III Il 15 Hi 20 21-25 XLIW;. — — — 1 2 4. 1 — -- — -- — XLV. — — — — — 1 1 2 Í S 4 — - ~ XLW;. -_) — — 1 1 2 H» ,*^ 14 1 — j -- XLVI. — — — 1 1 : 10 1-2 14 11 3 1 XLVI«. — ! 1 — — 2 3 6 S I y XLVII. ' 2 •^ 2 -- S e 2 ") — XLVII^-. 1 1 — — — 1 •J 1 2 7 1 1 :î — XLVIII. — — — 1 2 3 7 5 4 1 XLVIlIa. —- — — — — 1 - ;; .) 4 3 18 14 b 1 XLIX. — 2 — 1 -- 3 2 4 2 1 Összeg l li limine ;; 1 1 1 Í (5 16 36 37 70 (i2 2'.l 2(1 Í 1 Kógió — ;Kt9Íoii l'eiitádok — -;!eiitiibcn I II IIl| IV ! 1 20-30 31-4 5 9 10-14 15-19 20-24 25-1 1 2 6 7-11 1216 1721 22-26 2731 1-5 e 10 11-15! 16 20 2125 AlfoW 1 ìicjcbciic J 2 1 — 1 .» 7 14 lü 2N M 1 — Dimántúli dombvidék ( .•Òiigettaiib jcnjeiti. íi. Soiinu ( — — — — 1 1 2 ' - ' 7 il 3 4 3 1 — Keleti hegyvidék | Cflfid;c (Sr^clniun 1 1 — — ~ — — 1 1 ."i l."i 20 22 8 ' 4 .T — — líszaki hegyvidék 1 'líiJrMiclic övliclmiuí í — — 1 3 1 7 11 27 21 , Il 4 1 Összeg : — Summe : 3; ' 1 1, 1 i Ò 1Ò 36 , 37 6S 60 ái» 20 i 7 1 llégió ilifiiioii tJgynnaz |ierczeiitekbeu - riejclbeii in i*ei«nt('n hovcdjiu't Alföld 1 iiejebcíif j 2 • 5 1 ■ 2 — 1-2 2-d 8-7 I7-.") 12-r.35-Ü 17-5 1-2 — Dunántúli dombvidék 1 .>>ii(ir(laiib icnfcltâ b. 'SoiiaiiJ — 3-1 3-1 6-2 21-0 34-4 9-412-Ô '.1-4 Keleti hegyvidék | őftticl;c (Svlicbimg [ 1-2 1-2 1-2 6-1 18'3 24-4 27-0 1 9-7 4-S 61 líszaki hegyvidék ÎÏ5ib(id)c (trfieliiiiifl ~- 1-0 — 3-2 i-0 2-1 5-3 7-4 11-7 28-7 22-.311-7! 4-9 1-0 81 Már az egyes zónák tárg.yalásánál iy mind- untalan rámutathattunk arra, hogy az adatok jellemző eloszlása a korábbi évekhez képest nem változott. A zónák eulminátiói ugyan nem adják azt a szabályos sorozatot mint a múlt évben, a földrajzi területek culminátióinak egymáshoz- való viszonya szintén megváltozott némileg, t. i- az északi hegyvidék az idén a dunántullal együtt culminai, míg a múlt évben alföld, keleti és északi hegyvidék culminait együtt, de azért az eltérések általában csekélyek. A négy terület közé23számának helyzete egymáshoz képest nem változott, ismét legkorábbi az alföld, ezt követi a keleti hegyvidék, ezt az északi hegyvidék, leg- későbbi a dunántúli dombvidék. Tehát n vonulás lefolyása léiiyegében nem változott, cs ugyanazt a vonulási typust mufaf/ja. A csekély számban előforduló változások a márczius 20-a körül be- köszöntött utótél következményei. Valószínű- leg ez az oka annak, hogy néhány zóna két- szer, sőt háromszor is culminai. A culminá- tió tudniillik nem fejlődhetett ki teljesen, a mi által szabálytalanságok állottak elő. Az enyhe, tél következtében egyesek már január és február hóban kezdtek jelentkezni. A tömegesebb meg- jelenés a szokott időben, márczius elején kezdő- dött, és haladt szép fokozatosan körülbelül márcz. 30-ig, akkor egyszerre megszakadt, a mit Inzonyit az a körülmény, hogy a márcz. 17 — 21. pentádba esik 3() érkezés, az utána következő 22 — 26-ba pedig még mindig csak 37. Az egész felvonulás culminátiója sem jut oly szépen ki- fejezésre mint a múlt évben, a mennyiben a cul- minalo pentádban csak 68 adat foglaltatik, az utána következőben pedig még mindig 62. A márcz. 20. körül beállott utótél hatása nyilvá- nul ebben, még pedig úgy, hogy a vonulást megkésleltette. De fontos és kiemelendő az, hogy bár a vonulás idejét megváltoztatta, későbbé tette, különösen az északabbra fekvő vidékekét, a felvonulás sajátságain, az adatok jellegzetes eloszlásán nem változtatott. A mete- orologiai tényezők közvetlen behatása a vonu- lásra csak kései, esetleg korai érkezésben és a már megindult vonulás megakasztásában nyil- vánul, de magát a felvonulás jellegét nem ha- tározza meg, arra tehát hatással nincsen. A meteorológiai tényezők közvetett nyilvánu- lásai mint geographikus és hypsometrikus be- folyás, melyek kisebb-nagyobb mértékben vala- mennyi faj felvonulásának jellegére befolynak, hatásukban a korábbi évekhez képest változatla- Aquilii. VUX. nok maradtak. A földrajzi befolyás okozta késés miként eddig minden évben, úgy most is kimu- tatható, sőt jóval nagyobbnak látszik mint más években, éppen azért mert az említett utótél job- ban széttolta az egyes vidékek vonulási idejét. A hypsometrikus befolyás se a keleti, se az északi hegyvidéken nem nyilvánul észrevehetőleg, mindkettőben vannak az alföldével egyenlő korai érkezések, még pedig nagy számban. Egyedül a dunántúli dombvidéken mutatható ki a hypso- metrikus befolyás, tehát azon a területen, a melyen a gólya meg is telepszik. De itt is habo- zunk ezt a nagy késést tisztára a hypsometrikus befolyásnak tulajdonítani, közbejátszik itt még a biológiai momentum és egy a felvonulás irá- nyától függő tényező. Az adatok évi eloszlása azt a tanúságot adja, hogy a gólya kelet-nyu- gati vagy délkelet-északnyugati irányban szállja meg hazánkat, s így természetes hogy nyugaton és északnyugaton érkezik meg legkésőbben, a mint tényleg hazánk nyugati és északnyugati vidékei adják a legkésőbbi és a legtöbb késői adatokat. Ha az országot nyugatról keletfelé haladva három részre osztjuk: 32° 36^'-ig, 36° — 40-ig és 40° — 44 hosszúsági fokig, és kiszámítjuk e három rész középszámait, ezek így adódnak : Mart. 31. 32 — 36° között levő szelet középnapja .( 28. 36—40° « « « « « 27. 40—44.° « « « « A fokozatos késés nyugatfelé tehát határozot- tan kifejezésre jut. Látható, hogy a gólya felvonulása mennyire bonyolult a füsti fecskééhez viszonyítva, nem is említve még azokat a nehézségeket, melyek a hosszú átvonulás nyomában járnak. E hosszú átvonulás okozta megkésések különösen a két hegyvidéken nyilvánulnak, a hol a gólya majd- nem kizárólag csak átvonuló l-«-^.^), míg az alföl- dön és a dunántúli dombvidéken, a hol meg is telepszik, meglehetős egyöntetű érkezéseket mutatnak. E bonyolult jelenségek főleg az át- vonulás i'*-'^) jelenségével kapcsolatosan merül- nek fel, tehát evvel vannak szoros összefüggés- ben. Lesz alkalmunk még rámutatni erre a jelenségre oly fajnál, a melyre nézve hazánk nem átvonulási terület, a melynek felvonulása sokkal egyszerűbb és sokkal könnyebben ele- mezhető. ©í)iiii liei iiev iöeljanbtung bcv einjeíiten Boiieii II 82 fonnten nur immer uno immer lüiebev barauf i)in: meifen, baf? bie aiaraftcriftifclie Síertlieiíutig ber "î^ûtcn gegenüber ben frül^ercn ^nlu'en feine :ì5cr: iinbernng erlitt. SDie Êuiminationen ber 3onen ge^ ben sroar ieinc lotd)' regelmtifìige 3ieil)e, roie im 00= rigen Salire, and) dot fid) bas gegenieitigc i!erl)ält= nit? ber (Kulminationen ber rier geogrupljifdjen &e- bicte einigermaßen üeríinbert, inbem Ijener bie nbrblid)e (Srtielning mit bem ."oiigetlanbe jenfeitê ber îionan culminiert, miiljrenb im uorigen 3^')« baè STieflanb, bie öftltd)e nnb nörblid)e (Srl)ebung mit cinonber cnlminierten, bod) finb bie ilbiucid)un gen im ©anjen gering nnb nnbcöcntenb. îaô gè; genfeitige aSert)ältnife berüíittel beruier gcograp£)i= íá)en ©ebiete blieb nnoeränbert, baê früljefte ©e; biet ift bie Tiefebene, biefer folgt bie öftlid)e ®r- bebung, biefer bie nővblid;e (Srljebung nnb jule^t bas iQügeűanb jenfeitê ber ® onau. 2)er33er(anfbcö 3 u g e ì)at f t (^ alfe ro e f e n 1 1 i d) n i di t Ü e r ä n b e r t, uni ,5 e i g t b e n f e l b e n 3 1' Ö 0= 1 1) p u è, mie in f r ü Í; e r e n 3 a [; r e n. iDie in geringer 2inäaf)l üorl)anbenen SSeränberungen loer- ben burd) ben am í2(). 93iär;, eingetretenen ^laá)-- minier erflärt. ©ine iual)rfd)einlid)e 'Jolge biefeô !Jîad)œinterê ift bie, bafe einige 3otit'n äroei=, fogar breimaf cnlminieren. l^k (înlminatinn tonnte fid) nämlid) nidjt red)t enímideln, looburd) Unregel= mäfeigfeiten entftanben. 3"fotííe beê fel;r miiben 3Binterô erfdjienen einige fd)on im ^január nnb ^Çebruar. 3)er malire 3119 begann in ber geuiöt)n-- tid)en 3>^it = atnfangê 2){är,i unb entiuid'elte fid) Siemlid) normal biê beiläufig ^nm !á(). ajîarj, rourbe bann aber pUifelid) unterbrod)en ; in bie 17- -21. íl)íor,v^|íentaíiC fallen nilmlid) :>(> ainíunftöbaten, in bie ^^entabe t)om 22— 2G. îliarj aber nod) immer nur 'iiT. Sie (ìulinination beè ganjen S^iiiei-^ fonunt and) iiid)t fo präcis smn ílnsbruri', mie im norigen :^at)re, inbem auf bie cnhninierenbe ^^entabe (58 ®aten entfallen, auf bie unmittelbar nad) bcrfelben folgcnbe aber nod) immer ()2, (So ift bieê bie ^folge beë 3iad)unutero, meld)er ben 3"Ö imterbrad) unb üerfpätete. $erüorsul)eben nnb non befoiiberer 'JBicljtigfeit aber ift bie iliatfadje, òa^, obroobl fid) ber 3"9 jiemlid) uerfpätete, befonberô in ben jiörblid)eren (Segenben, bie (£igentl)ümlid)feiten unb d)aratte= riftifd)en ïïferfmale beë ©tord):,ugeö confiant blie= ben. Set birefte(Sinflnfsbermeteorolűgifd)eit 3^atto= ren -- olfo bie töglídje aüitteruiig - bemirft nur fpäteren, refp. früheren 3it9/ ober eine Unter^ bredjung beè fdjon begonnenen 3i'9cö i^md) 3lad)= lüinter ; ben (I.l)arat'ter, refp. Tijpuê bee ^iiQiè aber bcrütjrt biefer birefte (Sinfln^ nid)t, ift alfo nöllig unabhängig »on bemfelbett. î-ie inbircf ten (£-inmirfungen Per ineteorologifd)eii gaftoren alo gcograpljifdjer nnb bçpfometrifdier ©iilflufe, ioeld)e in gröfeeretn ober gerin ercm Diaafee ben 3i'gëd)arafter jeber 3lrt beeinflnffen, blieben in ibren aBirfungen ben friU;eren :3"i^i-"2" gegenüber unoeränbert. Sie burd) ben geograpljifdien (iinflufi üernrfad)te a>erfpätnitg ift, mie biôljer in jebent ,;)abre,nad)ioeÌ5bar, erfd)eint fogar infolge ber 3>'Ö-'= nnterbredjung beê 3íad)tt) intere nod) grbfeer. T>ex bnpfometrifdie (Sinflnfe läfn fid) weber in ber bft= lid)cn, nod) in ber nörblid)eu (ìrtjcbung nnumftbf^ lid) nad)n)eifen, in jeber fommen frül)e, benen beQ S^ieflanbeè faum nad)ftet)enbe Saten in großer 3tn= Sabl »or. 9îur itt bein .s^iigellanbe jenfei io ber Sonau läjjt fid) ber t)i)pfoiitctrifd)e (^•inflnf3 itadjmeifcn, alfo auf bem ©ebite, roeli^eê ber 6tord) befieoelt. ^rei= lid) barf bie große îierfpatung biefeê ©ebieteô nid)t »öllig bem bi)pfoinetrifd)eit (Sinfluffe ^iugffcijvieben werben, eê niirfen babei uod) baê biologifdje 3)lo= ment, bie 9iäl)e ber ioeftlid)en l^erbreitnngêgreuae uno ein non ber 3iigr ditnng abbängeitber )vaftor. Sie jäljrlidje inilbeilung ber Säten jeigt uno, ba^ ber ©tord) Uitgaru itt oftmeftlid)er, refp: füboft= norbroeftlid)er i)îid)tung befiebelt, eè ift baber ganj natürlid), tia'è ber Stord) in ben meftlidjeit, refp. norbmeftlid)en ©egenben am fpäteften antommt, unb faftifd) jeigen eben biefe ©egenben bie fpäteften unb bie meiften fpäteit Säten. Sie oflMueftlidie'^iro; greffion ^eigt fid) ans ber ttntenfolgenben 3nfam= meitftellnng. Sas ganje ©ebiet mirb iit brei S^beile getljeilt, t)om 32— 3(i £. l'., non 36—40'' unb 40 ■ 44° unb lüerben bonn bie Dîittel biefer Xi)e\k bered); net. Siefe ergaben fid) mie folgt : gjiart. 31. bas ÍJÍittel beê ©ebietee noit 32^—36° « 28. » " .' « « 36°— 4U'-\ « 27. « (I II — > Circus aeruginosus, ^L.) (Circus aruginosus, L.) XLV«. — Mart. 29. — (in) Béllye. (t — Jan. 5. — « Ó- Verharz. (( — Mart 13.— <( 0-Verbász. Vonu- lók. — .3"90öge[ XLVI«. — <( 10.- <' Izsák. XLVII«. K 28. — « Pribékfalva. XLVIII. — Apr. 22.— (( Cs.-Somorja. Cs.-Somorja túlkésőnek látszik, de mivel év- ről-évre ily késő érkezéseket mutat, elfogadandó. 0- Verbászon ismét telelt egy példány. ße. = iSomoriü eríd)eint ju fpöt, ninfe aber in "iBetradìt ge.^ogen merbcn, inbem biefe Station jä^r^ lid) |"o ípntc XatŒ aufmeift. ^n Ó = a3erbtt§ über rointerte roieber ein ©femplar. L. (F.) Mart. lU. - (in) Izsák. iXLVI«.) Lk. (Sp.) — Apr. 22. — « Cs.-Somorja. — (XLVIII.) ' J. (Sch.) — 44 nap (2;age). K. (M.) - Mart. 27. 42. -<-&> Circus cyaneus, (L.) XLV. XLVI. XL VI«. XLVII. XLVm. XLVIII«. L. (F.) Lk. (Sp.) J. (Sch.) K. (M.) (Circus cyaneus, L.l - {üi^mLI (in) Újvidék. — Febr. 12. ^ ( Áttelelt 1 I tìbcirointerte J — « — Febr. 18. — Mart. .5. - — « 1. - Királyhalom. Kolozsvár. Kőszeg. Cs.-Somorja. Zólyom. Tavarna. — Febr. 12. - (in) Királyhalom. — Mart. 5. — « Zólyom. — (XLVm«.) — 22 nap (íEage). Febr. 23. 43. < — >■ Circus pygargus, (L. XLVII. XLVIII. 44.^ (Circus pygargu.s, L.) — Apr. 6. — (in) Felső -Lövő. - — « 22. — « Cs.-Somorja. Cs.-Somorja. Tavarna. Viszoka. Clivicola riparia, (L.) (Cotile riparia, L.l XLIV«. — Apr. 1. — (in) Homolicz. « — « 21. — II Temes-Kubin. XLV«. — II 8. — I' 0-Verbász. XLVm. 11 15. I. XLVIII«. — Mai 15. - I. 11 — Apr. fi. — Tavarna túlkéső. íCararna ifi ju fpöt. L. (F.) — Apr. 1. — (in) Homolicz. — (XLIV«.) Lk. (Sp.) — II 21. — II Temes-Kubin, (XLIVa.) J. (Sch.) — 21 nap (í:age). K. (M.) Apr. 10. 11* 84 45. *■&* Columba œnas . L XLVI./. Apr. IO — (i i) Alluil: 1 Columba ii'uas, 1 i.t (1 — Mart. 1 . — 1 • Áttelelt ) ' ítberroiiiterlcf * Magyar-Gorbú. Kolozsvár. XLIV«. — Febr 10. — (in) Zengg. (1 — Febr. 6. — < G.-Szt.-Imre. i< « 20. — (1 Kupinovo. (( — Il 25. — 1 G.-Üvegcsür. « — Ma7-t Í7. — « Homolicz. XL VII. — (1 13. — Oláh-Czikli. « — Jan. 23. (1 Temes-Kubin. « — jciif. ber îonnii. Mart. 5. « Badin. L. (F.) - - Jan. 30. — (ini Szombathely. Febr. 17. fl Zólyom. Lk. (Sp.) - - Mart. 14. « Szerdahely. Mart. 1 7. (1 Osszada. J. (Sch.) 44 nap (%(x%t). « 18. « Szikla. K.(M.) - - Febr. Tl. 9. « Kubach. Febr. 13. <( Kakasfalva. Alföld. îicfcltcm-. Mart. 4. -— (( Kecser-Peklén. L. (F.) - Jan. 23. — (in) Temes-Kubin, Febr. 15. « ïavarna. Piros. Jan. 27. — fl Mocsár. Lk. (Sp.) - - Mart. 7. — « Nagyvárad. Mart. 2. „ Ungvár. J. (Sch.) — 44 nap (îage). Febr. 19. — H Petrócz. A'. (M.) - Febr. 19. « 12. « Hosszúmező. « 10. « Nagy-Láz. Keleti hegyvidék. Ceftlirtír @rficbung. « 12. — ^ (( Dubrinics. L. (F.) - Jan. 24. — (in) Kisindia. Apr. 4. « Kofiiiii|. « 20. (t Szepes-Ofalu. L. (F.) - - Febr. 7. (in) Felsö-Zsadány. Apr. 10. l( Kaproncza. Lk. (Sp.) - J. (Sch.) - - Mart. 23. « Nagy-Jeszenicz. 45 nap (Í^agc). ik a négy culminátií foldr it. ijzi terület közép- K.(M.) - Mart. 3. A culminátió. — Tik Gulmination. I. n. m. 21—25. Jtí— 30. 31—4. 5—9. 10—14. 15—19. ÍO— 24. 25-1. 2—6. 7—11. 12—1(1. 17—21. 22— 2lí. 3. 3. 1. 6. 24. 15. 6. 13. 11. 12. 8. 6. 1. A középszámok egymáshoz való helyzete tel- jesen megváltozott az előbbi évekhez képest, a dunántúli dombvidék túlságosan megkésett, a keleti hegyvidék pedig nagyon is korai. Tekin- tetbe veendő ugyan, hogy az idei középszámok más alapon számítattak, de az eltérések még igy is igen nagyok. A behatóbb tárgyalástól ennélfogva egyelőre tartózkodnunk kell. ®ie liegenfeitige Sage ber 3KitteI íjat fid) ben írü()crcn $5a£)ren gegenüber öoűig ueränbert, baè eügelínnb jenfeitë ber 2)onau Ijnt fid) überaué oer^ fpätet, iDöíjvenb bie öftliáie 6rf)ebimg für beiier un= gemein fruì) ift. ©è ift woí)l in 33etrad^t ju jteíien, ha'^ bie 3}íitteí in ben üorigen Sitji'^n nad) einer anbeten 2)íeíí)obe bered)net tourben, boá) finb bie 31buiei^ungen fo bebeutenb, ha^ luir um einer ein; geíjenberen Unterfudjimg bei'äeit nod) entf)aíten muffen. L. (F.) — Jan. 23. — (in) Temes-Kubin. - (XLIVa) Lk. (Sp.) — Mart. 23. — « Nagy-Jeszenicz. (XLIX.) J. (Sch.) — 60 nap (ÍTage). K. (M.) Feb. 23. 46. < — > Columba palumbus, L. (Colnmba paliinilms, L.) XLIVa. — Febr. 8. — (in) Temes-Kubin. XLV. — Mart. P2. « Prdima. « — (I 3. — (I Cséb. « — Febr. 12. — « Malomviz. 86 XLV«. — Marl. 25. XLVL — « 2i. XLVIT. —Febr. 17. Mart. 14. XLVIIa. —Febr. 9. « — Mart. 1 L « Febr. 14. « — " 21. « "15. XLVIII. - « 22. « — Mart. 1. « — « 12. « — Febr. 21. (I — (1 22. Mart. 19. Apr. 18. 4. ■ Mart. 16. « 15. « 17. . 17. XLVIII«. XLIX. — 0.- Ver bas:. Baracska. Felső-Lövő. Kőszeg. Nádasd. Sopron. Magyar- Ovar. Mácsa. Sajó. Cs.-Somorja. Ghymes. Selmeczbánya. Felső-Hámor. Leányvár. Mihálytelek. Javorinka. Úiiiz. Ta várna. Zuberecz. Liptó- Újvár. Szepes-Béla. L. (F.) ~ - Febr. 8. (in) Temes-Kubin. (XLIVa.) Sk. (Lp.) Mart. 19. « Mihálytelek. - (XL VII«.) J. (Seh.) 40 nap (^age). K. (M.) Febr. 28. ' 47. V Colymbus auritus, L. (Podiceps auritus, Jj.l XLVIII«. — Mai 2. — (in) Zólyom. 48. < — > Colymbus cristatus, T^. (Podiceps cristatus, L.l XL IV«. XLVa. XLVI« XLVII. Mart. 12. (in) Homolicz. « 23. - - « Ó-Verbász. Apr. 16. « Déva. II (). — II Simontornya. Mart. 12. Déva túlkéső. SCDO 5U ípöt. L. (F.) - Mart. 12. L. (Sp.)' ; -^ Apr. Cl. Zsáka, (in) Homolicz, — (XLIVa.) Zsáka. (XLVn.) II Simontornya. (XLV1«.> lí). <-&* Colymbus fluviatilis. Tinsi . (Porücops luiuor. (Im.i XLV«. {tt™|:|U} ^n. Ó-Verbö.z. II Felír. 21. « 0-Verbász. Vonu- lók. -- ßügler. XLVI«. .ipr. 5. i> Csaba. XLVIII. Jan. 2?. ,i Coturnix coturnix, (L.i K-'oturnix dactvlisouaus. Mey. ) XLIVa. — Apr. 19.— (in ) Kupinovo. (< — « 2L — « Temes-Kubiu. XLY«. Mart. 30. (1 Szaporcza. (( — rebr. 28. — M Réllye. (( — Apr. 1.5. — « Béllye. Szól. ©d)íagí. (l — Apr. 14. — « Ó-Verbász. « — Mai 8. — (( Petirs. (1 — Apr. 20. - (1 Déva. ti — « 29. — (( Réa. XLYI. — « 21. — « Babócsa. « — i< 2L — « R.-Szt.-Király. <( — (. 21. — {( Csokouya. (( — « 25. — (1 Zomba. r[)a(tnife ber aJíittel ber üier geograpíiiíc^en ©ebiete jeigt une, ha^ ber 3u9 ^»16= íer 9írt nur bem geogrnpbiiéen iinb uornef)inIidi bem ln)píoinetriid)en lî'influjfe untermorfen ift, iii bem bie SOíittel bem orograplnfiíien (S^arafter beè föeíiieteő eníjprecftenb ucrtbetlt finb. S)ie 5ßerti)et= lung ber 5?ateii ift bíejelbe nnc bei ber 9ìau($: fáiroalbe, unb gehört bal)er ber 3"Ö öer 9Bad)tel bem î:t)puê beë ©djuialbcnjuges 311. 5}ie (£ulmino= tion ift eine einfad)e, roas infofern lum ÍBebentnng ift, aló audj Ijier, mie bei Chelidon urbica, Ijeruor^ geí)t, bafe eine boppette (Suhnination nid)t bem Um= ftanbe .^ujufdireiben ift, bafí fkf) ber bppfoinetrifdie ÉinfíuB bebeutenb geltcnb mad)t ; ift bod) öicfer bei biefer 3írt felír bebeutenb unb roirb nodi burd) òaè bio[ogifd)e 3)íoinent nerftärft, mnhrcnb bie (Sulmi^ nation bod) einfadi bleibt. L. (F.) — Mart. 30. - - (in) Szaporcza. - (XLV«.) Lk. (Sp.) — Mai 19. — « Szepes-Béla. — J. (Sch.) — 52 nap (Jage). K. (M.) Apr. 26. -> Crex crex, (L.) lOrtygoniptra cro\, L.i XLIV«. Mai (i. - iin ) Temes- Kubin. XLVl. Apr. 25.-- (1 Zomba. Cuculus canorus, L. iCuCUlllS CiHlol'US, ],.) XLIV«. XLV. XLV«. XLVI. — Apr. I I . — « U. 8. — 7. — 13.— 13.— 10.— 10.— 11.— 17.— 18.— « o. 3. « 18. 9. « 4. 5. 3. Mart. 14. Apr. 10. (I 7. ■ Mai Apr. « — Mai Aiiuila. VITI. 9. — 11.— 11. — 16. — 20. — 21. — 21. — 20. — 21.— 20.- í>, 7. — 14. - -Jl. 2. 4. - 4. 5. — 3. — Ò. — 4. - 6. — 7. — 1. — 9. — 10.— C) (in) Zengg. (I Kupinov«. « Temes-Kubin. « Berzászka. (I Ujgradiska. « Plávna. (I Kimpulujnyág. a<3 9Jìittel bec. jQugellanbeo gleid) bem ber nörblid)en lïrbebung ift, mäbrenb ìia^j Mittel ber öftíid)en Grbebnng nod) früher ale òaii beâ Tieflanbeô ift. 'Jìad) ber heurigen 5ßertbeitung ber 'Daten neigt fibber 3ug6= tt)pu5 beo Äiifufe nu'br bem beè Storages ^u, roe-- nigftene in Ungarn. îiefe Uebereinftinunung ift aber íeine oollftänbige, menu roir and) annel;meii, bafe bie 2^iefebene l;euer infolge ber nerljältnife; möBig geringen ^ai)l ber 3^aten surüáblieb, unb mbd)tc fid) aud) in biefem 'Jatte nur auf bie Heber; einftimmuug ber Ü)íittel ber geograpí)if(^en ©ebiete rebueieren ; anberroeitige Uebereinftímmnngen finb nic^t nad)meiíibur. Siner eingebenberen Unter^ iuá)ung muffen roir une auc^ jeÇt — ebenfo roie im uorigen ^atjre — entbalten, iubem fid) fin ber jäbrüdjen 3]ertí)ei[ung ber Taten biôbcr febr roenig confiante Si'Sf nad)roeifcn laffen«. L. (F.) Apr. 1. (in) Topánfalva, Deés. L. (Sp.) — Il 3*1. - Il Zubcropz. J. (Sch.) - " 30 nap (STage). K. (M.) Apr. 15. 55. -'—> Dalila acuta, (L.) (])atila ;ii-iita, L.l XLVö. XLYI«. Il - Mart. 18. — (in) Ó-Verbász Il 30. — Il Boglár. « 5. - - Il Izsák. 56. -f^^> Emberiza calandra, L. (Kmbfri/.a luiliarn, L.l , XLV«. - iüJ^iäU (^^Ó-Verbász. XLM« — Il — I' Cmba. Il - « - Il Kolozsvár. XLVIf. — Il — Il Kőszeg. Il — Il — Il Jánosháza. XLVIII. — Mart. M. — « Cs.-Somorja. LXVIII«. I. âO. — Il Tavarna. Il — Apr. 4. — Il Ungvár. 57. -t^* Emberiza schœniclus, L. (Embei'iza schœniclus, Ij.i {uSLc} U^' Ó-Verbász.- Apr. 5. távoztak az utolsók. 3lpr. 5. äogen bie lelten ab. XLVl«. — » — II Kolozsvár. XLVIII. — Mart. 8. - « Gs.-Somorja. XLVIll«. — II 1. — (I Zólyom. ,"),s. <«->- Erithacus rubecula, (L.) lEritliacns rnbociila, L.) XLl\"a. Mart. 5. — (in) Kupinovo. II II 31. " Temes-Kubin. 0- Verbász. Mart. 15. — « Eéa. XLVI. - II 18. — II Berzencze. II II 18.—- liibiii unì) iysftí! finii jn fpät. Febr. 23. XLIX. L. (F.) Lk. (Sp.) J. (Seb.) K.(M.) — Mart. 10. — — « 20. — — « 16. — - Febr. 24. — (ini Koi^zefj. « Cs.-Somorja. IC Selmeczbánya. " Zólyom. II Ungvár. I' Ungviir. Vonulók. 3üg(er. II Nagy-Jeszenicz. II Zuberecz. II Liptó-Ujvár. Febr. 24. - (in) Liptó-Ujvár. Mart. 20. — « Nagy-Jeszenicz. 25 nap (íEagc). Mart. 10. in) Magyar-Ovár. — (XLVII«.) « Selmeczbánya. (XLVIII.) 4S nap rSage). Mart. 20. Falco merillus, (Gerini.) (Falco regnlus. Páll.) XLVII. Jan. 10— Febr. 3. (in) Kőszeg. XLIX. — Mart. 25. — « Liptó-Ujvár. — Utolsó. — 2e|ter. L. (F.Ì Lk. (Sp.) — Apr. I 1 J. (Seb.) K. (M.) 59. (■)2. -*-*->- Fringilla montifringilla, iL. iFriniíilla inontiiViiiirill;i, 1..) 60. Falco subbuteo, L. (Falco subljnteo, L.) XLV. —Jan. 93. XLVII«. Apr. 16. XLIX. — 11 28. (in) Piros. II Nádasd. II Liptó-Ujvár. Piros adata csak telelési lehet, s mint ilyen eddig egyedül áll a magyar irodalomban. S)aê Satum »on ^^iroê fann nur ein Uebenoin; terungêbatuiu fein, uni) ftcljt aie fold)eC' in ber un= 9ariid}en Literatur bisber ganj ifoliert. 6 1 . ve-»- Fringilla cœlebs, (L.) (Fringilla cœlebs, L.) ^LV. {r^^J (in) Újvidék. XLV«. — XLVI«. — II 0- Verbász. « Kolozsvár. Az utolsó! £ : Sic Icljtcii : XLV«. — Apr. 15. — lin ) Ó-Verbász.Azöm Febr. elején távo- zott. — !Ser größte %{)t\{ jog 3lnfang Jeber ab. XLVI«. ~ Mart. 28. — II Kolozsvár. XLVIII« . — Apr. 15. « Ungvár. 63. V Fringilla nivalis, L. (Moiitilringilla liviilis, L.I XLIX. — Febr. 28. (in) Szepes-Béla. 64. ^ > Fulica atra. L. (Fulica atra, - -) XLIV«. -Febr. 19. -(in Temes-Knbin. XLV. ~ Mart. 3. — II Plávna. II S. II Cséb. XLV«. — Felai-. 12. K Szaporcza. « — II 2. II 0-Verbász. XLVI. — Mart. 2. II Zomba. <( -Febr. 13. « Királyhalom. (f — II 2. II Sinatelep. (t — Apr. 2. II Battonya. XLVI«. - - II 2. (1 Simontornya. « — Febr. 18. « Izsák. (( — Mart. 1. II Czibakháza. « — Apr. 11. II Kolozsvár. XLVII. <■ 17. II Kőszeg. 11 — Mart. ;! 1 . Jaák. II — Apr. <25. II Herény. II — Mart. 20. « Balatonfőkajár. 93 XLVII. - Mart. 1 2. — (ini Zsáka. XLVIII. Apr. 30. — « C^.-Somorja. Feltűnően szét válnak az alföld februáriusi és a dombos hegyvidék"'márcziusi, sőt áprilisi adatai, bizonyságául annak a nagy hatásnak, melyet a hypsometrikus befolyás ennek a faj- nak a vonulására gyakorol. 6el)r auffaűenb ift ber Untcrfcbieb <;u)iíd)en ben gebetbaten beê Siefianbeô unb ben ')Mxi-, fogar aiprilbaten bea .^ru^eU unb SBerglonbeâ; ein S5e= raeiê, rote feljt ber 3"9 öiefer 3lrt bem ^ijpi'ometri- jdien Êinffniîe unteriuorfen ift. L. (F.) Lk. (Sp.) J. (Sch.) K. (M.) Febr. Í. - (in) Ó-Verbász. — (XLVa.) - Sina- telep. (XL VI.) Apr. 17. — « Kőszeg. (XLYII.) 75 nap (ÍCnge). Mart. 6. 65. <** Fuligula fuligula, (L.) iFulis cristata, L.) XLVIII. — Apr. 17. — (in) Cs.-Somorja. 06. **> Fuligula hyemalis, iL.i iHarelda glaciális. L.I XLVIII. - Apr. 24. — (in) Cs.-Somorja. 67. <— > Fuligula nyroca, (Güld.) (Nyroca leucophthalmos, Ij.I XLVI«. — Apr. 3. — (in) Izsák. 68. •<-&>■ GaUinago gallinago, (L.) (Gallinago scolopaoiaa, Bp.) XLIVa. XLV«. (I XLVI. XLVI«. - Mart. 10. — (in) Temes-Kubin. II 5. — (I 0-Verbász. — I. 14. — — Apr. 16.— Temesvár. Nagy-Eiiyed. Mart. 24. — « Eévfülöp. — (I 10. - « — Grus grus, iL.) Mart. 24. — « Leányvár. XLIV«. XLV. (drus c-inurua, l;.l — Mart. 10. II 29. (in) Kupinovo. 11 Vulkán.— >K.(0.) 94 X].\ «. ^- Mart. 39. " — Apr. 10. « — Mart. 17. II « 28. II — Apr. 7. II — Maxt. 24. XI.YI. — .. 6. 3. II — II IS. N. XL Vir/. XLYI]. XLYlIa. XL VIII. XLVIII«. (•>. Apr. 13. II 14. Mai 7. Mart. 19. II 24. Apr. 4. 1. Mart. 16. " 1.5. I. 28. 10. Apr. 19. -2H. Mart. 1 8. Apr. SO. Mart. 1 5. Ap7\ -20. ■ Mart, j 5. ■ Apr. 29. (NO. I lini Labasincz. 36 drb. -^ 36 et. -) " Petirs. II Lugo s . ->ÉK. I' Holbák. Il Nagy-Borosnyó. Il Kovászna. Il Sinatelep. Il Lippa. Il Tótvárad. — 50 drb. -^ É. - 50 2t. -> N. " Lemhény. Csapat É.-róI -> Ny. — ?ííU3öonN. -^W. I' Sósmező. Csapat É.-ról -^ Ny. — ^luguonN. ^W. I' Czibakháza. Il Jaák. » Szombathelìj. « Puszta-Peres. Il Sárköz-Ujlak. Il Leányvár. Il Nagy-Tárkány. Il Körösmező. Il Mocsár. Il Yiszoka. Il 0-Kemencze. — -^ ÉK. (NO.Ì Il Nagii-Berezna. — > E. (N.) (I Nagy-Berezna. ->É. (N.) " Dnbrinics. Il KoszLrina. Il Csornoholovii. Il Sztavuu. I' Lyuta. Il Ticha. Az idei sorozatb(')l is látható a daru felvonu- lásának hasonlósága a gólyáéhoz, az adatok el- oszlása teljesen ugyanaz, még a hosszú átvo- nulás okozta megkésesek is láthatók Petirs, Nagy-Borosnyó, Nagy-Berozna stb. adataiból. Az a kevés adat, a mi a dunántúli dombvidék- ről való, szintén igen késői. A csekély anyagból sajnos nem lehet e két felvonulás közti liason- lósáffot még behatóbban részletezni. -'lud) am Der Ijeuriöcii 3ieil)e ift Pie eU'opc Ueber= einftiminung bee Avanic^jiigcs mit öem beê ©tordieè ,^u eríehen ; bie 3>evtí)oilung ber Taten ift ganj bie= feíbe, fogar bie biircli Pen íanoien ìurdì-iuj neriir: íaá)ten íBerÍpatungen finb aus ben Taten uou '|>etir5, ilagDi'Soroeniip, ííagiv^-öere^na u. \. m. ev ííd)tbar. Tie roenigeu Taten, meídje bem .'oiigel íanbe ienfette ber Tonau entflammen, jeigen audi bebeutenbe 5l^erfpätung. älne bem geringen 'û)îate= riale laffen fid) leiber bie 3tnalogien biefer jioei 3üge nid)t eingebenber oerfolgen. L. (F.) Lk. (Sp.) J. (Seh.) K. (M.) 73. <- XLIY«. XLYI«. — Mart. 3. — (in) Lippa. (XL VI. — Apr. 14. ~ II Jaák. (XLYll. - 43 nap (Sage). Mart. 23. ■ Himantopus himantopus, iL.) iHimantopus autumnalis, Haas, i Apr. 18. 3. (in) Temes-Kubin. II Boglár. 74. < — >■ Hirundo rustica. L. (Hirundo rustica, L. ) Az 189'J. év tavasza beérkezett kb. 4000 adut alapján feldolgozza Gy. Gaál Gaston úr. Tie im ^vrübíinge 1899 eingefanbten ca. 4oOO Taten luerben Don §erru ©a ft on non ©aiíl ju &x)\úa bearbeitet. 75. < — ^>- HydroGhelidon leucoptera, (Mkisn. et ScHiNz.) ( Hydrochelidou leucoptera, Mbisn.) — Mai 6. — (in) Temes-Kubin. Hydrochelidon nigra, (L.) iHyilrocliclidon fipisses, L.) — Apr. 19. — (in) Temes-Kubin. — « 22. — II Ó-Verbász. — Mai 10. — (I Sinatelep. — .\pr. 8. — (I Cs.-Somorja. XLIVa. 76. XLIV«. XLV«. XLVL XLYIII. Sinatelep túlkésö. Sinatelep ^u fpät. 77. '— > Hypolais hypolais,, (L.i (-Hypi)lais icterina, Vieill.) XLV II. — Mai 14. (in) Kőszeg. XLYIII. Apr. ('). — . II Cs.-Somorja. 95 78. XLV«. « XL VI. XL VI«. Jynx torquilla, L. (Yuiix torquilla. L.) Apr. 1(1. Mart. 21. « 27. • — Mai Apr. XL VII. « XL VII«. XL VIII. (, XLIX. L. (F.) Lk. (.Sp.i J. (Sch.i K. (M.) 10. - 9. — 12.— 13. — IS. — 8. - T). — 9. — 11. — '21. ~ [-2. - 21. — 18. — 28. - Mart. 21. Apr. 27. — 38 iiap (2;ai}e) Apr. 10. (in) Béllye. (I Kéa. (I Nagy-Enyed. « Révfülöj). (I Csaba. « Kolozsvár. — (Linder.) (I Kolozsvár. — (Tarján.) (I Felső-Lövő. Il Kőszeg. Il Nádasd. Il Cs.-Somorja. I' Selmeczbánya.- (Vadas.) Il Selmetjzbánya. ( Gretzmacher. ) Il Tavarna. Il Ungvár. Il Liptü-Ujvár. «' Szepes-Béla. (in) Eéa. (XL Va.) Lanius coUurio, L. il^ainus collurio, L.l XLVIII. XLVIII«. (t XLIV. T»Iai 11. II l^>. 1. 11 10. II 9. - liii) Sclmeczbánya.- (Gretzmaeher.) " Selmeczbánya - (Vadas.) II Zól.yom. II Tavarna. II Ungvár. II Zubereuz. Homolic:, Temes-Kubin, Déva, Zomba és ííoniáf-Löó' adatai túlkoraiak, s azért a közéj)- szám megállapításánál egyelőre nem jönnek figyelembe. A multévi feldolgozásban említett jelenség, hogy a legkorábbi adatokat — még a történelmi anyag tanúsága szerint is — mindig a dunántúli dombvidék adja, ezektői eltekintve az idén is kifejezésre jutna, természetes azon- ban, hogy ily körülmények között az eredmény bizonytalan s igy a behatóbb tárgyalástól még tartózkodnunk kell, míg nagyobb anyag áll ren- delkezésünkre. Sie Sateii oon .ipoinolicj, 3; e m e s = 11 ub in, ® é u a, 3 m ha. unb ^ o v luí t ^^ Ä ö b fino ^u f nilj unb roerben befeíiatb bet ber 33eftimiiiuiig bee mitt; leren S^ageê einftroeilen unfeer 3tc^t geíaiien. ®ie in ber üorjäbrigen 33eavbeitnng erroäi)nte (Stîd)ei= niiiuj, ììo.^ — OiUá) lant bea í;i)'toriíd}en 9J{ate= riafeè — ìxxè i^ügellanb jenjettê ber 2)onau immer bie friilìeften 3)aten abgebe, märe, abgefeben uon biefen alläufrüben Xaten, and) benor jn erfeben, nnter földben Umftänben aber müjjen mir Sebeuten tragen, bie eingebenbere Unterincbniuj fortäufegen, unb muffen marten mit berfelben, biè une reid)(i= d)ereâ îlîateriale jur SÍerfügung ftebt. XLIV«. — Mai 5. - - (ini Mitrovicza. 1 (( - Apr. "2. - (1 Homolicz. L. (F.) — Apr. 14. - - (in) 1 .Jaák. (XLVII.Ì <( — Mart. 25. II Temea-Kubin. Lk. (Sp.) — Mai 15. — II Zuberecz (XLIX) XLV. - Mai 6. - (1 Újvidék. J. (Sch.) — 32 nap (Í^age). XLV«. — Apr. 5. t( Déva. K. (M.) Mai 4. XLVI. — « 5. K Zomba. — — Mai 6.- — II Sinatelep. 80. ^-^ - Lanius minor, Gm XLVI«. — (1 — fl 5. 10. II Nagy-Enyed. Izsák. 1 Lanius niiiior, Gm.) (( — II 4.^ (1 Csány. XLV«. — Mai (1. — (in 1 Béllye. « (( 6. - - II Csaba. {i Apr. 30. II Ü-Verbász. « — II 7. - — (( Kolozsvár. XLVI. - Mai 9. — II Nagy-Enyed. XLVII. — Mart. 7. - -- II Horvát-Löö. XLVI«. — II 2. - II Izsák. (( Mai ?,.- — I( Kőszeg. « - Apr. 29. II Csaba. « Apr. 14.- - ,. •Taák. II — Mai G. — " Kolozsvár. (Lin (( — Mai 3. - — « Herény. der.) « Apr. 2.5.- — Luscinia luscinia, (L.) (Erithacns luscinia, L.i XLYIa. 18. — 11 Izsák. 82. ■<^y>- Larus ridibundus, L. (Laj-iis riilibuiiiliis, ],.) XLIV«. — Febr. 20. — (in) Temes-Kubin XLV«. Mart. i8. « 0- Verbmz. XLVI«. - Febr. 18. - - II Izsák. Locustella fluviatilis, Wolf. (Locustella Huviatilis. Wölk.) XLVI«. — Mai 8. — (in) Kolozsvár. XLVIII«. — Apr. 3(». - II Cs.-Somorja. 84. <—* Locustella luscinioides, (Hav.) I líocnstclla liisciiiioiili's. Sav.I XLVI. - Apr. 22. — (in) Nagy-Enyed. XliVI«. II 10. II Kolozsvái'. (Linder.) Ki AHI. II :í(). II Cs.-Somorja. 85. ■< — ^^ Locustella naevia, (Bodd.) (Lüfiistella na'via, Bobd.i XLV«. Api-. 23. — (in) Ó-\erbáHz. XLVI 11. I. 30. (' Cs.-Somorjii. XLIV./. XLV«. Luscinia philomela, (Bbchst.) ( iM-itliai-iis [)liiliiin(;la, T>.) XLM. — Apr. 17. — (in) Királybaloiu. (I II 22. — II Nagy-Ku}ud. !)7 XLM«. Apr. '.I. (ill) Csabu. (I - « 13. « Kolozsvár. XL VIII«. — « 14. — « Zólyom. « — CI 17. — (I Ungvár. L. (F.) — Apr. t». — (in) Csaba. Lk. iSp.) « 2:2. « Nagy-Enyed. J. (Sch.) 1 4. nap (2;at3e). K. (M.) Apr. 15. SS. -^*->- Mergus albeUus, L. (Mergus albellus, L.) XLVIIl. — Mart. S. — (in) Cs.-Somorja. 89. f-*^ Mergus merganser, L. (IMei'gus merganser, L.l XL VIII. Jan. 15 — Apr. 8. (in) Cs.-Somorja. XLVIIl«. — . 23. - « Zólyom. 90. < — > Merops apiaster, L. (Merops apiaster, L.) XLIV«. — Mai 13. (in) Mitrovicza. II — Apr. 2(». — Milvus migrans, (Bodo.) (Milvus Korscliun, Gm. I XLIV« — Mart. 28. — (in) Temes-Kubin. XLV«. — II 29.— I. Béllye. XLVI«. — Apr. 14.- II Kolozsvár. (Lin- der.) Il - « 15. — « Kolozsvár. (Tar- ján.) XLVIIL — (I 1. — (I Cs.-Somorja. L. (F.) - Mart. 28. — « Temes-Kubin — (XLIV«.) Lk. (Sp.) — Apr. 14. — Il Kolozsvár. (XLVI«.) J. (Sch.) - 18 nap (Xaù,e). K. (M.) - Apr. 2. 93. -e— > Milvus milvus, (L.) (Milvus ictinus, Sav.i XLVI. — Febr. 23. (in) Nagy-Enyed. XLVI«. — Mart. 10. — « Kolozsvár. (Tar- ján.) XL VIII«. — .1 10. — II Zólyom. •1 — « 29. — II Tavarna. L. (F.) Febr. 23. « Nagy-Enyed. — (XLVI.) Lk. (Sp.) — Mart. 29. « Tavarna. — J. (Seb.) — 35 nap (STage). (XLVIIIa.) K. (M.) Mart. 11. 94. <— > Monticola saxatilis, (L.) (Monticola saxatilis, L.) XL VIII. Mai 5. - (in) Selmeczbánya. 95. *— > Motacilla alba, (L.) (Motacilla alba, L.i XL1\«. Febr. 23. - (in) Zengg. f Telelt I r- . — i Übeiimntevte / " hnpm.OVu. 13 08 XLIVm. XL^^ — Febr. ;3. — Mart. 15. — (in fl ) Temes-Kubin. Fuzsine. XLVI. (( — Mart. i>l. — fl 8. — Ún fl ) Nagy-Enyed. Kézdi-Martonos. « — « 2. - fl Plávna. XLVI«. — fl 11.— fl Marczali. « — Febr. 15. ■ Telelt 1 tìbcnointertc ( — Febr. 1 5. - (1 « Karavukova. Újvidék. Malomviz. 4. fl 10. - fl 15. - fl fl Izsák. Csany. Csaba. — Apr. 10. - « 9.- fl Merisoi. ' Vulkán. « — " 12. - 2. — fl Albák. Eeketó. XLVa. - Mart. <28. — Febr. 18. — H fl Petrilla. Ivanovoselo. fl — « 11. fl (1 Majuidi'- dorilo. Kolozsvár. « (( (( <( <( « — Mart. 7. — fl 4. — — Febr. 27. — — fl 23. — — Febr. 18. — 1 Telelt 1 'Ükvrointcitcl — Mart. 15. — fl « fl (( fl (1 (( Szentes. Szaporcza. Béllye. Apatin. Szonta. 0- Verháaz. Kövesd. « « fl fl /4. - fl 13. — « 18. — fl 1 5. — — fl 98. - — fl 14. — H fl fl fl fl fl (Tarján.) Kolozsvár. Linder. Torda. Herbu s . G.-Szt.-Imre. Görí/.-UvcgrHfir. Palota-Ilva. <( <( — Febr. 24. — — Mart. 1. — fl fl Kiszetó. Petirs. XLVIl. — fl 14. - — Febr. 12. — (1 Laposnya. Felső-Eör. (( — « 14.— fl Bulz. fl - fl 12.- fl Felső-Lövő. (t « (( — fl 15. — — Apr. 10. — — Mart. 18. - (1 fl « Preguza. Bukova. Déva. (( fl « Apr. 15. - — Mari. 29. — — Febr. 25. - fl fl fl Grodnó. Sámfáivá. Rohoncz. « <( (1 — Febr. 18. — — « 18. — — Mart. 16. - fl fl fl Béa. Nagy-Sink. Kovászua. (( fl <( — Mart. 4. — — Febr. 15. — — Mart. '28. — fl « fl Kőszeg. Perenye. Jaák. XL VI. « — fl 7. — — Febr. 9. - fl (( Berzencze. Háromfa. - Febr. 20. — « 21. — « « Herény. Sorok. (( (( — Mart. 7. — — fl 7. — fl fl Babócsa. . Péterhida. fl — Mart. 10. — - « 10. - fl fl Szombathely. Köveskút. « fl « — Febr. 9. - — « 11.— — fl 9. - — Mart, li.— — fl 11. — — fl 11.— fl fl fl fl fl fl Rinya-Szt-Király. Mesztegnye. Csokonya. Kutas. Nagy- Korpád. Jákó. « XLVll«. (( iiii(i Keleti hegyvidék. — Ocfllirtiir CTrlictmiig. L. (F.) — Febr. 15. - (in) Malomviz. Lk. (Sp.) — Mart. 26. — « Felső-Fernezely. L. (F.) — Febr. 12. — (in) Horka. Lk. (Sp.) - Mart. 20. - « F.-Nagymezo etc. J. (Sch.) — 37 nap (^age). K. (M.) Mart. 10. Culminátió. — Sie (Culmination. I. 11. m. 31—4. 5—9. 10—14. 15—19. 20-24. 25—1. -2— li. 7-11. 12-it;. 17— Jl. --'2 -20 2. 4. 5. 12. 8. 9. 13. 38. 32. 11. 1. Az adatok szabályszerű eloszlása a multévihez képest némileg megváltozott. Az Alföld most is a legkorábbi, következik két nappal későbben a dunántúli dombvidék, körülbelül ugyanaz az in- tervallum, a mi a múlt évben volt, 'A különbség az északi és keleti hegyvidék középszámainak viszonyában nyilvánul, a mennyiben az északi hegyvidék a múlt évben korábbi volt a keletinél, az idén pedig későbbi, igaz hogy csak két nap- pal. Azonban az adatok idei eloszlása is ugyan- azt a vonulási typust mutatja mint a tavalyi, a dunántúli dombvidék majdnem olyan korai, mint az alföld, tehát aránylag korai, a keleti hegj'vidék középszáma mindössze két nap2Dal korábbi, mint az északi hegyvidéké, tehát arány- lag késő. Látható, hogy ennél a fajnál a bevo- nulás iránya nyugat-keleti, éppen ügy mint a múlt évben. Az alföld és északi hegyvidék középszámai között kétheti különbség van, a mely főleg a hypsometrikus befolyásnak tulajdonítandó; lát- juk, hogy ez igen jelentékeny. A culminátió kettős; a miért? kérdésének fejtegetésébe nem bocsátkozhatunk, mert még nincs elég tapasztalatunk ezek állandóságára nézve. S)ie regelmäßige SSertíieiíung ber Datm í)at fid) öer i)oriäf)rigen gegeuüder einigermaßen geänbert. 2)aê ^ieflanb f)at aná) Iieucr òaè früljcfte 2)iittel, bte; fem folgt mit einer SBerfpätung non jiuei Xaa,en — lieinat)e baôfeibe Jjuteroall, rote im üorigen "^ai^xe — ì}aè §üge(Ianb jenfeitê ber ®onou. S)er Unterfcliieb gegenüber bem üortgen ^aljre jeigt fid) in ber 33er= anberung ber ÏÏiittel ber öftlid)en nnb nbrblid)en ®r: Hebung ; biefeê roar nämlid) im üorigen ^al)ve ein früt)eree, unif)renb eê l)cner ein fpäteree ift, obgleid) bie îtifferenj nur jroei Xage beträgt. SDod) 5eigt ain^ bio beurige 33ertl)eiiung ber Daten benfelben 3i'l}ö= tDpus, roie bie üorjäbrige : bnö ~J)îittel beo .§ügel= lanbeo jenfeite ber 3^onau ift betnaije fo frnl}, roie i)a§: ber S^iefebene : auf biefem ©ebiete uoIiäiei)t fid) beninad) bor 3"9 oer bä Í tnifjmäßi g früí), bie öftíídje (Sríjebung ift nur jroei %aQe frűí)er atê bie nörblid;e, unb ift bemnad) üerbä(tni§ = mäßig f p ä t. @ê ift ju erfel)en, ha'^ bie Sefiebe; hing in einer roeft:őftlid)en 9ìid)tung nor fid) get)t, gerabe fo, roie im oorigen ^a^re. ®ie aKittel beê 2;tefianbeê unb ber nijrblid)en (Srf)ebung jeigen eine 5^iffcren3 iron ^yuci ÍBoáen : biefe íDifferenj muß größtcntljeile bem b'jpfoiuetri-- fedeli ©infíuffe äugefd)rieben roerben, roe(d)e beni: nad) feijr bebentenb ift. Die Kulmination ift eine boppelte: Mi, «aßaruiUi' fönnen roir freilid) nod) nid)t beantioorten, ba roir bieder nocb ju roenig ®rfai)rung über bie ©tabilität berfelben beft^en. Országos közép : Sanbeêmittel : L. (F.) — Febr. 3. ~- (in) Temes-Kubin. - (XLIV«.) Lk. (Sp.) — Mart. 26. — " Felsö-Fernezely iXLVII«.) J. (Sch.) — 52 nap (STage). K. (M.) Mart. 5. 1)6. -S-&* Motacilla boarula, Tenn. (Motaeilla lioarula, L.l XLV. XLVa. XLVla. « I Tel oit 1 (Ül>cnBÍntcrte( Mm-t. '27. - ( Tflelt I ittbcrroiiUcvtcj (.in) Újvidék. (( 0- Verbász. « Csaba. " Koloszvár. « KŐKzcg. 101 XLYIl«. Mart. 11.— XLvm. — Febr. 4. — (1 — Mart. 1.-- l( — .. IG. — XLYIII«. — .. 11. XLIX. — « 16.— « - Febr. "2. — « 1 Telelt 1 ' ítbenrintettcf « — Mart. '.». Cs.-Somorja valószínűleg telelési adat. a ê.i© û m V j a 3)atum bebeutet roabvfí^einUc^ Überrointerung. L. (F.) ~ Mart. 1. (in) Meleghegy. — (XLVm.) Lk. iSp.) - « 16. — " Körösmező. — (XL Vili.) etc. J. (Seh.) — 15 nap (ï^age). K.(M.) Mart. 11. lin) Nyék. XL VI«. — Apr. 19. (in) Kolozsvár. — « Cs.-Somorja. (Linder.) « Meleghegy. XLVII«. — « 15. Il Budapest. « Kőrösmező. XL Vin. . — (( 22. « Cs.-Somorja. « Osszada. XL Vili«. ' — (( 15. — Il Zólyom. « Zuberecz. fl — fl 17. — « Tavarna. « Liptó- Újvár. (Erti.) L. (F.) — Apr. 15. — (in) Csaba. (XL Via.) " Liptó- Újvár. — etc. Erdöhatóság. — Lk. (Sp.) — (1 22. — Il Cs.-Somorja. — ^orftbeljörbe. (XLVm.) ' « Szepes-Béla. J. (Sch.) — S nap (iîage). \ arr i-a} r\^ Ác'i o í"1 o T. K. (M.) — Apr. 17. 97. <- XLIVa. XLV«. XLVI. XLVIa. Motacilla flava, (L, iMotacillii flava. L.) XLVIL XLVIII. XLVIIIa. L. (F.) Sk. (Sp.) •T. (Sch.) K. (M.) — Apr. 15. — Mart. 22. - — Apr. 8. — Mart. 26. — Apr. 11.- — Mart. 30. - — Apr. 1. — Il 13. — >: 3. — (I 5. - Il 6. Mai 2. Apr. 12. Mart. 22. (m) Mai 2. Il 42 nap (î^age). Apr. 8. Temes-Kubin. O-Verbàsz. Sinatelep. Nagy-Hantos. Izsák. Szarvas. Csaba. Kolozsvár. — (Linder.) Velencze. Cs.-Somorja. Jálna. Zólyom. Tavarua. 0-Verbász. (XLV«.) Zólyom. — (XLVIIIr/.) 08. < — >■ Muscicapa atricapilla, L. (Muscicapa atricapilla, L.l XLVI«. - Apr. 15. — (in) Csaba. II Kolozsvár. — • (Tarján.) Apr. 15. Il IS. 99. " — > Muscicapa coliaris. Sechst. (Muscicapa coliaris, Bechst.) XLV«. — Apr. 15. — (in) 0-Verbász. XLVI«. — Il 15. — K Csaba. Il II 18. — (I Kolozsvár. (Tarján.) XLVII. — « 25. - Il Kőszeg. XL Vin. - - Muscicapa parva, Bkchst. (Mnseioaiui parva, Bechst.i XLVm. — Apr. 10. — (in) Meleghegy. 10:*. -«^^Numenius arcuatus, iL.) (Nnmeuius arciuatus, L.) L. (F.) — Febr. 5. — (in) Kis-Harta. iXLYI«.) Lk. (Sp.) — Mart. 1 2. — « Ó-Verbász (XLV«.) •T. (Sch.ì - 36 nap laflcM. K. (M.) — Febr. 24. 103. -<-^ Numenius phaeopus, (L.) (Numenius phiBopus, L.) XL VI«. — Febr. 23. - (in) Izsák. 104. XLIV«. XLV. XLV«. Nycticorax nycticorax, (L.) ÌNyctiaradea nycticorax, L.) Mai 6. — (in) Zengg. — Apr. 15. (( Kupinovo. Mart. 12. — « Temes-Kubin. Apr. 10. — (I Plávnii. Il 10. — (I Ó-Verbász. XLIV«. Febr. 15. - (in Ì Temes-Kubin. XLV«. Mart. 12— Apr. 9. « Ó-Verbász. XLVI«. - Febr. 5. 11 Kis-Harta. « ^- « 23. - II Izsák. « -üíarí.27. - II Csaìtij. « — Febr. W. — « Csaba. (Linder). <( — 11 1 5. (( Csaba. (Tarján.) XLVII. — A}yr. 3. II Felsó'-Eör. (1 Mart. '1. II -Jaák. II — Apr. A. II He.rény. (1 — Oedicnemus œdicnemus, (L.) (Oedicjiemus ci'epitaiis, L.l XL VI«. — Apr. 15. — (in) Izsák. XLVIII. — Il 20. — Il Cs.-Somorja. lOß. <— > Oriolus oriolus, (L.) (Oriiilus liall.iula, L.) XLIV«. — Apr. 20. — (ini Kupinovo. fl — « 21. — II Temes-Kubin. XLV. — (1 26. — II Plávna. H — (1 7. — ' Czibahhdza. Il — Il 24. — Il Csaba.. Il — Il 28. Il Magyar-Gorbú. Il — Il 21. — Il Kolozsvár. (Tarján.) (I — Il S?y. — Il Kolozvár. — (Linder.) Il — Mai 3. — Il G.-Szt.-Imre. 4. - Ortigometra porzana, (L.) (Ortygometra porzana, L.) XLIVa. — Apr. 25". — (in) Temes-Kubw. XLVa. — « 9. — " Ó-Yerbász. XLVIa. - « 16. " Izsák. « - (I 9. — « Kolozsvár. XLVIII. — (I 4. - « Cs.-Somorja. XLVIUa. — « 18. — « Tavarna. Temes-Kubin túlkésönek látszik. Az idei fel- vonulás a multévihez képest nagyon megkésett. 2; e m e ê = Ä u b i n erfdjeint su fpät. S)er f)eurtge 3ug f)at fid) bem üorjöbrigen gegenüber ungemein üerfpätet. L. (F.) — Apr. 4. — (in) Cs.-Somorja (XLVIII). " Lk. (Sp.) — Pavoncella pugnax, (L.) (Pliilomaclms pnguax, 1^1 XLIV«. — Febr. 15. — (in) Temes-Kubin. XL VI«. — ■ Mart. 18. — « Kolozsvár. XLVII. Apr. 3. I' Velencze. XLVII«. Mart. 27. — « Pribékfalva. L. (F.) - Febr. 15. — (in) Temes-Kubin. (XLIVa.) Lk. (Sp.) — Apr. 3. — « Velencze. — (XLVII.) J. iScb.i 48 nap (î^age.) K.(M.) Mart. 17. " 114. <-*-> Pelecanus onocrotalus, L. (Pelecaiius onocrotalus, L.) XLIV«. Apr. 30. (in) Temes-Kubin. 115. -< — >- Phalacrocorax carbo, (L.) ((iraculus Ciirbo, I,.) XLIVa. Apr. 11. (in) Temes-Kubin. XLVin. — Mart. 8. « Cs.-Somorja. 105 \l(\.< — ^Phalacrocorax pygmœus, (I'atj..) ! Lk. (8p.) ((Iracnlns py^maiis, Pali,.) XTjR'a. Apr. 4. - (in) Kupinovo. « — II J1. — (I Temes-Knliin. 1 1 7. -! — >- Phylloscopus acrediila, (L.) J. (Sch.i K. (M.) Apr. JC). (ill) Lipti')- Újvár. iXlJX.) Î0 nap (î^age). Mart. 29. 11'^. < > Phylloscopus sibilator, (Bf.chst.; iFicetliilM sybilatrix, L.i I r ictîauiïi J lilt t, j)ki;b SI.; XLV«. — Apr. 21.- Un Ó-Verbász. XLIV«. — Mart. 13. -(in) Ïemes-Kubin. XLVI«. (( 16.— « Kolozsvár. — XLV«. — 11 29. — <( 0-Verbász. (Linder). XL VI. Apr. 15. « Zomba. XLVII. - - (' 22. — (( Kőszeg. (' 4. « Sinatelep. XL VII«. (1 22. — « Nádasd. K — Mart. 31. — (( Nagy-Enyed. « <[ 19. « Budapest. XLVI«. - - Apr. 5. (( Eévfülöp. XLVIII. fl 20. (1 Cs.-Somorja. Phylloscopus trochilus, (L.) « (( — Mart. 10. Apr. 19. (( <( Kőszeg. Jaák. (Ficedu a trnchi ns, J-.i « — II 1. (( Herény. XLVII. — Apr. o. (in ) Veleucze. « — II 2. — « Sorok. XLVII«. — II 22. - (1 Nádasd. « — Mart. 25. (( Szombathely. <( — Il 8.- II Sopron. XLVII«. — II 20. ^ (( Nádasd. (( — Il 15.— II Budapest. « — I. 21. (. Sopron. XLVIII. — Il 9. — II Cs.-Somorja. ii — Apr. 3. « Budapest. XLVIII«. — (1 26.— 11 Zólyom. XLVTII. — Mart. 8. « Cs.-Somorja. XLIX. — Il in. - II Zuberecz. (( -'Apr. IJ. « Meleghegy. XL VIII« . — II 5. (1 Zólyom. L. (F.) — Apr. 3. — II Velencze. — « — Mart. 30. (i Tavarna. (XLVII.) II — 11 28. « Ungvár. Lk. (Sp.) — Il 26. — II Zólyom. — XLIX. — Apr. 4. <( Nagy-Jeszenicz. (XLVIII«.) « — .1 10. 11 Zuberecz. J. (Sch.) — 24 nap (S^^nge). (I — II 16. — II Liptó-Ujvár. K. (M.) Apr . 13. Zomba, Izsák etc. túlkésö, valamint Cibak- háza túlkorai adatait elhagytuk. Dk su ipäten î)aten non 3 o m b a, 3 ,^ s lí f f tc- unît haè alísiifrüíje Don 6 5 i 6 a f (; á ä a lourìieii meggeiaffeii. L. (F.) — Mart. 8. — (in) Cs.-Somorja. (XLVIII.) Aquila. MU. 1 20. -< — > Platalea leucorodia, L. (Platalea leucorodia, L.I XLIV«. — Mart. 16. — (in) Kupinovo. II — Apr. 30. — II Temes-Kubin. XLVI«. — Mart. 28. - « Eévfülöp. « — 11 12. — II Izsák. 14 106 l!21. - Plegadis falcinellus, (I l'Ibis falcinellus, L.) XLIVa. Apr. is. — (ini Kupinovo. « — « 18. « Temes-Kubin. XLYI«. — (1 11. CI 0-Yerbász. XL VI. — Juii. (I — « Sinalelep. XLVI«. -- Apr. IC. « Kolozsvár. (Linder.) (1 — (t 77.— " Kolozsvár. — (Tarján.) L. (F.) Lk. (Sp.) J. (Seh.) K. (M.) 122. -<- XLY«. XLVL (I XLYI«. — Apr. 11.— - « IS. — IS nap (î^age). Apr. 16. 0-Verbász. — (XLYa.) Kupinovo. — (XIJY«.) etc. Pratincola rubetra, (L. iPratincola rubetra, h.) -Apr. 18. — (in)Eéa. XL VII. XLVII«. XLYin. II XL VIII«. XLIX. 8. Mart. 30. ^ Mai 8. Apr. 77. - « I (■). - Mart. -27. « 18.- Apr. -2± — •20. — ■ .( 28. — — « 20. — — Mart. 17.— Mai 1 2. — Apr. 25. — Sinatelep. Nagy-Enyed. Izsák. Kolozsvár. — (Tarján.) Kolozsvár. — (Linder.) Felső-Lövő. Sopron. Cs.-Somoria. Meleghegy. Zólyom. Tavarna. Ungvár. Zuberecz. Szepes-Béla. Jzsák adata tiílkéső. Safáfé ©atiim ift ,íu |>ttt. (F. L.) — Mart. 17. — (in) Ungvár. Lk. (Sp.i — Mai 12. — « Znberecz. .1. (Seh.) — 57 nap (Snçie). K. (M.) — Apr. 14. 123. -í — ^>- Pratincola rubicela, iL.1 XLV«. (l'ríitincolu ruliicola, Ij.i XLVl. — XLYI«. XL VII. XLVII«. XLVIII. Il XLVIII«. Ajir. 15. Mart. 9. « 14. (I 11. I. 24. .1 10. (I 13. Apr. 1. Mart. 3. 1. 31. « 18. Ai)r. '20. Febr. 25. Mart. 20. (in) SiiuiU'lcp. II Krakkó. II Nagy-Enyed. II Csufud. II Izsák. II Kolozsvár. II Kőszeg. n Nádasd. II Sopron. II Nagy-Somkút. II Cs.-Somorja. " Meleglwgii. II Zólyom. II Tavarna. Béíi. Sinatelep és Meleghegy a többi állomás- hoz képest túlkéső. 3)ie ®aten »on "Sica, ® i ii a t e I e p un^ 'JJÎ e = I e 9 {) e g i) ítn^ öen aníeren otationen gegemiber 3" ÍPfit- L. (F.) — Febr. 25. — (ini Zólyom. — (XLVIII«.) Lk. (^Sp.) — Apr. 1. — (I Nádasd. ■ — (XLVII« .Ì J. (Seh.) — 3(i nap (STage). K. (M.) Mart. 15. 124. -<-&>Rallus aquaticus, L. (Rallus aquaticus, L.) XLV. XLV«. ïeli'lt 1 rointertcj I Teil. (Übcvroir Mart. Ifi XLVI«. (in) Újvidék. II 0- Verbász. (I Ó-Verbász. Vonu- lók. — Si'fll'-'^'- « Kolozsvár. I . Ti.lrlt I lilbenoìtitcìtcl XLVII«. — Febr. 19. - « Nádasd. Apr. 18. - Kén. .\ádasd adata valószínűleg telelés. ®aê S)atum non 5Ì á b a ê b tiejielit ficb uuidr; fáieiníict) auf Überunnteruiig. 125. <— > Ruticilla cairii, ( Gerbe.) XLIX. — Apr. 6. - (in) Lii^tó-Ujvár. 126. <— > Ruticilla phœnicura, (L.) XLIV«. l\Iart. 13. — (in) Temes-Kubiii. XLV«. — II 19. — II Eéa. XLVL Apr. 7. — « Nagy-Enyed. XLVI«. - Mart. 21.— « Eévfülöp. I(t7 XLVI«. Mart. 12. (in Csalia. « — Apr. 12. (1 Kolozsvár. — (Linder.) XL VII. - - (( 15. (( Felső-Lövő. XLVII«. Mart 31. « Sopron. XL VIII. Apr. 22. (( Cs.-Somorja. « — (( 3. <( Selmeczbánya XL VIII«. — (( 19. « Zólyom. « — « 7. « Tavarna. (( — (( 13. (( Ungvár. XLIX. — « 30. « Zuberecz. <( — (( 20. — — (( Liptó-Ujvár. L. (F.) Mart. 12. - (in) Csaba. (XLVIa.) Lk. (Sp.) — Apr. 30. - « Zuberecz. J. (Seh.) — 50 nap (iTage). (XLIX.) K. (M.) — Apr. 6. 127. ^-> Ruticilla tithys, L. (Ruticilla tithys, Scop.) XLVa. — Mart 22. — (in ) 0-Verbász. XLVI. -- Apr. 7. — (1 Nagy-Enyed. XLVI«. (1 9. — (( Izsák. « — (1 15. (1 Csaba. XLVII. — Mart. 16. ^ (1 Kőszeg. XLVII«. „ 18. - « Nádasd. (( — « 17. (( Sopron. XLVIII. • 22. . <( Cs.-Soiiiorja. XL VIII«. -— • 28. - (( Zólyom. ■ (I — (1 20. — (1 Horka. (( — « 24.— (1 Tavarna. (( « 18.— Scolopax rusticola, L. (Scolopax rusticola. L, XLIV«. XLV. XLV«. 1 , Ï0ll>lt [ lübmuimovlcl (in K'upiiioi'o. Mart. 19. — « Homolicz. " 18.-- II Temes-Kubin. II 10. — il Karavukova. II 29. — II Malomvicz. Apr. 5. — (1 Vulkán. Mart. 8. - II Ivanovoselo. Febr. 2(5. — (1 Delkovácz. í Telelt 1 lülieiiniiitcvtel « Béllye. Mart. U.— <( Béllye. Vonulók 3ügler. Febr. 15. ^ (1 Szonta. Mart. 6. — « Doroszló. « 23. — K Temesvár. II 20. — II Kövesd. Febr. 8. (1 Kiszetó. Mart. 20. - II Labasiucz. II 23. — II Petirs. II 15. - « Bulz. Apr. 7. — (( Bukova. Maii. m. - (1 Déva. (Kostka.) 22. — II Déva. (Erdő hat.) (. 17. — Sterna hirundo, L. iStenia tiuviatilis, Nai'M.i XLIY«. Fehr. 1. -- (in) Ternes- Kv bin XL\a. — Apr. !). « O-Verbász. XLYI. Mai 13. — « Sinaielcp. XLVIII. Apr. 1.5. — (1 Cs.-Somorjii. Temes-Kubiii adata túlkorai és eddig párat- lanul áll irodalmunkban ily korai érkezés. Siimtelep aránylag késő. T^aê ®atum non Í* e in e s = Ë n b i ii ift \u friib, biober [)aben mir in unferer i'itteratur fein Seifpiel non einem fo früben 3"9^- © i n a t e 1 e p ift vex- pltnifimafíig fpöt. l;i-J. -(-©-> Sturnus vulgaris, (L.) (Stuj'ims vulgaris, L.l Umftanbe erííart, baf; fid) ber <őaupt,^ug beuer be= XLIV«. — Febr. 20. - (in ) Kupinovo. beutenb fpäter nottäcig aie im uorigen '^al)xt. 35ic « — Alari. 19. « Homolirz. (£uiminatiou ift eine boppelte, maê auf eine Unter-- « 1 ïdelt 1 ) tìkvnjìnlevle ( i( Temes-Kubin bred)ung beê ,3ngeê beutet. XLV. - Mart. ^8. — « Pldvna. XLV«. — « 4. — (( Szaporcza. L. (F.) —Febr. 8. — (in) Kiszotó. (XLY«.) (1 í Telelt 1 1 Übetraiiitfvto ( « Béllyc. Lk. (Sp.) — Apr. 18.— « Szikla. — (1 — (1 « 0- Verbdsz. (XLVIII«.) « — Febr. 11.— (f Kövesd. J. (Seh.) — 7(» nap i%ai\c). « — i( 14. ~ (1 Kiszetó. K. (M.) Mart. 20. (( — Mart. 2. — {{ Labasincz. (( — Febr. 20. - » Petirs. lliO. -K>-> Serinus serinus' (L.) « — Apr. 15. — <( iJrva. (( — Febr. 1 2. — « Rèa. iSei-inus liiirtulainis. Koch.i XLVI. — Apr. W. — (1 Zomba. XLV«. — Apr. 7. — (im Ó-Verbász. (( — Febr. 10. — (( Sinatelep. XL VII. « IG. « Felső-Lövő. (( — « 11.-- (( Sistarovecz. '< — Febr. S. — « Kőszeg. (( « 15. — « Mészdorgos. XLVIII. —Apr. 18.— « Cs.-Somorja. (( — « 14. — (( Dorgos. XLVIII«. — V 7. — « Ungvár. « — .c 1.5. — « Zabálcz. XLIX. — " 10. .. Znbereez. (( — .. 21. — (( Lalasincz. " — « 20. - 11 Liptó-Ujvár. (( — (. 26. — (( Topánfalva. « — " 14. - (1 Szepes-Béla. fl — Mart. 14. — « Lupsa. « — .. 17. — 41 Galacz. Kőszeg valószínűleg telelésre vonatkozik. fl — « 2. — « Alsó-Szolcsva. Köfíeg's Tatum bejiebt fid) maí)rfd)ein[id) auf « — Febr. 15. — (1 Nagy-Enyed. ílberminterung. XLVI«. — « 12; — « Misefa. « - Mart. 24. - (( Simontornya.. L. (F.) - Apr. 7. (in) Ó-Verbász. - « Í Telelt 1 Übcnointcttc ) l( Izsák. (XLVcí.) (( — Febr. 12. — (( Csany. Lk. (Sp.) — « 20. — « Liptó-Ujvár. .1 — Mai y. — « Czibakiiáza. (XLIX.) « — Mart. 8. — (1 Csaba. J. (Sch.) - 14 nap (STage). (í — « 20. — (1 Albák. K. (M.) Apr. 13. « — « 3. — (t Magyar Gorbó Ill XLVl«. — Mart. 3. — « — Febr. 6. — " ■ — Apr. '■Jl. « Febr. 18. -Mart. 18. ~ (I — A}»: 6. — — Febr. 28. — — « 27. - — Apr. 10. — « — Mart. 20. — « — « 20. - " — « 23. - XLVII«. - Febr. 18. — « — <. 23. — (' — Mart. 8. — II — II 13. — XLYIII. - Febr. 22. — II — (I 16. II — II 15. - (I — 16. — II - Mart. 1.5. — II — II 18. - II II 15. — XLVm«. — Febr. 24. II — Mart. 3. — II — Febr. 27. II — Mart. 20. — (I 10. - XLIX. — Febr. 21. — II Apr. 5. — (I — Mart. 30. — (in) Kolozsvár. « G.-Szt. Imre. II Bó'dö)i. Il Felső-Ijövö. (I liohoiK'z. « Jaák. « Herény. II Sorok. II Szombati lelij. (I Deés. II Nagy-Honda. II Bethlen. (I Nádasd. (I Magyar- Óvár. II Felsö-Tárkány. II Debreczen. II Cs.-8omorja. 1' Ghymes. II Melegbegy. II Leányvár. (I Nagy-Tárkány. II Bustyaháza. II Körö.smező. II Zólyom. II Tavarna. II Mocsár. II Viszoka. « Ungvár. II Nagy-Bittse. II Liptó-Ujvár. II Szepes-Béla. Lk. (Sp.) — Api Egyes szemmelláthatólag tülkésö adatokat elhagytunk. Az anyag sajnos csekély, s ig}' nem bocsátkozhatunk a felvonulás behatóbb tárgya- lásába. Annyi látható, hogy tetemes késés mu- tatkozik a legészakibb és az északkeleti része- ken, mig az alföld és a dunántúli dombvidék, továbbá az előhegységek koraiak. ©inige augenfáieiiilid) jii fpäte Taten iimríeii eliminiert. SDaë Sliateriaíe i)"t íeiber aeriutj, fo bafe mir eine einç(ef)eiiiioro llnteriudiiiiui beo S^HU'S biefer ?lrt einer fprtteren 3eit ontjeimftellen tniifien. ©0 uiel ift 5u erfeijeii, bafe bie nijrbiidjften nnb oie norbi.i|tlid)en S^fieile Deo Saiibes bebeutenb ueripä= ten, luiilirenb bie Xiefebeue, bas eügelíanb jenfeitâ ber ®onan unb bie 'i'orgeöirge feíjr frii[;e 9(nfnuft jeigen. L. (F.) - Febr. 6. — (in) Görg. Szt.-Imre. (XLVI«.Ì .J. (Sch.i K. (M.) 133. < XLVI. (( XLVI«. XLYU. Ő. — (in) Liptó-üjvár. tXLIX.) — 5Í) niip (!Ìage). Febr. 28. Sylvia atricapilla, (L.) (Sylvia iUricapilla. \..) Apr XLVII. XLVII«. — Apr XLVIII. — Il XLVin«. 16.— II 23. — 16.- 1 6. — 19.-- Feln: 16. - 16. - 8. — 11.— 26.-- 17.— 10. in) Sinatelep. II Nagy-Enyed. (I Kolozsvár. (I Felső- Lövő. Il Kőszeg. Il Pápa. Lőve. — Geschossen. Il Nádasd. Il Sopron. Il Cs.-Somorja. Il Zólyom. Il Ungvár. Il Zuberecz. Habár ez a faj már részben Dalmácziában is telel, mégis étrhetetlen jelenség Pápán&k febr. 16-iki adata. Inkább telelésnek lehet azonban tartani, a mennyiben ezt a fajt hazánkban néha deczember havában is lehet találni, míg ily korai érkezésre még nem volt példa. r(iuHi(}I bieíe 9írt tfieidueife fájon im lüblidjen Salnirtjien übevmintcvt, ift biefeö früljc Tatum uon ^^dpa büd) unerflaríid). (Sljev fönnte eâ fi($ bod) um Übevaiinterung íianbeln, inbem biefc 9lrt bei iinS mand)innl noá) hn Te.^ember jn finben ift, nuitjvenb eine földje fvüt)e 2lnfunft gan5 beifpieHoô baftel)t. L. (F.) Apr. 8. (in) Sopron (XLVil« Lk. (Sp.) — (I 26. — II Zólyom. (XL VIII«.) .1. (Seb.) - 19 n ip rXage). K. (M.) — Arp. 16. i:!l..<- -> Sylvia cur ruca, (L.) (Syh-ia iMiiTuca. L.) XLV«. — Apr. 23. — (in) liéa. XLVI. — II 8. ~ II Nagy-Enyed. XLVI«. — (1 9.— II Csaba. (( — 1. '■•. — « Kolozsvár. (Linder). XLVII. - 20. II Felső-Lovő. (( — II 17. II Kőszeg. Ili XLVII. — Apr. 11.- (in) Velencze. XLVII«. — « 2á. II Nádasd. « — Mart. 18. - - II Sopron. II — Apr. 1 G. - - Il Budapest. XLVIII. — (I 22. Il Cs.-Somorja. Sylvia nisoria, (IJechst.) (Sylvia nisoria, Bechst. I XLV«. XLVII. XLVIII. XLVIII«. Apr. 30. Mai 4. Apr. 29. Sylvia simplex. Lath. (Sylvia liortensis, Kechst.) XLVII. — Apr. 24. — (in) Kőszeg. XLVII«. — ,1 22. — Il Nádasd. XLVIII. - (I 22. — (I Cs.-Somorja. XLVIII«. — Il 21. — Il Tavarna. « — Il 17. — (I Ungvár. XLIX. — Mai 22. — Il Zuherecz. Zxiherecz ismét egy hónapi különbséget mu- tat fel a többi adatokkal szemben, de daczára annak, hogy ez a késés bizonyos fokig állandó, nem vehetjük figyelembe. A yonulás t. i. az egyes fajok elterjedésének határpontjain — a milyennek Zuberecz is látszik rendetlenül szokott lefolyni és gyakoriak az ilyen késések. 3 über e e .^ ueiipätet roiebcr unt cinen i'olleii "Híonat iiei^en ^ie anberen Stationen; tvo(;beni bieíe ~ÍHn'Ípatniii^ bio auf einen ijeiuitfen WvaD confiant eríd)eint, foiineii luii- biefeè SDatunt bod) nic^t accep= tieren. !Der 3iiö '}.d)i ndmítd) an ben ©renäpunften ber aSerbreitunö einer 3lrt — aio iiield)er and) -^^w- berecä ju betraditen ift — gcrobijnlid) imrelniä§iii ror fii^, unb fommcn foldiei^eripätungen öfter por. L. (F.) — Apr. 17. — (in) Ungvár. — (XLVIII«.) Lk. (Sp.) — II 24, - .1 Kőszeg. (XLVII.) J. (Sch.) 8 nap (%üa,ei. K. (M.) Apr. 21. 137. XLV«. XLVI. XLVI«. -> Sylvia Sylvia, ( L.) (Sylvia ciuci-Bii, Bechsï.) - Apr. 15. — (in) O-Verbász. — (I 22. — II Nagy-Enyed. XLVII«. (I XLvni. XLVIII«. (( XLIX. II 22. — 21. ~ 19. Mart. i8. — Apr. 22. ~ II 28. — II 24. — II Kolozxvár. — (Tarján.) Il Kolozsvár. — (Linder.) Il Nádasd. 'I Sopron. Il Cs.-Somorja. Il Zólyom. Il Tavarna. — Mai 22. — Il Zuberecz. Zuberecz túlkésö és Sopron túlkorai adatai elmaradnak. ^aè alljufpäte 3)atnni uoii 3 " l^ ^ i" ^" ^' í ""i^ bas ailäufrübe mm Sopron bleiben meg. L. (F.) — Apr. 15. — (in) Ó-Verbász. - (XLV«.) Lk. (Sp.) ^ II 28. — II Zólyom. — (xiiVIlIa.) J. (Sch.) — 14 nap (îage). K. (M.) — Apr. 21. 1 38. < — > Totanus glareola, (L.) (ïotaims glareola, 1j.) XIjV«. - Mart. 22. (in) Ó-\ erbász. r.i'.l. ^ ' Tetanus hypoleucus, (L.) (ïringoidus liypoliüieus, !..( XliV«. — Mart. 24. (in) Ü-Verbász. (1 -Apr. IC. - Il Eéa. XLVi. Il 7. — Il Nagy-Enyed XLVI«. Il 5. — « Kolozsvár. XL vu. - Apr. S. — (in) Velencze. XLYIII. — Febi: 4. — « Ca.-Somoija. " — Ai)r. 9. — « CK.Soiuorja. XLVIIIa. -' Mai 10. — « ZóUium (( - — Mart. 30. — " Ungvár. XLIX. Apr. 22. — « Liptó-Ljvár. Cs.-Somorjáról már a második telelési ada- tot kapjuk erről a fajról, az első J8ÍÍ7. január IG-ika volt. Zólyom túlkéső. 2>oii 6ê.:@otnoria eröatteii luir jdjou baê sroeite ÍUicrmiiiteniiigebatuin, öaö evfU' luar^nn- 1 '>/ 1 8!I7. 3üli)om i|t all ípat. L. (E.) — Mart. 24. - ún) Ó-Verbász. — iXLV«.) Lk. (Sp.) — Apr. 22. - « Liptó-üjvár. — (XLIX.) J. iScb.) — oO nap (í^age). K. (M.) Apr. 7. 140. < — >- Totanus nebularius, Gunx. (Totauus glottis, L.l XLIV«. — Mai 6. - (in) Temes-Kuliin. 141. -«-e-í- Tetanus ochropus, (L.) (Totaims ocliropus, L. ) XLV«. Mart. 13. — (in) Ó-Verbász. XLYI«. — « 17. — " Kolozsvár. — (Linder.) " " 18. - II Kolozuvár. — (Tarján.) XL Vila. — Il 27. — « Pribékfalva. XLVIII. — Febr. 4. — « Cs.-Soiiioij<(. r's.-.SV/wíO/;/'« valószínűleg telelési adat. (Se. = © morj a'ê Satum lu'sioiit fid) roaí)r= frfieinlid) auf ílíieririinterunii. 142. -< — »-Totanus stagnatilis. Buchst. (Totaniis stagnatilis, Iíechst. I XLIV«. — Febr. 28. (im Temes-Kubin. 1 43. -e&> Totanus tetanus, (L.) (Totamis t-alidris, L.l XLVr/. — Mart. lU. - (in) Ó-Verbász. XLVI«. — Mart. Is. (ini Kolozsvár. XLVII«. — II 27. — (1 Pribékfalva. L. (F.) - Mart. 5. — (in) Izsák. (XLVI«, Lk. (Sp. — II 27. II liévfüJöp. — (XLVItt.) etc. J. (Sch.) — 23 nap (îîage). K. (M.) Mart. 20. XLVI«. « Aquila. Vm. 27. II Révfülöp. 5. — II Izsák. 1 44. ^^^ Tringa alpina, L. (Ti-iiiga alpina, L,) XLA7II«. — Apr. 5. — (in) Zólyom. 1 45. -s^-* Tringa minuta, Leisl. (Tringa minuta, Leisl.I XLVIII. — Apr. 20. — (in) Cs.-Somorja. 14(i. -f-,^ Turdus iliacus, L. (Tnrdus iliacus. L.i XLV«. Mart. 17 — Apr. Ki. (in) Ó-Verbász. XLVIIL — Febr. 14. — i. Cs.-Somorja. 1 47. <«^ Turdus merula, L. (in) Homolicz. II Vulkán. II 0-Verbász. II Déva. II Zomba. « Sinatelep. II Kézdi-Martonos. II Sósmező. II Kis-Harta. II Csany. II Magyar- Gorbó. II Palota- Uva. II Jánosháza. II Balatonfőkajár. II Puszta-Peres. II Nádasd. II Felső- Tárkáiuj. II Cs.-Somorja. II Selrneczbánija. II Nagy-Tárkány. II Kőrösmező. II UJvásár. II Oviz. II Nagy-Jeszenirz. (I Kaproncza. 1.5 XLIV«. - Mart. 22. XLV. 1 Telelt 1 ' UÈerraiiitcvtel XLV«. — Febr. 23. Turdus musicus, L. lïurdus musicus, L. XLIY«. XLY«. XLVI. XLVII. « XLVII«. « XLVIII. « XLVIII«. (I (I XLIX. — Mart. 10. — Febr. 2ü. -Mart. 1. -- Febr. 13. — « 11. — « 14. — « is. Mart. 5. — « 12. — Febr. 19. •— Mart. 3. — Febr. 23. — « 14. Mart. 4. — (I 5. — Apr. 2. — Mart. 15. " 20. - Apr. 8. — Mart. ;), — Turdus torquatus, L. iTui'ilus torquatus, I,.| - Mart. 29. — (in) Csaba. -Apr. 11.-- II Palota-Ilva. — II 5. — II Körösmező. — Mart. 26. — « Ungvár. — Apr. 8. — II Zuberecz. — Mart. 19. — « Szepes-Béla. — Mart. 19. — (in) Szepes-Béla. (XLIX.) — Apr. 11. — Il Palota-Ilva. (XLVI«.) — ' 24 nap líiage). Apr. 1. 151. < — >■ Turtur turtur, (L.) (Turtur auritus, Gray.I XLIV«. XLV. XLV«. XLVI. Apr. 14. — (in ) Kupinovo. Mart. 17. « Honiolicz. Apr. 4. - « Ïemes-Kubin .1 15.— (( Vojnic. Mart. 30. — (( Plávna. Apr. 15. - (( Cséb. Apr. Ki. « Béllye. .1 16. — (l O-Verbász. « 20. — l< Kövesd. (1 28. — {( Labasincz. 24. — (( Petirs. 5. - .. Zomba. Mart. 18. <( Baracska. Apr. 22.— Sinatelep. II 14. - l( Lippa. (1 20. — (1 Sistarovecz. 115 XTjVI. Ain: 30. — (in) Mészdorgos. « n 18. — (I DorgoR. « — « 20. « Zabák-z. en biober befannten, nähert fidi aber am meiften bem ber ?)iaud)fd)iualbe. Tie (iulmiiuv tion ift eine einfad)e unb — obuiol;! um eine '^^en^ tabe früher — ber uorjäbrigen beinahe uöllig g(eid). L. (F.) Mart. 30. - (in) Plávna (XLV). Lk. (Sp.) —Mai 1.— « Horka (XLVm«). J. (Scb.) 33 nap ('Zaç^(). K. (M.) — Apr. 19. l.J2. <- -> Upupa epops, L (Upupa epops, L.i XLIV«. — Apr. 3. — (in ) Zengg. « - ,. 8. ~- (( Kupinovo. <( — Mart. 27. — <( Temes-Kubin. XLV. - Apr. 13. — (( Cséb. XLV«. — » 10. (1 Béllye. <( — « 10. (I Apatin. « - Mart. 17. - (1 ()-Verbász. « - Apr. 4. — l( Kövesd. <( — Mart. 17. — 4( Kiszetó. (( — Apr. (>. — (( Labasincz. (( — « 11.— (1 Petirs. « — Mart. 29. - (( Branyicska. « — » 21. - « Eéa. XLVL — Mai 3. — (( Zomba. (1 Mart. 25. - <( Királyhalom. <( — Apr. 18. — (( Siuatelep. (( — « 2. — |t Brattonya. <( — Mart. 27. — (( Lippa. <( — Apr. 4. — (( Sistarovecz. II — Vanellus vanellus, (L.) (Vanellus cristatus, L.l XLVI«. XLVII. XL VII«. XLIV«. (( Febr. 23. - - « 13. (in ) Kupinovo. Temes-Kubin. XLY. — Mart. 10. — (( Karaviikova. XLVa. <( (( <( — Febr. 28. — — « 21. — — « 24. — — (( 15. — Szaporcza. Béllye. Apatin. Szonta. « •- « 20. - (1 Ó-Verbász. <4 — mifl. L. (F.) — Febr. 17. — (in) Nagy-Enyed. Lk. (Sp.) —Mart. 28. - « G.-Libanfalva. •J. (Sch.) — 40 nap (%aqe). K. (M.) — Mart. hJ. Északi hegyvidék. Slüriilic^c (Sttfebiins. L. (F.) Lk. (Sp.) J. (Sch.) A'. (M.) Jan. 25. (ini Köhidgyarmat. Mart. 28. — « Zólyom. 63 nap (S^age). Culminátió. — ®ie (íulminatíon. I. IX. 21—25. 36-31». 31— i. 1. 1. 1. m. K»— 14. l.^i— 19. 20—24. 25—1. 2—6. .5. 6. 8. 6. 13. -11. 12— 16. 17—21. 22—26. 27—31. 5. 1. 1. 4. 3. A sorozat meglehetősen tarka, a mi úgy a középszámok elhelyezkedésében mind pedig a oulminátióbau is nyilvánul. Hozzájárul ehhez, hogy a keleti és északi hegyvidék csak kevés adattal van képviselve, a dunántúli dombvidék adatainak a fele pedig cumulative érkezett be. Mivel következtetéseink igen gyenge alapokon állanának, ennélfogva a behatóbb tárgyalástól még tartózkodnunk kell. T'ie 9icil)c ift jiemlid) hunt, luaè and) tuis ber Ííertfjetlung ber ÌDÌittcl uno ano ber Eulmination ,ìii erfehcn iit. 3iufecrbeiu unii; n.od) in 33etrad)t i^c^ogen luerboii, baf; bie öftlidje mib iiörbliáie ®r= ÌH'buiuTi äiemltd) íáinHic^ oertveten ift unb bie §älfte ber TìQten bea |>tìge[ianbeè jenieitò ber ì^onau cu: inulatiu an une gelangten. Unfcre g-oigerungeu luiirìieii ttuf ^n idiuiadicr ©ruublage fufeen, fo bafì mir bie eingehenbere llnteriuc^ung unteriaffeu. L. (F.) Lk. (Sp.) J. (Sch.) K. (M.) •Jan. 2.5. — (in) Köhidgyarmat.— (XLVIII.) - Mart. 28. - « Görgény-Libán- falva (XLVIr/ì. - Zólyom. — (XLVIII«.) — 63 uap (ì^age). — Febr. 27. Már a bevezetésben és a feldolgozás folya- mán kiterjeszkedtünk mindarra, a mire egy ilyen, egy év adataira támaszkodó feldolgozás- ban kiterjeszkedni lehet, már csak a rendes ki- mutatások vannak hátra : az áttelelt fajok, a megszállás időtartama és a vonulási naptár. Az áttelelök száma az enyhe tél következté- ben ismét megszaporodott, mindössze 35 faj telelt át. Eendkívül feltűnő Cerchneis vesper- tina, Sterna hirundo, Sylvia atricapilla és Tota- nus hypoleucus téli előfordulása. A másik két kimutatás alig ad tanúságot ; lát- ható az a mit már Middendorf Sándor felis- mert, hogy minél korábbi az érkezés, annál nagyobb az ingadozás. Ez természetesen nem állhat meg egészen, a mennyiben az ingadozás más tényezőktől is függ, nemcsak a korai ill. késői felvonulástól. A korábban, megfelelően és későbben érke- zett fajokról való kimutatás az idén elmaradt, mivel a történeti anyag középszámai még a régi módszer segélyével vannak kiszámítva, s így az ideiekkel nem hasonlitliatók össze. Mivel az átszámítás meglehetősen hosszadal- mas munka, ez akimutatás a jövő esztendei fel- dolgozásra marad. Az idei év jellege, hogy t. i. késő-e vagy korai, ennélfogva eldöntetlenül marad. 3n bem SBormorte unb im tìaufe ber Bearbeitung berührten nur fdjou beiläufig aûe fragen, meld)e mau in einer iold)en, nur auf einjä£)rigen, jiemlidi lüdeniiaften 33eobaá)tungen bafierenben Bearbeitung berühren tann; eè folgen nun nod) bie geuiöí)nlicE)en í^abeűen : Überiuinterung, Befiebelungebauer unb Sugêfatenber. Sie 3tii)I ber übeninnternben Strien Ijat fid) in^ folge bes íeí)r gelinben ÎSinterê mieber üermel)rt^ inègefammt űbenuinterten 35 3írten. Befonbers auffallenb ftnb bie Überrointerungabaten con Cer- chneis vespertina, Sterna hirundo, Sylvia atri- capilla unb Totanus hypoleucus. Sie jiuei folgenbeu Xaliellen geben uno fauni 120 etimtô Seiiicvfenôuu'vtl)cô, iiiiv bic fdioii non 9Í. v. W i b Í c n ti r f f aiiëiieiprocl)ciio Iheic îiaf? bie ©aliuanfunçi iimio gvofìcv" ift/ je friiljer bie (ietiTf= fenbe 3lrt anfonimt, ift aiiè benfeiben cifid)tlid). ^reiiid) ift audi biefe îocfe iiid)t (■\aiis unaufeditbav, inbeiii bic 3d)uiüiiíiiiuv aiifìor ber früljcii rcfp. fpäten 31nfunft and) noc^ uon anbercn ^actoren ttb= flängig ift. Sie Überfiditötttbellc uou ben früber, ,;nv i)ouuil)n= ten Seit ""^ ipäter nnoiefoninieuen 3(vten mnfite bcuer megbleiben, inbem bie Üiittel beö l)iftonfd)en îlîoterialeè nad) einer anbeven 3)ietbobe bered)net untrben, unb fo bie ^Bergleif^ung nic^t geftattet ift. "3^0 bie 58eved)nung ber neuen ïïîittel eine iieniltdi lüngmierige l'lrbeit ift, luirb biefe Überfidit erft in ber foígenben "i^earbcttung erfd^einen. î^ev Cit)araf= ter beo i^sn&reè, nnmlidi ob früb oíev fniit, bíeibt bnber eiuftiueilen uueutfdiieben. -<-^> Accentor viodularis (h.) -^«-> Alauda arveìisis Ij. Anas òo.sc/i((.s L. Anas crecca L. Aìiser anser L. Anlhus pratensis (L.) Ardeu cinerea L. Botaurus stellaris (Ti.ì Buteo ìruteo (L.) Cercìineis tinmiiìcnla (,L.) Chloris cldoris (L.) Cirais aerugiìiosus (Ij.) Circus cyaneus (L.) Columba oeuas L. Columbus fluvialiìis Tunst. Coturni:!' cotnrni.r (L.) Emberiza calandra L. Emberiza scboen ictus L. Erithacus rubecuìa (L.i Falco subbuteo L. Fringilla coelebs (L.) Gallinula cJiloropus (L.) Motacilla allia (L.) Motacilla boarula Tenn. Numenius arcuatus (L.) Pratincota rubicola (Íj.) Battus aquaticus Tj. Scolopax rustirola L. Serinus serimis (Tj ) Sterna Idrwulo (L. i Stitrnus vulgaris (L.) Sylvia alricnpilta (L.) Totanus hypoteucus (L.) Totanus ochropus (L.) Turdris meruta L. <-e->- ■«-&> ■i-e->- •«-e-»- Az 1899. év folyamán átteleltek : Jsm :yaf)re 1890 iiberrointevtcn : (in) Ungvár. « XTjvidék, Béllye, ()-^'t■l■bász, Izsák, Nádasd, Cs.-Somorja, Szombatliely. « Újvidék, O-Verbász, Kolozsvár, Jánosháza. « O-Verbász, Kolozsvár. « Kis-Harta. " Izsák. 1' Cs.-Somorja. n Cs.-Somorja. II Újvidék, Csaba, Kolozsvár, Kőszeg. ie fotgeiibeii Sírten 4*11111011 SüSCii s7 Turtur turtur 33 75 Alauda arborea 32 1± Lanius collario 32 70 Botaurus stellaris 31 (•i3 Charadrius dubius 30 t)3 Cuculus canorus 30 B3 Merops apiaster 30 c.á Micropus apus 30 60 Totanus liypoleucus 30 59 Luscinia luscinia 29 57 Anas boschas 26 57 Colymbus cristatus 26 56 Fringilla cœlebs 25 55 Euticilla tithys 25 53 Ardea purpurea . 24 52 Phylloscopus trochilus 24 52 Turdus torquatus 24 50 Ciconia nigra 23 48 Totanus totanus 23 48 Circus cyaneus 22 45 Cerchneis vespertina 21 45 Clivicola riparia 21 44 Muscicapa grisola 21 43 Acrocephaius palustris 20 42 Larus ridibundus 19 42 Muscicapa coliaris 19 42 Sylvia atricapilla 19 42 Milvus migrans 18 40 Anthus triviális 16 40 Caprimulgus europœus 16 4^ Sylvia cuiTuca 16 38 Motacilla boarula 15 37 Ortygometra porzana 15 36 Luscinia philomela 14 30 Serinus serinus 14 36 Sylvia Sylvia 14 36 Lanius minor 13 36 Phylloscopus sibilator 11 36 Muscicapa atricapilla 8 35 Plegadis falcinellus 8 35 Sylvia nisoria 8 34 . Sylvia symplex 8 Aquila. \XÚ. lü 122 Magyarország vonulási naptára 1899-re. UiuKivnë ^-{ugöJdalenbcv füv IS'.t'.l. Mil Ap 3br. 22 *•»->- Alauda arvensis Ij. « 23. *^>- Circus cyaneus (L.) a 23. <«-> Columbíi (jL'nas (L.) « 24. -«-'^Numenias.arcuatus (L.) « 26. ■«-'^ Anas penelope L. « 27. *—> Alauda arborea L. « 27. <-&> Larus ridibundus L. .. 27. ^^—> Vanellus vanellus (L.) « 28. < — > Columba palumbus L. « 28. ■*-©* Sturnus vulgaris (L.) art. 1 <—> Anser anser (L.) '1. < — > Turdus musicus (L.) ]\Iotacilla alba (L.) .( 6. -t— > Fulica atra L. « ',). < — > Anas querquedula L. (. 10. -<-e^ Anas boschas L. fl |t». -( — >■ Anas erecca L. (1 10. <-&> Fringilla cœlebs ( 1 j. i c. II. '— > I\Iilvus milvus (L.) « 11. -<^^ Motacilla boarula Tenn. (( 14. -<-e^ Gallinago gallinago L. « 14. -i-e^ Turdus merula L. « 15. -< — >■ Pi-atincola rubetra (L.) « IC). < — > Botaurus stellaris (L.) (. 17. < — > Pavoncella pugnax (L.) « 20. -te^Erithacus rubecula (L.) « 20. *^*> Scolopax rusticula L. « 20. -^-e^ Tetanus totanus (L.) « 21. -<^^ Anthus pratensis (L.) « 21. •<—> Ardea cinerea L. (1 21. -< — Í- Colymbus cristatus L. « 23. -< — >■ Grus grus (L.) « 24. *-e->- Accentor modularis (L.ì « 2.5. ■«-&->■ Cercbueis tinnuucula (L. « 25. *— > Euticilla titbys L. « 27. <— > Circus aeruginosus (L.) « 28. -< — >- Ciconia ciconia (L.) « 29. < — > Pbylloscopus acredula (L )r. 1. < — >- Gallinula chloropus iL.) 1. -< — > Turdus torquatus L. « 2. ■< — > Milvus migrans (Bodd.) « 2. -< — >■ Saxicola œ nan the L. Apr. 5. < — > Ardea purpurea L. < — ^>- Charadrius dubius (Rop.) -<^ — ^>- Ciconia nigra (L.i < — > Nycticorax nycticorax (L.) ■f — >- Euticilla phœnicura (L.) -<— > Upupa epops L. " — > Totanus hj'jjìoleucus (L.) -t— > Motacilla flava (L.) -< — > Clivicola riparia (L.) -< — >- Jynx torquilla (L.) ■< — > Ortygometra porzana (L.) -< — ^ Chelidonaria urbica (L.) -»-&> Serinus serinus (L.i -< — > Anthus triviális (L.) -« — > Phylloscopus trochilus (L.l -< — ^>- Pratincola rubetra (L.) < — >■ Cuculus canorus L. - — > Luscinia philomela ^Bechst.) -< — > Acrocephalus arundinaceus (L.) < — > Coracias garrula L. < — >- Muscicapa coUaris (Bechst.1 •hèy>- Plegadis falcinellus (L.) -< — > Sylvia atricapilla (L.) < — > Sylvia curruca (L.) -* — >- Muscicapa atricapilla L. -< — > Luscinia luscinia iL.) -< — >■ Turtur turtur (L.ì f — > Pbylloscopus sibilator Bechst. < — > Caprimulgus europœus L. -f — >■ Sylvia simplex Lath. - — > Sylvia Sylvia (L.) < — >■ Cerchneis vespertina (L.) -< — ^>- Coturnix coturnix (L.) ■Í — >• Oriolus oriolus (L.) < — > Muscicapa grisola L. < — > Sylvia nisoria (Bechst.) <— >- Merops apiaster L. < — > Micropus apus (L.i ■< — >■ Acrocephalus palustris (Bechst.) < — ^ Crex crex (L.) 4. < — >■ Lanius collurio L. ì. -< — >■ T;anius minor Gm. <( ('). (( ti. .< 6. (. 6. « 6. « 7. (l 8. (( 10. (( 10. e 11. « 12. (( 12. K 13. (1 13. « 14. « 15. (1 15. (1 IC. a Ili. (( U). (1 IC. {( 16. » IC). « 17. (( 18. (t 19. <( 20. II 21. <( 21. (1 21. (1 22. ti 26. « 26. « 2Í). (( 30. Mai 1. II 1. fl 4. ereifri- ger «Vogelschützler'i diiekt ins Tííicbirlichc ge- zogen wurde. 125 Ez a tanulság szabja ttliát meg a jiJvöbeu követendő eljárásunkat s buzdít az egyedül helyes csapás betartására, mely lösiden ki- mondva, következő tételen sarkallik: Miiilliogjl a iiKiilnrak jelvidoségc nemcHitl; iiazdaságuiik, egyéni jólétünk azcnnionljáliól itéllielő meg, hanem — és e: l.iválódn (Ioni éiiékük niellett — aestefikdi szeiiijioiilhól <.s, veiük szemben követendő magunktartásáhaii is anyagi és ethikai elvek együttesen vezethet- nél: csak. Igen természetes. Hiszen értelmi és érzelmi fejlettségünk pai'aucsolja, bogy azokat a fajo- kat, melyek javunkat előmozdítják, vagy ba kultúránk érdekéből közömbösek is, de más- különben szépséges megjelenésükkel elbájol- nak, életmódjuk megható kedélyességével, el- i-agadó dalukkal, kellemes és behizelgően bizal- mas viselkedésük útján lebilincselő hatással vannak reánk, megoltalmazzuk ; vagyonosodá- sunk károsítói ellen pedig csak ott és akkor védekezzünk, a hol és a mikor szükségesnek mutatkozik, de ne irtsuk ki őket s ha tizedel- jük is, ne kínozva öldököljünk, igen sokszor czéltalanul és az emberies érzülettel homlok- egyenest ellenkező kegyetlenséggel. És itt nyomban önként ötlik fel a kérdés : mi módon dönthetjük el a madarak káros vagy hasznos voltát? Erre természetesen csak az lehet a felelet, hogy csupán közvetetlen és közvetett jelentősé- gük iiclijes fetisnierése révén, még pedig külön- böző, különös körülményeket figyelembe véve. A nuidarak közvetetlen jelentőségének érté- két, úgy hiszem, nem nehéz megismerni. Aestetikai teldutetljen alig akadhat olyan madár, mely üldözést érdemelne, ellenkezőleg az egész madárvilág annyira hivatva van a ter- mészet szépségeinek öregbítésére, mint egyet- Die hieraus resultierende Lelire bestimmt also die Eichtung füi' die Zukunft und ermun- tert zur strengen Einhaltung desjenigen Pfades, der allein zum Ziele führen kann und der in kurzen Worten durch die folgenden Direktiven gekennzeichnet erscheint : Naclidem die Bedeutung der Vögel nicht nur ntfclt dem materiellen, ivirtschaftticiien Maasslabe zu messen, sondern — und dies ist ein hcì-vorrugcìnler Val.ior ihrer Wert- scliätzung — nach vom aeslhctischen Gesiclds- fninklv ans zu licuiilieilen ist, su lann luiser Vcrinilten ihnen gegenüber nur durch die ge- vu'insunie Würdigung sowohl materieller, als auch ethischer Principien geregelt und geleilet werden. Ganz natürlich ; denn die Entwicklungsstufe unseres Geistes und unseres Gemüthes befiehlt ja schon, diejenigen Arten, die zu unserem Wohlergehen beitragen, oder die — wenn sie auch in wirtschaftlicher Hinsicht von keinerlei Bedeutung sind — uns abei- durch die Schön- heit ihrer Erscheinung entzücken, durch ihre anrnuthige Leljeusweise, ihren süssen Gesang, ihr einschmeichelnd-zutrauliches Gebahren zu fesseln vermögen, zu schützen und zu schonen; diejenigen Arten aber, welche i;ns materiell schädigen, nur dort und zu jener Zeit zu ver- folgen, wo und wann dies nothwendig erscheint, nicht aber, diese Letzteren mit Stumpf und Ì Stiel auszurotten oder ihre gebotene Decimie- rung in mörderischer, (|uálerischer Weise vor- zunehmen, mit zweckloser, dem menschlichen Gefühl Hohn sprechender Grausamkeit vorzu- gehen. Und hier taucht sofort von selbst die Frage auf : wie dürfen wir über die Nützlichkeit oder Schädlichkeit der Vögel ein gerechtes Uilbeil fällen ■? Die Frage beantwoitet sich von selbst : einzig und allein auf Grund einer riclitigen Kennt- niss ihi'cr mittelbaren und unmittelbaren Be- deutung, u. zw. unter Berücksichtigung ver- schiedener besonderer Verhältnisse. Ich denke es sei nicht schwer den Werth der [ anmittelbaren Bedeutung der Vögel zu erken- nen. Vom iesthetischen Standpunkte aus dürfte es wohl kaiim einen Vogel gel)en, der verfolgt zu werden verdiente. Im Gegentheil ! Die Vogel- welt ist mehr als jede andere Klasse des Thier- reichs berufen die Schönheit der Natur zu he- Ijen, und wir können mit gulem Grund von ihr I 20 len más állatosztály sem s mcltiin mondhat- juk : főhivatásúk az, lioj^y a minket környező természetet megélénkitsc'k s annak gazdag és elbűvölő diszéül szolgáljanak. íip így egyetlen egy madárfaj sincs, mely mérges volna s igen kevés nálunk azonban egy se , mely az ember életét veszélyez- tetné. Hogy tojásaik, pecsenyéjük s egyéb kö/.vc- tetlen szolgálataikkal, mely fajok s minő mér- tékben támogatják j()létünket, szintén tudjuk. Nehezebb megbii-álni a közvetett jelentősé- get és nyiltan kimondom : ezt illető tudásunk a legtöbb fajról jelenleg még legalább is hé- zagos, fogyatékos, sőt igen sokszor nagyon hamis. Ennek megoldásában azután nem az érzel- mek, hanem csakis alapos tudás kalauzolhat, melynek uUipfcUélclrl iicdi aoipáv a mdda- vdl; életének, iiuneiii I;ivál6(iii lápldlkozásának és táplálékának isvwrele kéjiezí, felölelve inivd,- iizokut a viazonyokat és eoiiatkozásokat, a iiie- lijek a szárnyasok világát az emberrel, más állatnkkal és növényekkel, sőt az egész termé- szel házlartásának ■boni/odalmas háiázatálian külön és azokat egyniás közalt is összeszővil.-. Tudnunk kell tehát a madarak tevékenységé- nek biztos mértékét, a melylyel az állatok és nö- vények terjesztésére — szaporítására és viszont korlátozására, — apasztására befolynak, de ismernünk kell ezen tényezőknek azt a gazda- sági értékét is. melylyel e tevékenységük bír, még pedig nem látszólagos becslés, hanem való bizonvítckok iivoinán. Ám ezt a feladatot, a madarak gazdasági ér- tékének mérlegelésében, már azért is első- rangúnak kell tekintenünk, mert a legtöbb madárfaj csak közvetve válik hasznunkia vagy kárunkra. A madárvédelem kéi'désének e sarkalatos iiindulüjára kellett volna tehát már eleve fő behaupten, dass sie in unersetzbarer Weise die uns ximgebende Natur belebe, ihr zum reich- sten, zum reizendsten Schmucke gereiche. Es giebt keinen Vogel, der giftige Eigenschaften besässe, sehr wenige — in unseren Regionen überhaupt keinen — der des Menschen Leben unmittelbar gefährden könnte. Hingegen wissen wir wohl, dass manche Vogelarten — und wir kennen dieselben auch genau - durch ihr Fleisch, durch ihre Eier, ja durch unmittelbare Dienstleistungen uns materiellen Nutzen ge- währen und wii' sind voll in der Lage diesen Nutzen zu bewerthen und abzuschätzen. Schwerer ist die mittelbare Bedeutung zu bemessen, und ich gestehe es offen, dass gegen- wärtig unser Wissen in dieser Eichtung bezüg- lich der meisten Arten noch ein mindestens lückenhaftes, unvollständiges, ja häuhg sogar recht falsches ist. Die Klärung dieser Frage ist nicht Gefühls- sache, sondern die Aufgabe gründlichen, posi- tiven Wissens, dessen Grundlage nicht nur eine genaue Kenntniss des Vogellebens, sondern vor Allem die Kerrntniss der Kimährung und der Ndlirsloß'e de>' Vögel sein muss, eine Kennt- niss, nudehe sieli anf alle jene Vcrhiillnisse und lielalionen ausdehnen innss, die iin krau- sen Geu'irre des Naturhauslialtes die Vogel- weit mit dem, Mensehen, mit dem übrig en Thier- reicli iiiid mit dem Pflanzenreirhe in ernem srliiei- unentu'ii'rbaren Netze von Werhsel- tieziehungen veì'binden und verßeehlen. Wir müssen also das Maass kenneu, mit welchem die Thätigkeit der Vogelwelt an der Weiterver- breituug, beziehungsweise an der Verbreitungs- einsehränkung - d. h. an der Vermehrung und Verminderung — der Thier- und Pflanzenwelt, betlieiligt ist, u. zw. müssen wir unser ein- schlägiges Wissen nicht schätzungsweise, nach dem Augenmaasse, sondern aiif Grund vollgül- tiger Beweise erwerben. Wir müssen ferner den wirtschaftlichen Werth jener î'aktoren berech- nen, welche den Inhalt dieser Thätigkeit bil- den, um da)-aus den Werth der Thätigkeit selbst zu erkennen. Es ist diese Aufgabe bei der wirtseliaft liehen Wertschätzung der N'ogelwelt schon deshalb an eistor Stelle zu setzen, weil die meisten Vögel nur ííí///t'//'(/r nützlieh oder schädlich zu werden pflegen. Von Anfang an hätte man also auf dieses Grundprincip der Vogelschutz-Frage das aller- 127 ügyeimet fordítani s rendszeres munkát vé- gezve, a homályt szétoszlatni, hogy mielőtt cselekedni akarunk, hiztosan tudjuk, melyik faj érdemli jóindulatunkat s melyik ellen kell védekeznünk, esetleg támadólag fellépnünk. Igaz ugj'an, hcigy kezdettől fogva ez volt a czél; de az eszkíiz, a módszer, moly annak elérésére vezetett volna, c-sodálatosan felületes, gyermekes és következetes csak hiányosságá- ban volt. Nézetek, egyéni sokszor csak helyesnek látszó téves és ellenőrizhetetlen megfigyelé- sek, vélemények, merő látszat, hozzávetőle- ges becslés, helyi, időleges és kivételes tapasz- talatokból levont általánosításokra vezető kö- vetkeztetések, sőt előítélet és babona volt a mértékadó. Igj' tehát a valóság igaza nem volt megkö- zelíthető s oly Ítéletek kimondásához veze- tett, melyek hitelét legfeljebb egyéni tekintély erősítette, nem pedig, a mi az egyedüli szilárd bizonyság: pozitív tény. Ez utóbbi tekintetben pedig a madarak vé- delmét tárgyazó irodalomban csak elszigetelt kísérletekre akadunk, melyek nem állanak sok- kal magasabb színvonalon s értékük sem több, mint például egyes helyeken rendszertelenül feljegyzett vonulási adatoké a madárvonulás mikéntjének megfejtése szempontjából. Eendszeres, a tudomány komolyságához illő munka helyett, mely behatol a lényegbe és elemezve bonczol, módszeresen gyűjtött igaz- ságokat összefoglal, merő feltevés, találgatás, tapogatódzás uralkodik. Laikusok nagy hangon hirdetnek oly dolgo- kat, mikhez nem értenek s azok, kik még a madárfajokat sem ismerik, birákként akarnak szerepelni. Hasonlattal élve, olybá tűnik fel a legtöbb (I madárvédő» tevékenysége, mintha például grösste Gewicht legen und iu ziclbewusster Ar- beit gerade dieses Postulat dergestalt klären sollen, dass bezüglich der einzelnen Arten vor Beginn jedweder ernsten Aktion schon sicher festgestellt worden wäre, in welchem Maasse sie unseres Schutzes theilhaftig gemacht werden sollten, in welchem Maasse wir uns gegen die- selben zu vertheidigen, beziehungsweise gegen dieselben angriffsweise vorzugehen berechtigt und geuöthigt seien. Es ist allerchngs richtig, dass das angestrebte Ziel a priori das eben angedeutete war, aber die Mittel und Wege, welche zix dessen Erreichung benützt wurden zeichneten sich leider durch unglaubliche Oberflächlichkeit und Naivität aus und zeigten nur in ihrer Unzulänglichkeit eine rüln-eude ('(msequuuz. Subjektive Ansichten, falsche, uukoutrolierbare, oft nur scheinbar zu- treffende Beobachtungen, ungenaue Schätzun- gen, undefinierbare Pivatmeinungen, aus ein- zelnen Ausnahmsfällen kritiklos gezogene Schlussfolgerungen und deren Generalisierung, ja sogar Yorurtheil und blinder Aberglaube lie- ferten den gesuchten Maasstab und es ist dem- nach kein Wunder, dass man derartig nicht zu den Thatsachen der Wii-klichkeit, sondern zu solchen Urtheilen gelangte, deren Richtigkeit höchstens durch den Schimmer persönlicher Autorität, niemals aber durch das elementare Licht der positiven Wahrheit erhellt wurde. Positiven Daten begegnen wir in . der Vogel- schutz-Literatur eigentlich nur in hie und da vereinzelt auftauchenden Versirchen, die denn auch auf keiner höheren Entwicklung stehen imd keinen grösseren inneren Werth besitzen, wie z. B. die systemlos gesammelten lokalen Zugsdaten bezüglich der Erscheinung des Vogel- zuges. An Stelle gründlicher, dem Ernst der Wissen- schaft entsprechender Ai-beit, welche in das Wesen der Dinge eindringt, die Details studiert und aus dem systematisch gewonnenen Sum- marium der Thatsachen ihre Schlüsse zieht, herrscht Unsicherheit, tastendes Suchen, ja die leere Hypothese. Laien verkünden — sit venia verbo — grossmäulig allerlei Dinge, deren Alpha und Omega sie nicht verstehen : Leute, die nicht einmal über die bescheidenste Form- , kenntniss verfügen, maassen sich ein unfehl- I bares Urtheil an. Bildlich gesprochen, erscheint i die Thätigkeit der meisten dieser « Vogelschütz - ! 1er» so, als ob Jemand auf der weiten, breiten 128 Viilìiki a me.sszo siksàgban Ìelismt'rliclctJen fe- kete tömegre azt mondana egész határozottság- gal: Ott 200 főnyi katonaesapat áll, :i helyett, hogy közelebbre menne, míg bizton felismer- hetné és megszámlálhatná a talán csak 100 darabból álló gulyát. Számba véve még az embereknek azt a gyön- géjét is, hogy inkább szeretnek sötét szem- üvegen át nézni, a hibát, rossz tulajdonságot inkább szeretik felfedezni, emlékezetben tar- tani, mint az erényt méltányolni, nem csudál- kozbatunk azon, hogy tisztázás helyett zűrzavar keletkezett, még pedig bámulatos tarkaságban, szélsőségelíben csajiongí'», mely a középutat mindig újabb göröngyökkel takarta be. A görbecsorü, karmos madarakat kivétel nél- kül - analógiák révén — mind károsaknak nyilvánították, a magevőket közömböseknek, vagy szintén károsaknak tartották, a rovar- evőket többnyire hasznosaknak, noha bizonyos fajok fölött mérges viták támadtak. Később, mikor komolyabb vizsgálatok indul- tak meg, pozitív alapra helyezkedve kezdtek bí- rálni, e beosztás és felfogás tarthatatlansága menten kiviláglott, noha ezeknek a kutatások- nak sem lehetett megnyugtató eredménye, mert többnyire nem elegendő anyagból meríttettek és érvényességük is inkább csak szűkebb körre terjedt, vagy talán éppen csak egyetlen terület időleges viszonyait ölelte föl. Igy i)éj(laul Altum vizsgálatainak a harkályok jelentőségét illetőleg, csupán Németországban, annak is talán egy részében van érvénye, de nálunk Magyarországban nincs, mert erdészeti viszonyaink mások. Ilyen elégtelen, hiányos, helyi érdekű kuta- tások általánosítása termetté azután az cilyféle nézetek hirdetésí't is, hogy a rosarpusztító madajak közt is lehetnek csak károsak, mert Ebene //(// dllt'i' lli'sliiniiil liril \e]'siehern würde, die fern am Horizont in duiikler Staubwolke verschwimmende Masse sei ein Soldatentru])p in der Stärke von 200 Manu statt sich cUeser schwarzen Masse zu nähern und zu konstatie- ren, dass sie aus einei- Einderherde von nur 100 Stück bestehe. Wenn man nun noch die menschliche Schwäche in Betracht zieht, die darin l)esteht. Alles durch schwarze Brillen zu betrachten, lieber Felder und böse Eigenschaften aufzu- stöbern und im Gedächtnisse zu bewahren, als Vorzüge anzuerkennen und zu würdigen — so kann man sich nicht wundern, dass an Stelle der Klarheit ein erstaunliches Maass von Ver- wirnmg gezeitigt worden ist, welches mit seinen bunten, sich in den bizarrsten Extremen gefal- lenden Auswüchsen, dem geraden Wege dei' ernsten Forschung neue und neue Hindernisse entgegenthürmte. Die krummschnäbligen, krallenbewehrten Vö- gel galten — natürlich per analogiam — aus- nahmslos als «Schädliches« ; die Pflanzen-, respektive Körnerfresser wurden für schädlich, im besten Falle für indifferent erklärt; die Insektenfresser wieder wurden meist als nütz- lich proklamiert, obschon ganz grimmige Pole- miken bezüglich einiger dieser letztgenannten Arten geführt wurden. Später, als man in ernsterer Weise zu unter- suchen begann, als man von einer positiveren Grundlage ausgehend die Sache zu beurtheilen anting, zeigte sich sofort die Unlialtbarkeit die- ser Auffassung und Eintheilung, obschon selbst diese besseren Untersuchungen noch immer kein befriedigendes Ergebniss zu liefern ver- mochten, weil sie meist nur aus ungenügendem Datenmateriale schöpften und ihre Giltigkeit sich in der Hegel nur auf ein relativ sehr be- schränktes Gebiet, oft sogar nur auf gewisse zeitliclie Verhältnisse eines kleinen Territo- riums bezog. So hallen ■/.. li. die l'ntersuchungen Altum's inbezug auf die Bedeutung der Spechte nur für Deutschland, víeheieht sogar nur für einen gewissen Theil davon, Geltung ; für uns in Un- garn sind sie jedoch nicht zutreffend, weil un- sere forstlichen Verhältnisse ganz anders liegen. Die (reneralisierung solcher lokalgefärbter Un- tersucliungen erzeugte denn auch Thesen, wie diejenige, welche die absolute Sfái ins Auge gefasst und die Wege hiezu geebnet, so dass thatsächlich seitens Sr. Excel- lenz des königl. ungar. Ackerbaumiuisters die Ausgabe eines solchen angeordnet wurde und ich den ehrenvollen Auftrag erhielt, dasselbe zu verfassen. Mit den Zielen und dem Umfang der Aufgabe vertraut geworden, ging ich denn ohne Zögern daran, meine Arbeit auf jener Basis aufzubauen, welche ich in dem bisher gesagten charakteri- * Ornith. Monatsschrift. I89G. p. 205—212. ** Das neu erstandene Comité f. orn. Beob.-Stat. in Österreich hat, gleich d. U. 0. C, auch das Sam- meln von Zugsdaten im Verein mit dem Sammeln der Ernährungsweise der Vögel bezüglichen Daten als ihre Aufgabe hingestellt. 137 nek anyaga gjomoi-tartalmak, ctulgombóczok, ürülék stb., szóval azokl)ól az elemekből ke- rült ki, egyeztetve és magyarázva saját és mások hiteles tapasztalataival és megfigye- léseivel egyetemben, melyeket, mint az ez irányú munkálkodás positiv anyagát, előbb ismertettem, azokkal a vezérlő elvekkel együtt, a melyek szei-int a feldolgozás is foganatosí- tandó. Inglnviale-gyüjteményem Í2000 és néhány száz példányból ered, mihez járul a húsevők tápláléka, melyeket nem őriztem meg, csak czédulázva jegyeztem föl gyomoi'- és begytar- talmuk elemzésének eredménveit. Kiválólag a kétes és vitás fajokra vetettem figyelmet, így például a baglyok és ölyv étel- gombóczaiból számos helyen ezernyit vizs- gáltam. Külön szemmel tartottam a madarak magatartását egérjáráskor, cserebogaras évben, fellépett hernyószaporodáskor, rovarcsapás al- kalmával, valamint a dudvák korlátozására irányuló tevékenységüket, szintügy a friss ve- tésre való látogatásaikat, a szőlőterületen, erdő- ben stb. helyeken való szereplésüket, még pedig különböző vidékeken. Egy szóval tiszta képet óhajtottam szerezni, hogy különféle területe- ken és viszonyok közt miként alakul életmód- juk és táplálkozásuk s gondosan ügyeltem, hogy a mi rendes, azt a véletlentől elvá- laszszam. A gyomortartalmak elemzését részben az állami Rovfirtani, részben a Vetó'magvizíigáló állomás végezte, kivált a kényes s kiváló szak- ismeretet feltételezőket. Ez elemzések egy pél- dáját ez alkalommal bemutatott nyomtatvá- nyaink között volt szerencsénk előterjeszteni. Természetesen távol áll tőlem az a gondolat, hogy munkám bevégzett egész. Én csak arra törekedtem, hogy kritikailag összefoglaljam azt a positiv anyagot, a mit ez idő szerint Ma- gyarországon ismerünk s ennek nyomán bírál- jak, igy vetve meg a szilárd alapot, melyen